JÁTÉK – Gyermeknek időtöltésül, szórakozásképp végzett szabad tevékenysége. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A JÁTÉK, J.T – T.J gyökből indul: JáT – TáJ. A JÁTÉK, összetett szó: JÓ TÉK.
Kellemes, JÓ TevÉKenység. Ugyanakkor a JÁT – TÁJ szófordítás a helyre is rámutat. A legjobb hely a JÁTÉKra a szabadtéri TÁJ, TÁJÉK (táj-ék). A CzF Szótár leírja változatait a JÁTÉK címszónál: http://osnyelv.hu/czuczor/ Mivel az ősi nyelvben a TÁJ gyök vágást is jelentett, így az is kiérthető a szóból, hogy időt kell rá szakítani. A mindennapok nehéz, egyhangú tevékenységére szánt időből ki kell „vágni” a JÁTÉKra, JÓ TÉKra, felfrissülésre szánt időt. A T hangcsoport – ÁTÉ – a jÁTÉkos kis csemETE, felfrisÍTŐ, nevettETŐ jÁTÉkossága. A szórakoztATÓ mulATOzás: zene, tánc gITÁr, cITEra, Felnőttként – nő-férfi – csalogATÓ, felszÍTÓan vérpezsdÍTÓ, csábÍTÓ jÁTÉkosság. A JÁTÉK szó a nemiséggel is kapcsolatos. Ezt is elmondja a kifejezés hangjaival: a KÉJes TÁJÉK ÉJi JÁTÉK.
JÁTSZIK – Játékkal szórakozásul, időtöltésül (csoportosan) foglalkozik, foglalatoskodik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A JÁTSZIK, szintén a J.T – T.J gyök alapjaira épül: JáT – TáJ. A TSZ hangcsoport – ÁTSZI – aki neki tETSZŐ játékot jÁTSZIk, jÁTSZI könnyedséggel ismétli akár kÉTSZEr, ÖTSZÖr, hÉTSZEr, amiből lÁTSZIk, hogy szereti, érti és tudja. A TSZ páros, mint T.SZ – SZ.T gyök: TiSZ – SZiT, a TISZta szóban a TISZTességes játék TISZtaságának fontosságára mutat. Tehát a csaló JÁTÉK nem az ősmag(yar)-nyelv szellemiségéhez tartozó, mivel ellentéteket SZÍT. Ez a nyelv szellemiségében tisztaságra ösztönöz. Más kérdés, hogy sokan beszélik, de bölcseleti mélységeit nem értik, így mindennapi életüket nem a magyar nyelv szellemiségére építik. A szóvégi SZ.K – K.SZ gyök: SZiK – KéSZ, a tetSZIK szóban a játékra KÉSZséget is leírja. Aki játszIK, könnyedén IKlat, mozog.