KALAP

KALAP – Merevebb tartású anyagból készített karimás fejfedő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KALAP szó szintén a K.L – L.K gyökből indul: KaL – LaK. A KAL itt is KEReket, kör alakút jelent. De valamiféle körözést jelent a KALand, KALányol, KALimpál szavakban is. A KALAP KALLózással tömörített nemezből készül. A  KAL gyöknek ÚTtal* kapcsolatos jelentése is van. Magyar ember a házban nem hord KALAPot. Azt olyankor teszünk fejünkre, amikor valahová indulunk. A KALAP, KALpag, KALÉ (út), KALÓ (ló), KALAnd kifejezések értelmi kapcsolatban állnak. Nem mindenki viselt KALAPot, KALpagot. Az ősiségben, de még a középkorban is törvényekben, szabályzatokban meghatározták a viseletet. Erről ízelítőként itt olvashatnak: http://trendmano.blog.hu/tags/ruharendelet Minden – peremezéssel, fodrozással díszíthető – ruhakellék: gallér, kalap, kalpag, kiválóságok kiváltsága volt, mivel elkészítésük sem volt egyszerű, s így eléggé költséges. Az L hangcsoport – ALA – a fejet magába foglALÓ, körülÖLElő, -ölELŐ, köszöntéskor ILLŐen bILLEnthető, szélben lerepÜLŐ, elszÁLLÓ fejrevALÓ. Ugyanakkor ünnepi ELEgáns, ELŐkELŐ, ágÁLÓ kELLÉk is, akár a gALLÉr. Az AP a tAPadást, a főhöz illeszkedést jelenti. Az L.P – P.L gyök: LaP – PaL, elforgatással: KA-LAP – LAP-KA. A KAlaP, KAPot, azaz fejet borító KERek LAPKA, KAL LAPKA, amelyet hIPP-hOPP-KOPP fejre KAPok, majd LÓra KAPok, SZÁLLok, HÜPPEnek (hippo), s KALÉra, KALAndra indulok. A szavak, megnevezések kialakulásának lépcsőzetes fokozatai voltak, és legkevesebb három névadó jellemző nyomán rögzültek a nyelvben.

* Az utódnyelvek CALE (kale) = ÚT, vagy CAL, CAVALLO, CABALLO  = LÓ szavai  bizonyíték erre. A LÓ másik nevei – KALÓ, SZÁLLÓ, LOhoLÓ – is a KALanddal kapcsolatosak. Minden ÚT KALandot kínáLÓ. ÚTra, KALandra LÓval, azaz KALLÓval, fején, KALappal, KALpaggal induLÓ. A szálLÓ képzelet is mindig vágtában ÚTon van.  
Az ilyen KALAndos UTakon sokszor elKALLÓdtak emberek, értékek.