KAZAL – Szálas takarmányból, szalmából rakott többméter magas szabályos rakás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szlovák] A KAZ gyök a régies KAZdag alapszava. A H előtétes HASZon, s az ezen az alapgondolaton nyugvó KASZnár is találó. A KAZAL a GAZdagság jelképe is volt régen (kaz – gaz).
Abból ítélte meg a kívülálló, mennyi GAbonája lehet a GAZdának. Nagy KAZAL, sok GAbona. A CzF Szótár leírása: „Gyöke kaz azonosnak látszik a perzsa gaza(kincs, kincshalom, összehalmozott vagyon) szóval, s rokon a régies kazda,kazdag szók gyökével. Széles ért. összehalmozott valami, különösen oly rakásba halmozott gabona, takarmány stb. u. m. széna, szalma, mely hosszasan nyúlik el, vagyis melynek négyszögletesen, nem gömbölyüen felnyúló alakja van. […] Némelyek a ház’ vagy latin ,casa’szótól származottnak vélik, mivel közönséges ház alakja van. Tótul: kozel.” Vagyis nagy, HÁZ nagyságú takarmányhALom, összehegyesedő hatalmas, háznyi magasságú, téglalapalap területű. A szó fordított alakban a hALom állagára is utal: KAZAL– LAZAK. A KAZAL LAZA kötődésű, vagyis sajtolás, kötés nélkül hALomba rakott SZÁLAstakarmány: SZÉna vagy SZALma. A KASZÁLtértelme is megbújik a szóban, hiszen KASZÁLt SZÁraz, SZÁLas SZÉna SZALma, LAZÁnhALmozottterméke. A SZALma LAZA és ZILÁLtis. Székelyföldön, Erdővidéken KASZAJ a neve, melyben a SZÁJ,JÁSZol értelem is jelen van, de a KAJSZA homlokzati vonalvezetés is (mint a háztető, összehajló). Akinek nem volt csűrje,szénacsűrje, az a szénaBOGLYÁban vagy szénaKAZALban tárolta. Az alapterület alakja és nagysága megkülönbözteti a KAZALt a BOGLYÁtól. A KAZALtéglalap, a BOGLYA kör alapterületű. A sokSZÁLú KAZALra van egy közmondás: ‘KAZALban keresni a tűt.’ A szép, formás KAZAL rakása mesterműnek számított valaha. Jól kellett hegyezni, hogy az esővíz lefusson. A már említett erdővidéki KASZAJ,mellett a KASZA nevét is tartalmazza, mellyel levágják a gabonát. Ezek olyan összefüggések, melyeket nem lehet félremagyarázni.