KATALIZÁTOR, KATALIZÁL – A vegyi folyamatban részt nem vevő, de azt gyorsító illetve lassító anyag. [bérnyelvészet: nk: görög szóból]
A KATALIZÁTOR K.T – T.K gyökből induló kifejezés: KaT – TaK. A szó így, ez alakban biztosan nem minősíthető magyar szónak. De ősnyelvi eredetű elemekből áll. Mai magyarsággal kifejezve: külső késztető erő. Olyan, amire beKATtan: TIK-TAK, és TÁKolni, TÉKolni kezd.
A T hangcsoport – ATA – olyan kívülről hATÓ, csATTAnó, ösztönző, kOTOló, folyamATOt beindÍTÓ, izgATÓ hATÓerő, amITŐl bekATTAnnak a folyamatban részt vevő anyagok.
A T.L – L.T gyök: TaL – LaT, pontosan TALáló indító, serkentő, TELiTALáLAT a folyamathoz.
Az L hangcsoport – ALI – folyamaton kívÜLI, jó oldALI, tALÁló, talÁLÓ serkentő hatást gyakorOLÓ, bELEndíti, ELIndítja azt.
Az L.Z – Z.L gyök: LiZ – ZáL, a LAZít, LÁZít, SZÉL (z > sz), ZEL (ősi: lendület) feltüZEL szavakban.
A Z hangcsoport – IZÁ – az IZZÁsba hOZÓ elem.
A Z.T – T.Z gyök: ZáT – TűZ, külső ráhatással az elemek belső szerkezetét fellaZÍTó, láZÍTó, SZÍTó, úgymond: TŰZbehozó.
A szózáró T.R – R.T gyök: ToR – RoT, kiemelkedő TORnyosulás, vagy mélyrehatóan beRÓTT hatóerő.
Vehetjük példaként a KOTLÓt, KOTOLÓt mivel a szó innen ered.
A tojásokon KOTOLÓ tyúkanyó nem vesz részt a folyamatban, amely bent a tojásban megy végbe, de kívülről ható erőként gyorsítja, illetve szabályozza a költést. Rajtuk KOTOLva KATALizálja, felLÁZítja, beindítja, serkenti a csírát, a folyamatot, mint kívülről ható, beKATtantó erő.
Ami KATALIZÁL*, mintha azt mondaná: Menj, tegyed, innen kívülről LÁZÍTALAK.
KaTaLiZáL – LáZíTaLaK hangváz: K-T-L-Z-L – L-Z-T-L-K.
Egy másik példa: Egy fiatalember ráérősen sétálva halad a járdán. Nincs oka sietésre, kényelmesen lépked. Férfiúi érzelmei nyugalmi állapotban szunnyadnak. Ám egy adott pillanatban elhalad mellette egy vérforralóan jó alakú, szép járású, csinos, hercig kislány, kishölgy, aki valamivel gyorsabban lépked. Semmi közük egymáshoz, nem ismerősök, és mégis e pillanatban beKATTAn, felébred benne a férfi, mivel épp TALálónak véli magát a hölgyhöz, és a hölgyet magához. Minden ÍZE LÁZba, tűzbe, IZgalomba jön, felgyorsítja lépteit, követi őt. Vagyis a hölgy megjelenése gyökeres FORdulatot (for – tor) idéz elő addigi nyugodt férfiúi viselkedésében, s a benne TORnyosuló, szunnyadó erőt, hirtelen felriasztva, gyors mozgásra készteti. Legbelül, legérzékenyebb pontján, szívében éri hatás, s ettől beKATTAn, pATTAn a LÁZAS, felforrósító érzés: CSATÁra fel! Beindul a KATALÍZIS. A kislány a KATALIZÁTOR (Kata, Liza).
A LIZÁTOR szóelem közös vonás a kataLIZÁTOR és a mobiLIZÁTOR szavakban, és LÁZÍTÓ értelmű. Nem vesz részt a folyamatban, de kívülről bujt, LÁZÍT, ösztönöz.
Az ősnyelvi szóban a fenti két példában felsorolt névadó jellemzők sűrítménye volt jelen. Az ógörög nyelv megörökölte, és hangzástörvényei szerint módosult a szó.
/*/Hasonló volt a KATOLIZÁLás. A magukat krisztusinak mondó, de a politikai állammal már a hatalomért kacérkodó vallásvezető püspökök hajlottak arra, hogy megalkudjanak. Ám nem volt meg a kellő erő bennük, mivel még erős belső ellenállás volt, az őszinte tisztahitű püspökök részéről, akik nem akarták feladni hitnézeteiket, nem akartak az igaz hit árulói lenni. Persze más vallásszervezési kérdéseket is tárgyaltak a közel két hónapig tartó gyűléssorozaton. Konstantin császár mindenképp végbe akarta vinni az egységesítést, és kívülről értésére adta a Niceában tanácskozó, az államhatalom felé hajló püspöki rétegnek: a hatalom mögöttük áll, végképp államvallássá emeli a krisztusi hitvallást. A háttérből mintegy KATALIZÁLta őket. Ez felLAZÍTÓ volt néhány addig még ellenálló számára, ugyanakkor LÁZÍTÓ hatású is erőszak alkalmazására. Így KATOLIZÁLták a krisztusi hitvallást. Konstantin volt a KOTLÓ, a KATALIZÁTOR, aki kiköltötte a megoldást.