IRREDENTA

IRREDENTA – Irredentizmus. Ennek híve. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: olasz] Az IR – RI (re) ősgyök a szókezdő, és IRány értelmű. Az IRREDENTA szó lehet, hogy az újkorban az olasz nyelvben bukkant fel, de az ősnyelvi szóalkotás törvénye szerinti. A szó tartalmáról, mondanivalójáról csak a mai magyar nyelven adható magyarázat. Az R hangcsoport – IRRE – az ERRE, ARRA mutatószavakban irányt leíró. Itt valami eldőlt ARRA, és ERRE azaz helyRE, IRRE vagyis IgyenesRE kell DÖNTEni. Az R.D – D.R gyök: ReD – DiR, az eREDet, DIRekt (egyenes), DIRigál (irányít) szavakban az irREDenta célját leíró. A D hangcsoport – EDE – jelen van az erEDEti, vÉDEtt szavakban. Az NT hangcsoport – ENTA – a dÖNTŐ, fONTOs szavakban érINTŐ. Jelentése: helyREDÖNTEni, I-re, Igyenesre Igazságosan, IREDÖNTeni, amit előzőleg rosszul DÖNTÖttek. A krisztusi megváltás is IRREDENTA alapon áll: hElyREDÖNTEni azt, amiben az első emberpár rosszul DÖNTÖtt. Aki IRRE-DENTA az HELYRE-DÖNTŐ, I(gyenes)RE-DÖNTŐ. Az iRReDeNTa – eRReDöNTő – heLYReDöNTő hangváz: R-R-D-N-T – R-R-D-N-T – h-LY-R-D-N-T. Minden utódnyelvi szóban a RE, mint előképző az újRA, helyRE értelmet képviseli. NT – TN: az irredeNTa véget veTNe a rossz döNTések következményeinek. Az irredeNTizmus hasonlata: a soha ki nem alvó zsaráTNok a hamu alatt, amely hirtelen válhat ETNa hatásúvá.