Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
KAZAL – Szálas takarmányból, szalmából rakott több méter magas szabályos rakás. [A MÉKSz szerint: szlovák] A kaz gyök a régies kazdag alapszava. A h előtétes haszon, ezen az alapgondolaton nyugvó kasznár is találó. A CzF Szótár leírása: „Gyöke kaz azonosnak látszik a perzsa gaza (kincs, kincshalom, összehalmozott vagyon) szóval, s rokon a régies kazda, kazdag szók gyökével. Széles ért. összehalmozott valami, különösen oly rakásba halmozott gabona, takarmány stb. u. m. széna, szalma, mely hosszasan nyúlik el, vagyis melynek négyszögletesen, nem gömbölyüen felnyúló alakja van. […] Némelyek a ,ház’ vagy latin ,casa’ szótól származottnak vélik, mivel közönséges ház alakja van. Tótul: kozel.” Vagyis nagy, háznagyságú takarmány halom. A szó fordított alakban a halom állagára is utal: kazal – lazak. A kazal laza kötődésű, vagyis sajtolás, kötés nélkül halomba rakott szálastakarmány: széna vagy szalma. A kaszált értelme is megbújik a szóban, hiszen kaszált száraz, szálas széna, szalma, lazán halmozott terméke. Székelyföldön, Erdővidéken kaszaj a neve, melyben a száj, jászol is jelen van. Ezek olyan összefüggések, melyeket nem lehet félremagyarázni. A szlovák nyelv, mint oly sok más gazdasági vonatkozású, gazdaságban használt szerszámok megnevezését, egyszerűen átvette és nyelvi hangzástörvényei szerint torzította. Ez természetes, senkinek nem lehet és nincs kifogása ez ellen. Az ordító hamisító hazudozások, a tények tagadása utálatosak.