KEKSZ – Kevés zsiradékkal készült száraz, lapos teasütemény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < angol] A KEKSZ a K hanggal a KE ősgyökből indul. A K hang az egyik legfontosabb hangunk, az aKarat szó első kifejező hangja.
Jelen van a taKar, betaKarít, raKtároz stb. szavakban, amelyek a legfontosabb, az élelemmel kapcsolatos tevéKenységek leírói. A KE ősgyök a KEnyér, KEll szavakban az elsődleges fontosságot jelenti. A KSZ – SZK kötött mássalhangzó-párosok a mozgás, alkotó tevékenység értelemadó kifejezői a szavakban: cselekszik, igyekszik stb. A páros alvó gyök, a K-SZ – SZ-K, amelynek hangjaival leírható a KéSZ szó, amely a munka befejezését jelzi, és a KöSZön szóban a hálaadást. Az alföldi tájszólásban a KELL – KÉK változat még inkább jelzi a KEnyér SZüKségének fontosságát. A csángó szüKSZég is. A KSZ párosnak a KéSZ állapot mellett van egy nyomás-sűrítés, azaz térfogat korlátozás, SZűKítés értelme, amely a keKSZ szó mellett a koKSZ, boKSZ szavakban is megjelenik. Ez az értelmi kapcsolat sem a német sem az angol nyelvben nem magyarázható meg! Azon nyelvek nem rendelkeznek saját gyökökkel, csak az ősmag-nyelvből örököltekkel gazdálkodhatnak, és nem tudnak kilépni az ősmag-nyelv szóalkotó törvényeinek határain kívül! Akkor sem, ha még oly magas a gőgjük. A szóalkotás ősmag-nyelvi törvényeinek még az ő gőgjüknél is magasabb áthághatatlan korlátai vannak.