KAPPAN

KAPPAN – Herélt kakas. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < latin] A KAPPAN szó a hímséget jelentő KA ősgyök bővítményéből, a K.P – P.K gyökből indul: KaP – PaK. A KAPPAN olyan KAKAs, amelyet hímségétől megfosztottak. A P hangcsoport – APPA – a hOPPOn maradt szóban a valamitől megfosztottságot, lemaradást is jelenti. A kAPPAn már nem EPEd a tyúkokért, mert hímsége elAPAdt, megcsAPPAnt. Hiába kAPAszkodna, mert nincs kÉPEssége, PAszKoNca, azaz szAPOrításra alkalmatlan. Azért ÁPOlják, etetik, hogy minél nagyobbra növekedjen. Ha a herélés nem sikerült tökéletesen (mellékherék), akkor még lAPPAng némi kakasos hajlam benne, de a teljesítéskor mindig hOPPOn marad, azaz sikertelen. A szóvégi P.N – N.P gyök: PáN – NaP, a PÁNkó, PONk szavakban gömbölyű emelkedést jelent. A kapPANt hizlalják, gömbölyítik, hogy sok húst nyerjenek.  

E gyök a nemiséggel kapcsolatos szavakban is meghatározó, akár P > F váltással is: PIN, FAN. A kapPANság a nemiséghez kötődő szó. Vagyis pőrén, nyíltan, értelem szerint, de nem tiszteletlenül kifejezve: a kisKAKAst megfosztják a FANságtól, a PINa iránti rajongás mozgatórugójától, a hím nemiségétől. A nyelvészek a szót a  latin CAPONból eredeztetik, német közvetítéssel – KAPAUN – de azt már tudjuk, hogy a latin nyelv minden gyökszavát az ősmag(yar)-nyelvből örökölte meg. A KAPPAN megnevezés kialakulására átfogó magyarázat csak a mai magyar nyelven adható. Azt tudni kell, hogy egyetlen megnevezést sem dobtak rá semmire, senkire csak úgy, mert minden megnevezés legkevesebb három névadó jellemzőt tömörít. Ám, ha egy nyelvésznek kedve van hozzá, lehet küszködni a fenti névadó jellemzők keresésével német, latin nyelven.