KAPA, KAPTA

KAPA, KAPÁL – Kapával megmunkál valamit. A patás állat első lábával kapál. Kapálódzik. Kapkod. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Ha a szláv nyelvekben megmagyarázható volna a KAP gyök hangonként, akkor elhihető volna a szláv eredet.
A kemény K, a határozott A hangok, a tapadó P hangok. Az AP gyök lehet műszaki, dologi, tárgyi, a K-val KAPcsol. A P hangnak különleges szerepe van az alaP, taPad kifejezésében. A cölöP is a földbe hatol, az oszloP is. Jelképesen úgy értendő, hogy az a vége jut a földbe, ahol a P van. A lAPát lAPos, a KAPA lAPja is, és mindkettő KAPcsolatba kerül a talajjal. Például alAPásásnál, ahol az árokásó KAPA is szerepet KAP. Az AP gyök az alAP szóban is kulcs, hisz azzal KAPcsolódik a talajhoz az építmény. A földművelő a KAPÁval odaKAPkodva KAPar. Aki KAPÁlt, az ismeri a mozdulatok jellemzőit. A KAPÁlás odaKAPkodó, vagdaló munkafolyamat. A KA behatást jelentő gyökszó: a KAn, biKA, KAKAs stb. esetében is, melyek KApkodó behatolással teremtenek nemi KAPcsolatot. A KAPA is KAPcsolatot teremtve hatol be a földbe. A KAPA szóban az alapértelem a KAPcsolat a földdel. Tehát a KAPA mikor KAPÁl, sűrűn ismétlődő KAPkodó KAPcsolatot létesít a talajjal, és közben a növényÁPolás egyik eszköze is. Nem mellesleg a KAPÁló mozdulat enyhén ív pályájú, azaz KAjla. Mi az, ami nem magyarázható meg magyarul a KAPA, KAPÁl szavak, azok hangjai esetében, amiért segítségül kellene hívni a szláv nyelvek valamelyikét, hiszen a szláv nyelvek a KAPA szót innen KAPták?  

KAPTA – Kaptafa. Lábfej alakú keményfa. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A KAP, KÁP – FŐ, FEJ, itt lábFEJ. A székelyeknél a csAPTAt szó feszítést, szorítást jelent. A kAPTA szerepe szintén ez – kifeszíteni, feszesen tartani a készülő lábbeli bőrét leendő lábfej alakjára. A PT páros körül kialakuló APTA, APTÁ értelemadó hangnyaláb szerepe is ennek bemutatása, az APTA a feszesség, rend, illeszkedés értelmét viszi be a szóba. A katona hamar összekAPTA magát, és hAPTÁkba (feszes vigyázz) állt. A kAPTÁrban rend van, akár a nAPTÁrban. A kAPTÁny kifeszíthető csAPDA (t > d). Az értelemadó hangnyalábok egy új felfedezés. Ezek értelmüket beviszik így egyben minden szóba. Történhet hangváltás, de az értelem marad. A székelyföldi lAPTA (labda) régen feszesre tömött, ma felfújt játékszer. A kAPCA (t > c) feszesen csavarandó, különben felsérti a lábat. Idegen szavakba is ősmag(yar)-nyelvi értelmét vitte át a hangnyaláb. Íme: A román nyelvben a treAPTA – lépcső, mely sorban egymásután emelkedő szintek rendje. Vagy adAPTAre – alkalmazás, illesztés. Az alkalmazás – latin APTAtum, angol, francia adAPTAtion, olasz adATTAmento (p > t), portugál adAPTAção, spanyol adAPTAción. A P-T – T-P gyökkel alkotható a TalP, PaTa, TaPos stb. szó.