Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
JÁROM – Az igavonó állat, különösen szarvasmarha nyakára tehető fakeret, amelyhez a szekérrúd kapcsolódik. [A MÉKSz szerint: déli szláv] Boncoljuk kissé. Járom, melyet viselve, terhes életem útját járom. A járom az igavonó barom állat marját (székelyül: morját) nyomja (morját – jármot). Tehát a szó fordítható: a járom a szarvasmarha marjára, morjára jár, és azzal jár, neki ez járja, mert ez az ő járma. A járom egy járó ráma, melyet alanyi barom marhaként kap marjára, morjára, mert neki, mint marhának azért van marja, morja, hogy azt találja a járom járó rámája, mely néha felmarja a marját. S talán még folytathatnánk a szójátékot. Ha ez déli szláv eredetű szó, akkor elvárnánk egy ehhez hasonló bizonyítást „déli szlávul”. Nagy baromság, marhaság volt a járom szót beszlávozni.