IRGALOM – Segítő könyörület, szánalom. Megbocsátás. [bérnyelvész: ? finnugor tőből]
Az IR – RI gyök a CzF Szótár szerint kedélyszó. Ez három irányba mehet el: IRgalom – megREndülés, IRigység – RÁgalom, IRtózat – RIadalom.
Az IRgalom régies alakja: a JORgalom, eszerint a jó dolgokhoz tartozó.
Ha az ősnyelvi mintából indulunk ki, figyelembe veendő, egy őskorban, az Özönvíz előtt élt ember neve: IRád vagy JÁRed. Ő arról volt ismert, hogy sokat JÁRt, IRamban volt.
Tehát az IR gyök a JÁRással van kapcsolatban. Vagyis az IRgalom, JORgalom mindenkit megillet, mindenkinek JÁRna. A JoR, SZoR gyökök bővítményekkel a folytonosság értelmét adják: FoRgalom, SZoRgalom.
Az RG hangcsoport – IRGA – is a mozgást leíró szavak meghatározó eleme: csORGÓ, fERGEteg, fÜRGE, nyARGAl, sÜRGEt, ÜRGE, zERGE és mások. Az IRGAlom a bajok láttán meginduló szív érzelmi fORGAtaga. A könyörület, együttérzés, kegyelem érdekében való szORGALmas fORGOlódást jelenti.
Az RG páros, mint R.G – G.R alvógyök: RaG – GéR, a RAGaszkodás, beváltott íGÉRet szavakban.
A G.L – L.G gyök: GaL – LaG, itt a nagyvonalúság, GÁLáns, a LEGig elmenő hozzáállás a segítségnyújtásban.
Az L hangcsoport – ALO – a kedvező kifejezéseknél megnyugtató jelentésű. Például: bizALOm, nyugALOm.
A szózáró L.M – M.L gyök: LoM – MoL, az ellágyuló érzeLEM, a szánaLOMtól MÁLló érzelmi telítettség.
Az ALOM a megnyugvás helye, kór esetén, az ALOMon gyógyul, lábadozik. Az ALOM – MOLA fordítás is mutatja: az ALOM a MELEg otthon kELLEMi ELEMe.
Az IRGalom ellen oldala a RÁGalom, a gyűlölet férgei által szétRÁGott ALOM, amely kizárja az IRGALOMra való hajlamot:
iRGaLoM – RáGaLoM hangváz: R-G-L-M – R-G-L-M.
RG – GR: az iRGalom az érzelmileg gazdag, kitárt, táGRa nyitott szív jellemzője.