KARÁCSONY – Jézus születésének keresztény ünnepe. [bérnyelvész: szláv]
A KARÁCSONY szó a K.R – R.K gyök bővítménye: KaR – RaK.
Előrebocsátható: a KARÁCSONY nem Jézus születéséhez köthető szó! Sőt, semmi köze hozzá. Az ünnep a Jézus előtti korban már létezett. A latin nyelvnek nincs is szava erre. Tulajdonképpen Jézus nem is ebben az időtájban született. A vallástudósok szerint, valamikor október elején.
A KA ősgyök taKArt állapot, taKAró hám. Indító gyöke a KAmra, KAmásli szavaknak.
A K.R gyök szintén jelent elsötétülést, sötétet, fekete színt jelent a KORom, KORmorán, KARamell, KÁRókatona, taKAR és más szavakban. A KARácsony szóban a KAR – fekete, sötét jelentésű, és a december 21-i legKURtább nappalt, leghosszabb éjszakát jelzi.
Az R hangcsoport – ARÁ – az ARAny, bARÁt, ARA, bARAck, nARAncs és más szavakban értéket jelent. A mezopotámiai, babiloni kortól értékek ajándékozási időszaka volt.
Az R.CS – CS.R gyök: RáCS – CSoR, RÁCS, ami elválaszt. A kaRÁCSony időpontja elválasztó, két időszak közti határvonal, a legsötétebb nap, azaz a legrövidebb nappali időszak, amely után hosszabbodni kezdenek a nappalok. A CSoR, sötét, fekete színt is jelent a szóban. Ilyen értelemmel ma nincs jelen a magyar nyelvben, de szláv utódnyelvekben a CSOR feketét jelent.
A CS hangcsoport – ÁCSO – jelen van az ÁCSIál, alACSOny (hőmérséklet), kOCSOnya, rECSEg, glECCSEr és más szavakban. Az ÁCS gyök lehet az ünnepség CSElekményei.
A CS.NY – NY.CS gyök: CSoNY – NYoCS valamilyen hiáNYOSság, CSONykaság (rövid nappal) állapot leírója. A CSONY minősítő értelemadó gyök, a legrövidebb napra, de alaCSONY hőmérsékletre is mutat a koCSONYa szóban is.
Úgy tűnik, hogy a KARÁCSONY ünnep körüli székely-magyar népi szokásrend a Jóropába, Európába érkezés után a mérsékelt égöv alatti időjárás viszonyai nyomán alakult ki.
Egy feltételezés: az 1267-es Kassai Kódex szerint a magyar KERECSEN, KERECSENY szóból származik e szó. Állítólag, a KARÁCSONY-nyal egy időben tartották, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetést, amelyhez különböző rituális cselekmények is kapcsolódtak.
A KARÁCSONY szó jóval régebbi. A Kárpát-medencei földművelő székelyeknek nem volt totemállatuk. A sólyomkultusz a pusztai vadászat szokásrendjéhez tartozott, ez Árpádékkal érkezett. Bár a KERECSENY és KARÁCSONY szavak hangváza egyező, nem jelenti azt, hogy arról kapta nevét az ünnep. Inkább fordítva, a KERECSENY kapta nevét a KARÁCSONYról.
KaRáCSoNY – KeReCSeNY hangváz: K-R-CS-NY – K-R-CS-NY.
De a KARÁCSONY szó a saját alkotó hangjaival képes magyarázatot adni sajátos jellemzőiről. A szó gyökátvetéssel mutatja, hogy a nappalok KARÁCSONYra CSONYKÁRA, KICSINYRE rövidülnek.
KaRáCSoNY – KiCSiNYRe – CSoNYKáRa hangváz: K-R-CS-NY – K-CS-NY-R – CS-NY-K-R.
E fő jellemzője: rövidül a nappali időszak. RA = a Nap ősi neveinek egyike. Amint a nyÁR másik ősi neve ARA volt, mert fényesen tűzött a RA, a nap.
CSONYKA RA = rövid nap.
KaRáCSoNY – CSoNYKa Ra hangváz: K-R-CS-NY – CS-NY-K-R.
Ekkor, KARÁCSONY idején, magyar nyelvterületen már számíthatunk KOCSONYÁRA. De mi is reszkethetünk, mint a KOCSONYA.
KaRáCSoNY – KoCSoNYáRA hangváz: K-R-CS-NY – K-CS-NY-R.
Ez időszakban már RECSENYEK, azaz hidegek a nappalok, s RECCSENŐK a fagyott jégdarabok a talpunk alatt a már teljesen lehűlt levegő miatt.
KaRáCSoNY – ReCSeNYeK – ReCCSeNőK hangváz: K-R-CS-NY – R-CS-NY-K – R-CS-N-K.
KARÁCSONYkor sok finomságra és szeretettel teli ANYA CSÓKRA számít a kisgyerek.
KaRáCSoNY – aNYa CSóKRa hangváz K-R-CS-NY – NY-CS-K-R.
E naptól kezdve indul a nappal-éjszaka időtartamának kiegyenlítődése, a nap-éj egyenlőség felé, amikor majd ARÁNYOSAK, egyenlő hosszúságúak lesznek a nappalok és éjjelek.
KaRáCSoNY – aRáNYoSaK hangváz: K-R-CS-NY – R-NY-S-K.
A KARÁCSONYi ünnepek idején nagyon ARANYOSAK, szeretetteljesek az emberek.
KaRáCSoNY – aRaNYoSaK hangváz: K-R-CS-NY – R-NY-S-K.
Hozzátartozik, hogy KARÁCSONYt követően KASORNYÁznak az emberek, a rokonokhoz látogatnak, s a KASORNYÁban ilyen-olyan ajándékokat visznek.
KaRáCSoNY – KaSoRNYa hangváz: K-R-CS-NY – K-S-R-NY.
KARÁCSONYkor még az ANYÓSOKRA is szebb nap virrad, mert ekkor még irányukba is szeretetet mutatnak.
KaRáCSoNY – aNYóSoKRa hangváz K-R-CS-NY – NY-S-K-R.
A KARÁCSONYi krisztusi színezetű ünnepsorozatot a római szaturnália (evés, ivás, jóllakás) ünnepet felváltó, átszoktató szándékkal vezették be a „keresztény” Rómában. Tehát az eredet nem a krisztusi hithez kötődő.
E szó az Özönvíz utáni egynyelvűség idején kelt. Nem kizárt, hogy – azóta is halottak napjaként ismert – késő őszi (november) kezdetű Özönvíz alatti, egy évet tartó vízen lebegés után, ezen a napon kötött ki a bárka az ARAráton, ami rendkívül CSÍNYes, kellemes érzést keltett, és hatalmas ünnepnek számított a további években: új életre születés, új életút kezdetét.
A KARÁCSONY szó nem szláv eredetű, mert a szláv nyelvek összessége sem tud a fentihez hasonló KARÁCSONYhoz kötődő névadó jellemzőket felsoroló, körülíró magyarázatot adni rá. A szláv nyelvek megörökölték épp, mint a vacsora, varkocs, gorod vagy a mezőgazdasági műveletek, szerszámok megnevezéseit, de minden más szógyököt is.