IRMA

IRMA – Az IR – RI ősgyök: ERŐ, gyógyERŐ (Czuczor-Fogarasi Szótár). IRMA MA és mindenkor ÍR a fájdalmakra. Az ősnyelven az orvost ÍRvosnak nevezték. Az RM hangcsoport – IRMA – kellemes, felüdítő jelentése kicseng a hARMAt, pERMEt s a virág szIRMAi szavakból. Az RM páros jelen van oly szavakban is, amelyek eredetre utalnak. Az R.M – M.R gyök: ReM – MeR, IRMA REMénnyel tele, MERész nő, aki nem ijed meg a nehézségektől. Az első IRMA nagyon tERMÉszetes lány, tERMÉkeny asszony lehetett, sok gyERMEk szÁRMAzott tőle. Okos, érző nőként hARMÓniára törekedett, rátERMEtt volt, kORMÁnyozni is tudó. Ha kellett hízelgett, dörgölőzött, mint a cIRMOs, felüdítő volt, mint a duruzsoló kis csERMEly vize, de tudott fÖRMEdni, kARMOlni is, ha bántották.