KARÁCSONY – Jézus születésének keresztény ünnepe. [bérnyelvész szerint: szláv]
A KARÁCSONY a K.R – R.K gyök bővítménye: KaR – RaK. A KARÁCSONY nem a krisztusi hitvalláshoz köthető szó! Sőt, semmi köze hozzá. A latin nyelvnek nincs is szava erre. Tulajdonképpen Jézus nem is ebben az időtájban született. A vallástudósok szerint, valamikor október elején. A KA ősgyök jelentése sötét, taKArt állapot, taKAró hám. Jelen van a KAmra, KAmásli szavakban. A K.R gyök szintén jelent elsötétülést, sötétet, feketét a KORom, KARamell, KARám, taKAR és más szavakban. A KARácsony szóban a KAR – fekete, sötét jelentése a december 21-i legrövidebb nappal okán lehet.
Az R hangcsoport – ARÁ – az ARAny, bARÁt, ARA, bARAck, nARAncs és más szavakban értéket jelent.
Az R.CS – CS.R gyök: RáCS – CSoR, RÁCS, ami elválaszt. A kaRÁCSony időpontja elválasztó, két időszak közti határvonal, a legsötétebb nap, azaz a legrövidebb nappali időszak, amely után hosszabbodni kezdenek a nappalok. A RÁCS – CSÁR – CSOR gyökök sötét, fekete színt is jelentenek a szóban. Ilyen értelemmel ma nincs jelen a magyar nyelvben, de szláv utódnyelvekben feketét jelent.
A CS hangcsoport – ÁCSO – jelen van az ÁCSIál, alACSOny (hőmérséklet), kOCSOnya, lOCSOg, pOCSOlya és más szavakban. Az ÁCS gyök az ünnepség CSElekményei.
A CS.NY – NY.CS gyök: CSoNY – NYoCS valamilyen hiáNYOSság, CSONkaság (rövid nappal) állapot leírója. A CSONY minősítő értelemadó gyök, a legrövidebb napra, de alaCSONY hőmérsékletre is mutat a koCSONYa szóban is.
Az 1267-es Kassai Kódex szerint a magyar KERECSEN, KERECSENY szóból származik e szó. Ez időben tartották a KARÁCSONY-nyal egy időben, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetést, amelyhez különböző rituális CSelekmények is kapcsolódtak. A KERECSENY vadászsólyom nevében annak névadó jellemzői: KÖRöző, KEREngő röpte, hirtelen lECSapó CSELre készsége, képessége, az ezt minősítő CSENY gyök.
KaRáCSoNY – KeReCSeNY hangváz: K-R-CS-NY – K-R-CS-NY.
KARÁCSONYra CSONYKÁRA, KICSINYRE rövidül a nappal időszak RA = a Nap ősi neveinek egyike. CSONYKA RA, am. lerövidült nap.
KaRáCSoNY – CSoNYKáRa – KiCSiNYRe hangváz:
K-R-CS-NY – CS-NY-K-R – K-CS-NY-R.
KARÁCSONY idején már számíthatunk KOCSONYÁRA.
KaRáCSoNY – KoCSoNYáRA hangváz: K-R-CS-NY – K-CS-NY-R.
KARÁCSONY idején RECSENYEK, azaz hidegek a napok, s RECCSENŐK a fagyott jégdarabok a talpunk alatt.
KaRáCSoNY – ReCSeNYeK – ReCCSeNőK hangváz:
K-R-CS-NY – R-CS-NY-K – R-CS-N-K.
E naptól kezdve indul a nappal-éjszaka időtartamának kiegyenlítődése, a nap-éj egyenlőség felé, amikor ARÁNYOSAK, egyenlő hosszúságúak lesznek a nappalok és éjjelek.
KaRáCSoNY – aRáNYoSaK hangváz: K-R-CS-NY – R-NY-S-K.
KARÁCSONYkor nagyon ARANYOSAK, szeretetteljesek az emberek.
KaRáCSoNY – aRaNYoSaK hangváz: K-R-CS-NY – R-NY-S-K
A KARÁCSONY szó nem szláv eredetű, mert e szó már az egynyelvűség idején létezett. A szláv nyelvek megörökölték épp, mint a vacsora, varkocs vagy a mezőgazdasági műveletek, szerszámok megnevezéseit, de minden más szógyököt is. A KERECSEN, KARÁCSONY szavakban a magas-alacsony magánhangzó váltás jelensége a szaracén – szerecsen szavaknál is megfigyelhető, tehát az ilyen váltás nem idegen a magyar nyelvtől.
A római szaturnália (evés, ivás, jóllakás) ünnepet felváltani szándékkal vezették be a „keresztény” Rómában ezt az ünnepsorozatot. Tehát az eredet nem a krisztusi hithez kötődő.