KEDV – Valakinek valamely időpontban uralkodó hangulata, érzelmi állapota. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A KEDV szó K.D – D.K gyökből indul: KeD – DiK. A KE ősgyök bővítményeiben, legtöbb esetben belső érzelem, hangulat kifejezője (keb, ked, kecs, kegy, kel, kéj stb.). A KEDV, régiesen KEDŰ, akár a NEDV – NEDŰ A két fogalom összefügg. A testNEDV meghatározza a KEDVet. A DV hangcsoport – EDV/E – a kEDVEs, nEDVEs szavakban nem véletlen egyezés. Az ÜDVÖs dolgok jó kEDVEt fakasztanak. A szóban levő DV páros, mint D.V – V.D alvógyök: DéV – ViD, meghatározó a kedélyállapot leírásában. E gyök hangjaival alkothatók a VIDám DÉVaj, DIVat, DÍVa és más szavak. A D és V ellentmondásos érzelmeket is kifejező hangok: VéDenek, VáDolnak, ViDámak, de VaDulni is tudnak. A régies KEDŰ szintén jó hangulatot hordozó, és burkoltan még arra is rámutat, hogy nem a kiszáradt, hanem az életNEDVvel telt embernek van jóKEDVe, neki minden DIKál, s ha nő – keDVesen monDIKál, duruzsol a férfinak. Sőt arra is rámutat, hogy a jó NEDŰ, NEDV (bor) is idézhet elő jóKEDŰt, jóKEDVet. Persze, nem kell ehhez VEDelni is azt. De a DV, VD párosok, mint D.V – V.D gyök: DiV – ViD jelen vannak a VÍZ ősmag(yar)-nyelvi megnevezéseiben, és ez azt jelenti, hogy a víz, a folyadék, a testNEDVek rendkívül fontos befolyásoló elemei a fizikai jólétnek, egészségnek, jóKEDVnek, ÜDEségnek is. Az ÜDEség, jó NEDŰség, jóKEDVűvé tesz. Ez a párok együttléténél is fontos. Példaként a V és D hangok a VÍZ ősi magyar neveiben: neDű, Duna, iD, üD, Va, VaND, VaD, VáD, VeD, VeG (d > g), meD, zsinD és mások. Mi van akkor, ha rosszKEDVű? Ilyen állapot nincs is, mivel KEDV csak jó lehet. Ellenkező esetben a KEDV teljes hiánya áll fenn. Hasonló a hő – hideg esetéhez. Nem létezik hideg, csak hő hiány van. Tehát a rossznak nevezett KEDV, tulajdonképpen a KEDV teljes hiánya. Ha nincs KEDV, akkor KEDVetlen, KEDVtelen. Ez esetben a testNEDVek méreggel telítődnek, és azt beviszik a létfontosságú SZERvekbe, olyan anyagokat, amelyek SZÁRazzá, száRAZZá, azaz ROSSZá teszik e SZERveket és a bőrt. Ismeretes, hogy nincs két egyforma vízcsepp, és könnycsepp sem. A KEDVetlenség még azok összetételét is megváltoztatja. A könnycseppek neDVével távozik a méreganyag egy része. Az nyer, aki jól kisírja magát. A nEDV – KEDV szoros oda-visszaható kapcsolatban áll. Aki mindig KEDVtelen, annak teste elherVaD, elsorVaD, a sok méregtől – úgymond – elVaDul, elgyomosodik, könnyen betegszik. Testünk és nyelvünk alkotója kifejezési elemekben rögzítette, mi jó nekünk, hogy életerősek maradjunk. Ne a sajtó által kínált deszkára száradt, léclábú divatmodellek legyenek követendőek!