KARÁCSONY – Jézus születésének keresztény ünnepe. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Csak a megnevezésre vonatkozóan: Az 1267-es Kassai Kódex szerint a magyar kerecsen, KERECSENY szóból származik e szó. Ez időben tartották a KARÁCSONNYal egy időben, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetést. A magas-alacsony magánhangzó váltás a szaracén – szerecsen szavaknál is megfigyelhető. A KARA, KARÁ – fekete, sötét jelentése a december 21-i legrövidebb nappal okán is lehet. Nem a krisztusi hitvalláshoz köthető szó! A latin nyelvnek nincs szava erre. Az legyen a szlávok gondja, honnan van nekik a szó, ám a magyar KARÁCSONY szó épp úgy nem tőlük való, mint az EBÉD, VACSORA, VARKOCS, GEREBLYE, BORONA vagy a többi ezernyi szó, melyet a MÉKSZ szerkesztői szláv eredetűnek jelöltek. A szóban levő ÁCS gyök írhat le Cselekvést is, de különben a CSONY minősítő értelemadó hangnyaláb. Mivel a KARÁCSONY fénykötődésű ünnep, így a CSO ősgyök szerepét innen kell vizsgálni. Jelen van a CSOrog (le irány), CSOrda (vonulás) szavakban, és mindkettőnél folyamatot leíró. Ekkor éri el a nap fényerőváltozás folyamata a legalaCSONYabb szintet. Innen indul a fényerősödés CSOdás jelensége. Tehát a KARÁCSONY a hosszú sötét (KARÁ) éjek legalaCSONYabb fényszintje.