KAMPÁNY – Társadalmi, politikai célt szolgáló, gyorsított ütemű alkalmi tömegmunka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < olasz] A KAMPÁNY K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK. A KAMPÁNY a kaláka egy formája, és – bár elcsépelt, rossz szájízt keltő manapság – valaha szép megnyilvánulása volt az összefogásnak. Amint a MEZŐ szavunk a takarást jelentő MEZ gyökből ered, úgy volt egy ilyen értelmű szavunk a KAM gyökkel: KAMPA. Ősmag(yar)-nyelvi eredetét a tengelyében levő MP páros és a vele kialakult AMPÁ értelemadó hangnyaláb bizonyítja. A KAMPA, PAMPA nyíltszíni termőterület volt, mint ilyen: terményekkel takart szép látvány. A KAMPÁn teremtek a MAKvak (k > g – mag), mivel a földművelés alapfoglalkozása a mAGvak termesztése, ezért nevezték ezeket föld gyerMEKeinek, MAG népének. Ők voltak az első mAGrárok. A KAMPA, MEZŐ megmunkálása a nagycsalád összefogását igényelte. Mindannyian mentek a KAMPÁra KAMPÓkkal (kapa, kasza) KAMPÁNYolni, előteremteni a NYÁmira valót. Amint a MEZŐ élelmező, úgy a KAMPA is forrása a kamra élelemmel (ham) feltöltésének. A szót ma többnyire az utódnyelvek latin ágazata használja. Ilyen a francia champ, a román câmp, az olasz, spanyol, portugál campo és mások. Az angol, német, holland nyelvek a föld szó módosult alakjait használják: field, Feld, veld…
KAMRA – Éléskamra. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó: latin < görög] A KAMRA K.M – M.K gyökre épülő szó: KaM – MaK, és kapcsolódik a kampa fogalomkör többi kifejezéséhez. A KAMRA, mint éléstár, rejtek, mások elől eltakart (kam). Valaha a kezdetekkor GAMRAktár (mag – gam), MAGRAktár, MAGtár (innen a magazin), mivel MAGvakat és GUMókat azaz gyümölcsöt tároltak benne élelemként. A fordítható GAM – MAG szóalakok bizonyíték az ősmag(yar)-nyelvi eredetre (gam – gumó). Ha a szómegfordítás egyik változatát nézzük: KAMRA – RAKAM, azaz teleRAKAM (rakom). Tehát a KAMra a KAMpán megtermelt MAGvak GUMók GAMrája, MAGtára volt. Ésszerű, hogy mind a latin, mind a görög, mind fióknyelveik kialakulásukkor magukkal vitték az egyik legfontosabb kifejezést.