ISZTER

ISZTER – A Duna alsó szakaszának neve. […] Az ISZTER név az ISZ – SZI ősgyökből indul. Az ISZ gyök az ISZkol, ISZamodik szavakban gyors mozdulatot jelent. Az ISZonyú szóban szólhat valami nagyon nagyról, ijESZtően nagyról is. Az ISZ gyök az ISZap szó kezdőgyöke, ez a TISZa nevében is jelen van. Az inni ige egyes szám első személy: ISZom. E szóban a SZOMj is jelen van: iSZOM. Tehát az ISZ gyök vÍZ jelentésű is. A SZI gyök a SZÍvás szóban valamilyen áramlat általi elSZÍvás, esetleg leSZIppantás: iSZIk. Feltehető a kérdés: Miért volt ISZTER a neve a ma DUNA nevű folyónak a Vaskaputól kezdődően, sőt már ESZTERgom fölött? A kérdésre adott válasz magában rejti a térség őskori történetének egy jelentős részét. A Kárpát tenger vize itt, a vaskemény SZIklák közt SZIvárgott le a hegyvonulattól délre eső alföldre, és hozott létre ott messzire nyúló mocsaras ISZapos TERületeket. Úgy is mondhatták: itt SZÍvták le a SZIklarések lassan a Kárpát tenger vizét. A Vaskapu sziklaszakadása nem egyszerre, hanem szakaszonként történt, bizonyos időközönként az utolsó nagy átszakadásig, amikor a teljes mélységet elérte. Azt, hogy lassan szakaszosan esett a víz szintje, bizonyítják a Kárpátokban levő, lassú ülepedéssel létrejövő teraszos, lépcsős pallagok. De miért ISZTER, ESZTER? Az ESZ – SZE gyök víz jelentésű volt. Az ESZ egy TÉRen TERül szét, vagy folyik el, s így az ESZTERhéj is vízlevezető. Az SZT hangcsoport – ISZTE – mutatja, hogy a nagy víz szétOSZTÁsa, leerESZTÉse, ezen az ESZTErcsatornán ment végbe, akár a háztetőre hulló eső vizét a ferde fedél által leerESZTŐ ESZTErhéj. Ez ma is élő kifejezés minden magyar nyelvű településen: a háztetőről az ESZTErhéján, ESZTERhán SZIvárogva folyik le a földre az esővíz, hólé. A szóvégi T.R – R.T gyök: TéR – RéT, az IszTER, EszTER szétTERülő, áradás esetén hatalmas RÉTeket elöntő jellemzője. Beszámolók írnak arról, hogy a Kárpát medence valaha a Kárpátok pátoló karéja által körülölelt tenger volt, amelybe belefolytak a nyugatról érkező kisebb-nagyobb folyók. A PÁTol, pátyol, pártol szavak alapvető jelentése: támogat. A KÁRPÁT jelentése: körpát, körpart, amely támaszként tartotta vissza a víztömeget. Vaskapunál folyton szivárgott, ERESZkedett a fölös víz, amelyet az ott lakó magyar nyelvűek erESZTŐnek, vESZTŐnek, ESZTERnek, ISZTERnek neveztek. Amikor átszakadt a hegylánc, a víz utat vágott magának a délre eső alföldön a mélyebben fekvő síkságok irányába. Valószínű, ekkor telt fel – a ma Fekete tenger által borított – korábban emberek által lakott mély terület, sokak vesztét, tragédiáját okozta (innen a Fekete név). A víz szintje oly magas lett, hogy idővel átmosta a Földközi tenger felé az ottani mélyebb részt, összekötvén a két tengert. Az sem kizárt, hogy a Fekete és Földközi tengerek egyesülése előtt Szicíliánál, Gibraltárnál szárazföldön átjárható keskeny földnyelv létezett. A Kárpát medencébe a továbbiakban is befolytak az addig erre tartó folyók. Ezek közül az egyik – bővizű lévén – korábban DUNA névvel már létezett. A DUNA név összegyűlt BŐ VIZet jelent: DU = DUzzad, GYŰl, NA = víz. Ez volt a neve a Kárpát tengeri torkolatáig. BÉCS neve a B.CS – CS.B gyökből indul: BéCS – CSoB, és a CSOBban, CSEBer, CSÖBör, BOCS, POCSolya (b > p) megnevezések mind vízkapcsolatúak. Az ősnyelven a BÉCS szó nyirkos mélyedést is jelentett. Az első állapotnál, a magas vízállásnál, valószínű POZSONYnál lehetett a torkolat. E név a vizek – PO – bő POZSgását jelenthette, ugyanis minden név okkal alakul ki. A POZSONY – NYOZSOP fordítás NYÜZSgést is jelent. MOSON térség neve is vízértelmű. A bibliai MOSÓS, MOLYSÓS (Mózes) neve is így alakult ki, víz alapú szó. A MOSON vidék sekély vízen terült szét: moson – vízen. Így, e jellemző nyomán alakult ki a vidék neve. A vizek apadása folytán esett a tengerszint és a SOMORJA nevű települések ekkor alapulhattak. Nevükben a víz: SOMO – MOSO és a kiemelkedő part: ORJA. SOM-ORJA = vízpartja. De benne rejlik a vízszint SÖMÖRödése, azaz fogyása, a vízmennyiség zsugorodása is. Ez annak ellenére, hogy Jánossomorja messzire esik ma a Dunától, ám valaha vízparton épültek első házai. BŐSÁRKÁNY sem sárkányról kapta nevét, hanem a BŐS ÁRról, a part KANYarulatáról talán. Később BŐSnél alakult ki torkolat – BŐSéges víztömeg. BŐS, a vizek BŐSégéről kapta nevét, a Duna vize seBESen, seBÖSen, BŐSéggel omlott itt bele a tengerbe. KOMárom neve a hunyást, elfogadást, elnyelést jelentő KOM gyökkel indul, és az ÁR gyök is jelen van a névben, amely a bőven ÁRadó víz képét örökíti meg a helységnévben. Az R.M – M.R gyök: RoM – MoR, meglehet MORaj kíséretében OMlott be a víz a torkolatnál. De IZSA, PATH (Zsíl, Kárpát) nevek is vízzel, parttal kapcsolatosak. IZSA – a térséget pIZSOgó, pOZSOgó bő vízzel – lásd POZSOny – lAZÁn, lEZSEren szétterülés jelenségével lehet kapcsolatos. A ZS hangcsoport a pIZSAma szóba is a kellemes bŐSÉg, bő öltözék bIZSErgető jelentését viszi be. PATH – a part, mint a KárPÁT névben is. DOROG – DOROG nevénél, s minden más névnél, megnevezésnél is, a kezdőhang, kezdőgyök a fontos értelemadó. D.R – R.D gyök: DoR – RoD, ami egyenetlen, az régiesen: DOROzmás. Meglehet, bOROnákkal, GARÁDdal védekeztek a víz ellen. DoRoG – GaRáD hangváz: D-R-G – G-R-D. Bár DOROg nem közvetlen a Duna mellett fekszik, de a visszahúzódó, lecsOROgó vizek nyomában felszÁRAdó RÖG térségein épült. Alább PÁRKÁNY épült a víz párkányára, partjára. SZOB, ZEBegény szintén a ZUBogó, BUZogó víz jellemzőből. Érdemes volna a térség helységei neveinek eredetét* ilyen szemszögből vizsgálni, mert majd minden megnevezés vízhez, parthoz, szikkadáshoz, felszáradáshoz kapcsolódó. A folyónak az ISZTER, ESZTER nevéből eredt ESZTERGOM városának neve, amelynek jelentése ISZTER GAMja, ESZTER GOMa azaz kanyarulata. Az ISZTER, ESZTER folyó GOMjánál, kanyarulatánál ESZTERGOM városát megalapítók hozhatták magukkal az oroszlánok emlékét, mivel azt itt biztosan nem találtak. Az ESZTERGOM név azt is bizonyítja, hogy a településalapítók ekkor még jelentős víztömeget találtak, amelynek szintje lassan ERESZkedett le, de már látható volt, hogy ott éles GOMot, kanyarulatot vesz az addig DUNA néven ismert folyó. Hosszú ideig ERESZTER kanyarulatánál, GOMjánál, azaz ESZTERGOMnál ERESZkedett a tengerbe a DUNA, majd a tengerszint csökkenése után már innen kaphatta az ESZTER, ISZTER nevet, mivel ezen a leERESZTŐ, erESZTER csatornán ERESZkedett le a víz. Átszelte az addigi tengerfenék síkságát, idővel medret vájt magának, és a továbbiakban vízleERESZTŐként szolgált mindaddig ameddig le nem folyt a fölös víz a térségből. Ebből az is nyilvánvalóvá válik, hogy az ESZTERgom – Vaskapu közti szakaszra felváltva mindkét megnevezést használták: ESZTER – DUNA, mivel ez természetes ERESZcsatorna volt a Vaskapuig lefelé ErESZTER, ISZTER névvel. Az ESZTERGOM nevű település létrejöttekor még ISZTER, ESZTER volt a folyó neve. Ez a mai Esztergom – Vaskapu és a kialakuló Fekete tenger közti szakasz volt. A DUNA felső szakasza irányából leköltözők hozták a DUNA nevet, nekik az volt természetes. Ahogy a leköltözők belakták a felszáradó földeket, a későbbiekben általuk a DUNA név vált használttá a folyó egész hosszában. Ez azért is, mivel véget ért az ISZTERhéj, ESZTERhéj jelenség, a fölös vizek lefolytak. Összegzésül: mind a DUNA, mind az ISZTER név, de az egész térség, az összes térségbeli helység neve ómagyar ősnyelven fogant, mély szomorúságára a többi, ma itt lakó népeknek, akik bár mindent saját tulajdonuknak szeretnének tudni, semmilyen érthető, elfogadható magyarázatot nem tudnak adni a térség és helységei nevének kialakulására. A nyelv őrzi a történelem tiszta igazságát hamisítatlanul. A szlovák eredetet azért értelmetlen felhozni, mivel az egész szlovák nyelv minden gyökszava magyar eredetű és összes szavai magyar nyelvi torzók, módosulatok. SZT – TSZ értelmi kapcsolat: az ISZTer, ESZTer folyó kéTSZer, öTSZör, héTSZer nagyobb a többi jóropai (európai) folyók egy részénél. Az SZT – TSZ kötött mássalhangzó-párosok – épp mint a többi ilyen – hangkieséssel jöttek létre. Ha az ISZT kezdő I hangját a TSZ hangok közé iktatjuk: TISZ, és volt az ISZTernek egy mellékfolyója, amelyet TISZának neveztek el már az ősiségben.
/*/ Sajnos ez nem történik meg, mivel sérti a szláv eredeztetés gondolatát, amelyet oly híven és hazug módon ápol a hivatalos irányzat. Hazudnak nappal, hazudnak éjjel, papíron és minden hullámhosszon.