KEFE – Sűrűn kiálló rövid, merev szálaival külsőleg ruha, haj, lábbeli, padló tisztogatására alkalmas eszköz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A KEFE szót a CzF Szótár hangutánzóként jelöli. Ez az F hang vonatkozásában igaz is.
Székelyül a súrlódást ma is süFütölésnek mondják, mely a süFü – Fűsű, azaz Fésű szót is tartalmazza, s amely némely jellemzőiben egyezik a KEFÉvel. A KEFE megnevezésére első látásra nehéz a kiálló szőrszálakkal kapcsolatot találni, de nézzük a fő jellemzőket, mert azok a névadók. Ami kiálló, az ÉK. A szőrszálak FElállóak. A szőrszálakat nevezték régen Pillának, FIllának, a szemPIllát ma is. Az ősmag-nyelv utódnyelveibe a PIL, FIL alak öröklődött át. Az éKEs FElálló FIllás idővel rövidült KEFI, majd KEFE alakra. A többi jellemzőt a kiváltott hatásban kell keresnünk. Mivel a KE ősgyökből indul, köze van KEdv szó értelméhez. Érzéki kielégítő hatású, ugyanis ha fordítjuk, F > V hangváltással mélyhangzóval VAKA. A VAKArás kellemes testi érzést keltő. KEFÉvel VAKAr, simít, csikland. A VAK gyök ürességet is jelent (VAKáció, VÁKuum), így a VAKarás egy érzéki hiányérzetet, űrt tölt ki. A KE gyök KEdvvel kapcsolatos szavak tőszava is: KEcses, KEdves, KEllemes, KEgyes, KÉjes. A KEFÉvel való finom érintése, KEnése, KEzelése a bőrnek, szőrzetnek, KEllemes érzés HATÁSát KEltő, embernek, állatnak egyaránt. Talán ezért maradt fenn a nemi közösülés jelképes megnevezéseként. A FElületi dörzsölődést még nevezik FEnődésnek is, van aki összeFEni combjait, vagy a ló FEni a csűdjét, a kerék FEnődik a lőcshöz. Névadó jellemző még a KEnceFEnce. Szómegfordított alakja a FEKE, FEKvőhelyzetre is utal. Még egy érdekes vonatkozás: a szó teljes fordításban EFEK. Ez az utódnyelvek némelyikében HATÁSt jelent, amit azok EFECt szóval fejeznek ki. A magyar nyelvbe EFEKtus (K/EFEktus) alakra módosulva tért vissza. Tehát kiderül, hogy innen ered és eredete elemzéssel visszavezethető a mai magyar nyelvbe. A török nyelvek ugyanúgy, mint a mai magyar nyelv az első beszélt nyelvből, az ősmag(yar)-nyelvből örökölték. A különbség az, hogy magyarul magyarázható, tehát sajátként kezelhető!
KEGYELEM – Megtorlás elengedése.
Büntetés elengedése. Kegyes jóindulat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Ne vegye senki dogmának azt, amit most leírok. Csak azt írom, amit a nyelv közvetít. Ez a nyelv nem a liberális lazaságra, hanem az értelmes, tisztességes emberi viselkedésre nevel. Szavaiban jelen van ez az szellemiség, értelem. A KEGYELEM szó bontva érthető meg. A K hang az éK, éKes, azaz éGies. A KEGY – az éGi éKes ELEM – ŐSEGY tulajdona. De az ember tulajdona is a „teremté saját képére és hasonlatosságára” alapon. A KEGYELEM az EMber sajátos részeként megnyilvánuló E-s ELEMek egyike. Ezek nem felszínes, hanem komoly, mély dolgok! Ilyenek: engedELEM, értELEM, érzELEM, fegyELEM, figyELEM, szerELEM, segedELEM stb. Ezek mindegyike EMber által birtokolható, EMberi ELME által vezérelhető tulajdonság. Ezt mondja a nyelven keresztül annak alkotója! A KEGY gyökről a CzF Szótár: „A ked szónak lágyított gyöngéd módosítása, miért is jelenti a ked-nek vagy kedély-nek leggyöngédebb, legnemesebb kihatását. […] A kegy a sziveket lágyító és vonzó kedélynek sajátja […]” Ez ELEM a földi élőlények közül csak az EMbernek sajátja. Ezek az E-s tulajdonságok válhatnak E-tlenné. A KEGYELEMgyakorló KEGY-E-s helyett KEGY-E-tLENné. Ilyenkor elveszíti EMberi vonatkozását és józan ELMEi kötődését. KEGYELEM NÉLküli, azaz KEGYELME-tLEN (-len – nél-), KEGY NÉLküli, azaz KEGY-E-tLEN lesz.