KALPAG – Karimátlan szőrme fejfedő. Kalap. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A KALPAG szó a K.L – L.K gyök bővítménye: KaL – LaK. A KALPAG, a KALAPhoz hasonlóan KÖRLAP (lp – lap) amely a fej betakarására való. A KALPAG (kalap) milyensége – szabása, alakja, díszítése – meghatározó volt a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely, állás főségi sorrend kimutatására. Az LP hangcsoport – ALPA – kALPAgot nemes urak hordtak. Egyszerű ember nem viselt kALPAgot. A kALPAgos ember „tetőtől tALPIg” férfi kellett legyen. A viselet kötelez. Utoljára KALPAGot a két világháború közt viselt a politikai közszereplő réteg. Azok nem lopták az államvagyont. Ma nincs KALPAG, föveg, hozzá tartozó viselet, amely becsületre, helytállásra kötelez, de viselkedés sincsen. Viszont van becstelenség, lopás. A két szóban: tALP – kALPAg, egyben: állás és főség, azaz kötelesség a nemzet iránt. A CzF Szótár: „Prémes bőrből álló karimátlan föveg, melynek tetejét rövidebb vagy hosszabb leffentyű képezi. Nyuszt-, nyest-, medvebőr kalpag. Vitézkötéses, tollas kalpag. A magyar nemzeti öltözethez tartozó díszföveg.” A szóvégi P.G – G.P gyök: PaG – GaP, a p > v váltással VAG, VÁG, valami, ami nagyon odaVÁGó, találó. A VÁG utat is jelent, KALPAGot útra indulás előtt tették a fejre. A G hang egyik végleten leszöGezett, röGzített állapotot jelöl. A török nyelvekben való jelenléte, nem jelenti az onnan való átvételt, hanem a közös helyről öröklést, de amelyre átfogó magyarázat csak a mai magyar nyelven adható.