Mert a KANGUR is ősnyelvi név, az Özönvíz előtt az egész Föld minden táján élt, létezett. Az ember látta, hogy ezek a hátsó lábaikkal dobbantva RÚGNAK, nagyokat UGORNAK, és így változtatják helyüket.
KANGÚR – RÚGNAK, teljes átfordítás.
A fő jellemzője szerinti eredeti neve lehetett: RÚGNAK, de volt, aki fordítva ejtette: KANGÚR, mivel a talajtól függően, KANGó, KONGó, DÖNGő HANGot ad a dobbantó RÚGás, s neki ez tűnt fő névadó jellemzőnek. Egy másik azt is észlelte, hogy a KANGÚRok nemcsak UGORNAK, UGRANAK, hanem KANYARGÓ mozgásban, ide-oda ugrálva haladnak.
Megfigyelhető, hogy e jellemzőik is leírhatók a név hangjaival:
KaNGúR – RúGNaK hangváz: K-N-G-R – R-G-N-K
KaNGúR – uGoRNaK hangváz: K-N-G-R – G-R-N-K
KaNGúR – KaNYaRGó hangváz: K-N-G-R – K-NY-R-G.
Mikor megszületik, a kicsi nagyon soványka, GERNYÁK, s így anyja egy ideig az erszényében hordja. Mikor valamelyest megerősödnek, onnan ki- és visszaUGRANAK kölyökkorukban.
KaNGúR – GeRNYáK hangváz: K-N-G-R – G-R-NY-K
KaNGúR – uGRaNaK hangváz: K-N-G-R – G-R-N-K