IZÉ, ÍZLANDI, -IZMUS

IZÉ – Olyan nevet, szót helyettesítő, pótló szócska, mely nem jut eszünkbe, illetve amit nem akarunk kimondani. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből] Az IZ – ZI ősgyök az ÍZület szóban a mozgásszervi csatlakozást jelenti. Amikor beszédben nem találjuk a megfelelő szót, akkor tulajdonképpen a beszédszöveg gördülékenysége bénul le, az értelmi kapcsolati sor szakad meg, ZIláttá válik a gondolat. Nem találjuk a következő ÍZületet. Az IZ ősnyelvi értelme (isteni) lélek. Mintha tőle is kérnénk segítséget. Ugyanakkor lehet a feledő elmét gyorsabb mozgásra fogni akaró felszólítás: IZÉ, na! (ízibe mondd!). Vagy a hiányzó szó mintegy ÍZleléssel keresése. De néha mondjuk olyanra is, akinek, aminek szándékosan nem ejtjük ki a nevét, mert leértékeljük: – ez az IZÉ, ne! – a megvetés hangján. Ily esetben a jászolban levő takarmánymaradvány, az ÍZInk (a mesék óriásának „emberízink”-je), ÍZÉk, hasonlata, ami az állatnak sem ÍZlik már.  
ÍZLANDI – Izlandon élő, északi germán nyelven beszélő nép, illetve ehhez tartozó, vele kapcsolatos. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nincs eredet adva] IZLAND = jégföld. A jég vÍZből van. Itt is az IZ – ZI ősgyök az alap. A LAND az ősnyelven a LENT levő szétterülő földet jelentette, abból módosult szó. Meglehet, hogy a szigetet birtokba vevő ősmag-nyelvet beszélők nem a jégről, hanem a feltörő forró vÍZről adtak nevet a LAND, LENTnek, azaz földnek, szigetnek. A gejZÍr is bizonyíthatóan ősmag(yar)-nyelvi szó. Ez, a szó tengelyében levő JZ párossal is bizonyítható. Bővebben a gejzír címszónál.  

-IZMUS – Főként idegen szavakban. Eszme, irányzat, áramlat, illetve a megfelelő magatartás megnevezésére. Társadalmi, politikai rendszer és egyebek megnevezésére. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög tőből] Alapjában véve az -IZMUS jelentése: ESZME. Ám a gyök okán megkülönböztethetőek. Egyik az ÉSZ terméke (persze vannak romlott eszmék is, azok az –izmusok, romlott elmék találmánya). A másik: IZgágaság. Az -IZMUS már szabályokkal terheltséget, bizonyos egyenetlenségeket is sejtet. Az IZ – ZI ősgyök, az IZÉ, mint a ZAvarosban felismerést kereső szó értelmét hordozó. A MUS – SUM fordítás, a SUM (suma, tum, töm) gyök, a SUMa szóban bizonyos elvek értelmezését SUMmázó, összegző, TÖMörítést sugalló. Ez minden -IZMUSra érvényes. Legtöbb -IZMUS ÍZékkel (kiismerhetetlen hulladékkal) tele TÖMörülés. Az IZgágaság is jellemzi. A ZM páros a dorozma, izmos, kozma, rozmár, zuzmó szavakban nyújt párhuzamot az egyenetlenségek és nem kívánt elemek jelenlétére az -IZMUSban. Az ESZME SZM párosa is hordozza a párhuzamot némely szavakban. Lehet bizonyos játSZMa része, páSZMa (pályaszélesség), piSZMog, szöSZMötöl (lassú kibontakozás). Az SZ.M – M.SZ gyök: SZeM – MeSZ, Az értelmes ESZME megvilágítja az elmét, tisztánlátóvá teszi a SZEMeket, amelyek így MESZ-szire előrelátnak. A Z.M – M.Z gyök: ZaM – MaZ, lehet előbb jó ízűnek tűnő ZAMat, amely jó MAZlag valakik beetetésére, tévútra irányítására. Legtöbb esetben ilyen mismás -IZMUS MASZatolással vezetnek félre tömegeket.