KARÁCSONY – Jézus születésének keresztény ünnepe. [bérnyelvész: szláv]
A KARÁCSONY szó a K.R – R.K gyök bővítménye: KaR – RaK. Előrebocsátható: a KARÁCSONY nem a krisztusi hitvalláshoz köthető szó! Sőt, semmi köze hozzá. Az ünnep a Jézus előtti korban már létezett. A latin nyelvnek nincs is szava erre.
Tulajdonképpen Jézus nem is ebben az időtájban született. A vallástudósok szerint, valamikor október elején.
A KA ősgyök taKArt állapot, taKAró hám, indító gyöke. Jelen van a KAmra, KAmásli szavakban.
A K.R gyök szintén jelent elsötétülést, sötétet, fekete színt jelent a KORom, KORmorán, KARamell, KÁRókatona, taKAR és más szavakban.
A KARácsony szóban a KAR – fekete, sötét jelentésű, és a december 21-i legrövidebb nappalt, leghosszabb éjszakát jelzi.
Az R hangcsoport – ARÁ – az ARAny, bARÁt, ARA, bARAck, nARAncs és más szavakban értéket jelent.
Az R.CS – CS.R gyök: RáCS – CSoR, RÁCS, ami elválaszt. A kaRÁCSony időpontja elválasztó, két időszak közti határvonal, a legsötétebb nap, azaz a legrövidebb nappali időszak, amely után hosszabbodni kezdenek a nappalok. A CSoR, sötét, fekete színt is jelent a szóban. Ilyen értelemmel ma nincs jelen a magyar nyelvben, de szláv utódnyelvekben a CSOR feketét jelent.
A CS hangcsoport – ÁCSO – jelen van az ÁCSIál, alACSOny (hőmérséklet), kOCSOnya, rECSEg, glECCSEr és más szavakban. Az ÁCS gyök lehet az ünnepség CSElekményei.
A CS.NY – NY.CS gyök: CSoNY – NYoCS valamilyen hiáNYOSság, CSONkaság (rövid nappal) állapot leírója. A CSONY minősítő értelemadó gyök, a legrövidebb napra, de alaCSONY hőmérsékletre is mutat a koCSONYa szóban is.
Az 1267-es Kassai Kódex szerint a magyar KERECSEN, KERECSENY* szóból származik e szó. Állítólag, a KARÁCSONY-nyal egy időben tartották, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetést, amelyhez különböző rituális CSelekmények is kapcsolódtak. A KERECSENY vadászsólyom nevében annak névadó jellemzői: KÖRöző, KEREngő röpte, hirtelen lECSapó CSELre készsége, képessége, az ezt minősítő CSENY gyök.
KaRáCSoNY – KeReCSeNY hangváz: K-R-CS-NY – K-R-CS-NY.
De a KARÁCSONY szó a saját alkotó hangjaival képes magyarázatot adni sajátos jellemzőiről.
KARÁCSONYra CSONYKÁRA, KICSINYRE rövidül a nappal időszak RA = a Nap ősi neveinek egyike: csonyka RA.
A szó gyökátvetéssel mutatja, hogy a nappalok ekkorra már CSONYKÁRA, KICSINYRE rövidülnek.
KaRáCSoNY – CSoNYKáRa – KiCSiNYRe hangváz: K-R-CS-NY – CS-NY-K-R – K-CS-NY-R.
Ekkor, KARÁCSONY idején már számíthatunk KOCSONYÁRA. De mi is reszkethetünk, mint a KOCSONYA.
KaRáCSoNY – KoCSoNYáRA hangváz: K-R-CS-NY – K-CS-NY-R.
Ez időszakban már RECSENYEK, azaz hidegek a napok, s RECCSENŐK a fagyott jégdarabok a talpunk alatt a már teljesen lehűlt levegő miatt.
KaRáCSoNY – ReCSeNYeK – ReCCSeNőK hangváz: K-R-CS-NY – R-CS-NY-K – R-CS-N-K.
E naptól kezdve indul a nappal-éjszaka időtartamának kiegyenlítődése, a nap-éj egyenlőség felé, amikor majd ARÁNYOSAK, egyenlő hosszúságúak lesznek a nappalok és éjjelek.
KaRáCSoNY – aRáNYoSaK hangváz: K-R-CS-NY – R-NY-S-K.
A KARÁCSONYi ünnepek idején nagyon ARANYOSAK, szeretetteljesek az emberek.
KaRáCSoNY – aRaNYoSaK hangváz: K-R-CS-NY – R-NY-S-K.
Hozzátartozik, hogy KARÁCSONYt követően KASORNYÁznak az emberek, a rokonokhoz látogatnak, s a KASORNYÁban ilyen-olyan ajándékokat visznek.
KaRáCSoNY – KaSoRNYa hangváz: K-R-CS-NY – K-S-R-NY.
A KARÁCSONYi ünnepsorozatot a római szaturnália (evés, ivás, jóllakás) ünnepet felváltani szándékkal vezették be a „keresztény” Rómában. Tehát az eredet nem a krisztusi hithez kötődő.
A KARÁCSONY szó nem szláv eredetű, mert nem is tudnak rá magyarázatot adni, nincs szláv nyelvi körülírási mód rá egyetlen szláv nyelven sem, oly bőséggel, mint magyarul.. E szó már az egynyelvűség idején létezett. A szláv nyelvek megörökölték épp, mint a vacsora, varkocs vagy a mezőgazdasági műveletek, szerszámok megnevezéseit, de minden más szógyököt is.
—————————————–
./*/ A KERECSEN, KARÁCSONY szavakban a magas-alacsony magánhangzó váltás jelensége a szaracén – szerecsen szavaknál is megfigyelhető, tehát az ilyen váltás nem idegen a magyar nyelvtől.