JÁMBOR – Szelíd

Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
JÁMBOR – Szelíd, békés, jóindulatú. [A MÉKSz szerint: jó+ember] A jámbor ember (állat) jó tulajdonságokkal bír. A jámbor szóban a j a jó, az ám a szelídség jelölője (am, ám – galamb), de a bor gyök furcsán hat. Itt azonban hangváltásról lehet szó, mivel az egésznek a szelídség a sugallata. Az E nyelvben győzni fogsz című könyvemben még én is a jámbor – jó ember mellett voltam, de azóta sokat tanultam. Mert akkor mi lesz a jámbor tehénnel? A CzF Szótár is ezt veti fel. Itt az mb páros szerepe sem kikerülendő. Hasonló szavak, melyek tartalmazzák az mbor végződést: cimbora, csombor, domború. A cimbora mértéktartó barátságos összeborulás, a csombor kellemes íz, a domború, szelíd, enyhe ívelésű hajlat. A jámbor is hasonló értelmet takar: barátságos, kellemes, szelíd.