Az u, ú hang a magánhangzók közül a legalacsonyabb fekvésű hang. Eltaszító, tuszkoló, távolító, mélységbe mutató, uszító, jelzők, melléknevek szóvégi erőteljes ú hangja. Az undor, utálat kifejező hangja is.
ucenic – inas, tanítvány, a kicsiny-ből
ucenici – inaskodik, szakmát tanul, ucenicie – inaskodás, inasévek
ud – vizes, nedves, az id, ud ősmagyar gyök
uda – öntöz, locsol, nedvesít, udare – locsolás, nedvesítés
udat – öntözött, nedvesített, locsolt, udătură – nedvesség, ázás
udăturică – nedvesség becézve, udeală – nedvesség, lucsok
uimi – megdöbbent, ámulatba ejt, a csodálkozástól felkiáltó hangutánzásból: ujj! ujjé!
uimire – megdöbbenés, ámulatba ejtés (ujjé)
uita – elfelejt, ujj, ejtettem, elejtettem, elfelejtettem, elhullajtottam, ez lehet akár a gondolat is, ami kiesik az elmei adattárból: elejtett, elhullajtott gondolat! uitare – elfelejtés (uj, ej)
uitător – feledékeny, uituc – feledékeny (uj, ej)
uituceală – feledékenység (uj, ej)
ului – megdöbben, meglep, a döbbenet hangja (ujjé)
uluire – megdöbbenés, meglepődés (ujjé)
uluit – megdöbbent, elképedt (ujjé)
uluitor – megdöbbentő, elképesztő (ujjé)
ultra– – túl a kiértékelhető téren, határon. Eltúlzott valami, ami átlépi az emberi érzékkel, értelemmel kiértékelhető tér határát (ultrahang, ultraszínek), túlmegy egy kiértékelhető mértéken. Az ért a tér hangjaiból álló szó. Azértelem az emberi elme általátfogható, bejátszható tér. Az ultra jelzőként ott van a kedvező és a kedvezőtlen oldalon, bár a tr páros inkább hátrányt jelölő.
ultraeficient – nagyon hatásos, túl hatékony (fak, fek), nt páros
ultraliberal– túlzottan szabadelvű, szabados (lib)
ultraliberalism– túlzott szabadelvűség, szabadosság (lib), sm
ultrarafina – túlfinomít, lásd a fin címszónál (túl, fin)
ultrarapid – túl gyors, a repül rep gyökéből
ultrascurt – ultrarövid, ez esetben ez a közérthető szakkifejezés. Helyesen: túl rövid, túl kurta. A kurta szóval kapcsolatban lásd a scurtcímszónál – rt páros.
ultrasecret – fölöttébb titkos, szekrény, szakaszolás, külvilágtól elszakítás, elkülönítés, elzártság gondolata. Ezt képviseli a cr – kr páros a szakra szóban is.
ultrasensibil – túlérzékeny
ultrasonic – ultrahang, lásd a sonor címszót (minden, mi ultra)
uman – emberi, emberséges
umanism – emberiesség, emberségesség
umanitar – emberbaráti, emberséges
umbla – jár, ballag, imbolyog, Erdővidéken: ámbolyog (innen a bolyong), a bla-t egy a hanggal bővítve b/a/la/g, ballag, a balos járásmódok egyikét kapjuk. A járásmódoknál megfigyelhető, hogy amelyik b hangot tartalmaz és g hanggal végződik az balos és bizonytalan.
umblare – ballagás, imbolygás, ámbolygás, járkálás
umblat – ballagott, járkált, imbolygott, ámbolygott
umblătură – ballagás, járkálás, imbolygás, ámbolygás
umed – nedves (id, ud), ehhez tartozik a d>z hangváltott alakja
umezeală – nedvesség, umezi – megnedvesít,
umezitor, nedvesítő, párásító, stb., melyek a víz z hangjával viszik tovább a jelenség leírását. umiditate – nedvesség (id, ud)
umidifug – víztaszító (id, ud)
umfla – felfúj, Oroszhegyen a fúj helyett fúlt mondanak, ha az f és l közé beillesztünk egy ú betűt: umf/ú/la, meglátszik az ősnyelvi valós eredet. Az fl páros gyökké is alakulhat – fúl.
umflare – felfújás, umflat – felfújt, umflătură – felfújódás, daganat
umple – teletölt, teletöm, a töm gyökből, mp páros, tompol, tömpöl, hompol innen a szükség esetén a templom építéséhez emelt domb, tömés, mp páros. Az értelmezésben tolakodóan szerepet követel magának az l hang is.
umplere – teletölt, teletöm, megtöm, umplutură – töltés, tömés
unda – hullámot ver, az nd páros megtalálható vándor, lendül szavakban, mely különböző hullámok (víz, hang, tömeg, búza, forgalmi zöldhullám) jellemzőit is hordozza.
undă – hullám
undeva – valahol, valahová (mindenhová)
ungur – magyar, hungár, (hun)magyar, egy tőről szakadt nép
ungureşte – magyarul, hung, hang, a beszéd népe, a mindent megmagyarázó nyelv birtokosai, ng páros.
unguroaică – (hun)magyar nő. A legszebbek a világon!
unicolor – egyszínű, a col gyök körértelmű, a color a színek összessége, a teljes színkör
unicord – egyhúrú, a cor körértelmű, hiszen a húr keresztmetszete is kör alakú, de a hurka is, rd páros
unicorn – egyszarvú, a szarv keresztmetszete is kör, ugyanakkor görbe is, rn páros
unifica – egyesít, egységesít, az összefogást emeli ki, akár a fiak összefogása egy munkaterv véghezvitelére, de a cselekvés fak (fic – fik) gyökének értelme is, vagy mindkettő
unificare – egyesítés, egységesítés, unificat – egyesített, egységesített
uniform – egyforma, rm páros
uniformă – egyenruha, formaruha. A formaruha egy szervezetbe tartozás külső megjelenítése, ez a tudatban az összetartozás érzését erősíti, következésképpen az egység erejét jelzi. (forte – erő)
uniformitate – egyformaság, uniformizare – egyformásítás
unilingv – egynyelvű, valaha egynyelvű volt az emberiség. A mai magyar nyelv több mint 65%-ban őrzi az ősmag(yar)-nyelv nyomait, gyökeit, ugyanakkor gyökeivel jelen van a világ minden nyelvében. Az ng a hang azonosító párosa.
unilingvistic – egynyelvűség
uninaţional – egynemzetiségű (nő)
urban – városi, mondják a jólneveltséget kimutató emberre: városias, udvarias.(régen valóban), az rb páros a dorbézol, görbe szavakban is jelen van.
urbanism – városrendezés vagy személyi viselkedési udvariasság
urbanist – várostervező, városépítő
urbanistică – városrendezés, városfejlesztés
urbanitate – udvariasság, jólneveltség
urbaniza – városiasít, urbanizare – városiasodás
urgent – sürgősen, az rg páros jelenléte a figyelemfelkeltő, mely a szorgos, fürge, ürge szavak tengelyében is ott van, ahol szintén a gyors mozgással kapcsolatos
urgenta – sürget, siettet, urgentare – sürgetés, urgenţă – sürgősség
uriaş – óriás, a magasságra utaló har, hor, azaz hegy gyökből indul, u kezdőhanggal úr, ural, akár egy magas hegycsúcs, mely uralja a tájat (Urál hg.), ilyen a Magura (magasság ura). Uriás ókori hettita (magyar nyelvű nép) harcos is nagytermetű vitéz volt, akinek egyenességét, hűséges odaadását Dávid zsidó király aljas becstelenséggel kihasználta: csalfa, szép feleségét elvette tőle, őt megölette.
urlui* – őröl, darál DEX, az rl páros, urluială* – őrlet, dara
urluit* – megőrölt, darált, urluitoare* – őrlő, daráló, morzsoló
urui* – őröl, darál, uruială* – őrlet, dara, uruit* – megőrölt
urzica – megcsíp, megmar a csalán, bizony érzik a!
urzică – csalán, az rz páros jelenléte okán figyeltem föl erre, mely páros a magyar borz, torz, cserz stb. szavakban van jelen. A csaláncsípés hatásaiban rendkívül idegborzoló hatású, Az rz páros az érzés, érzék, érzelem tengelyhangjai is. Latinul urtica. Ebben a kifejezésben az rt párost tartalmazza, melyek az árt, irt kifejezések kulcshangjai. Az ősmagyar nyelvben valószínűleg ártóka, borzóka, érzika vagy valami hasonló neve is lehetett. Ahogyan az egér különféle jellemzői szerint kapott megnevezést, úgy a csalán esetében is ez állhat fönn. Lásd a şoarece címszót.
urzicător – csípős. A csalán, székelyül csihány, mely szó sokkal többet mond el a növény tulajdonságáról, mint a csalán: csi– – csíp, –hány – a csípés nyomán kiütések keletkeznek a bőrön, úgymond kihányja magát, felcserződik a bőr.
usca – szárít, aszal, a tűzhelyen megégett, kiszáradt fa üszkös, az elhaló, elszáradó végtag elüszkösödik. Ehhez még hasonlítanak az aszkéta (önmegtartóztató, testét sanyargató, kiszáradt ember), aszó (valaha vízmosta, száraz völgy), ászok (hordók alá helyezett talapzat, azoknak a felszivárgó nyiroktól való megóvása érdekében), aszott (fonnyadt, kiszáradt) melyek mind a száraz fogalomkör ősi kifejezései, szintén magyar eredetűek, bár a M.É.Ksz. újgörögtől finnugorig oszt gondosan belőle mindenkinek.
uscare – szárítás, uscat – szárított, uscăcios – száraz, vézna (üszk)
uscăciune – szárazság, aszály, uscătorie – szárító, aszaló (üszk)
uscături – száraz gally, rőzse(üszk)
ustura – csíp, mar, éget, sajog, mint az ostor nyoma, a római rabságból felszabadult valachus rabszolga tudta, milyen érzés volt, és nyelvében mindmáig megőrizte azt. Kellett lennie egy st kötött párost tartalmazó ilyen értelmű szavuknak rabság előtti ázsiai anyanyelvükben. A nyelv, a szavak sok – múltban megtörtént – dologra rávilágítanak.
usturare – csípés, marás, égés, sajgás. Az ostor szóból ered – st, szt.
usturător – csípős, marós, égő (ostor), usturoi – fokhagyma
uşa – ajtó. Az ajtó határ. A küszöb is. Ennek jellemzőiből kiindulva: van, ami ezen a határon, az ajtón kívül eső, és van, ami belül eső. Az és kötőszó mondatok határán áll, átmenet egyikből a másikba. Elválasztó vonal a belső meghitt magánterület, és a külső világ közt. Beeső, kieső. Gyerekkoromban, szülőfalumban, ha valaki ismerős kopogott az ajtón, a bent levők közül valaki így szólt ki viccesen: – Ess bé! – ami finomabbra fordítva azt jelentette: tes/sék bejönni. Megfigyelhető a méretarányosság, kívül-belül: es-sé, vagyis lépje át a választóvonalat, a küszöböt. A nyelv nem hazudik!
Az s hangnak mindenképp fontos itt a szerepe. Az ajtón lehet kileső, beleső rés, a résre nyitott ajtón beles, esetleg kiles. Van esélye bejutni, kijutni a résen. Résen kell lenni, ha első be- vagy kilépő akarok lenni. Az összetett mondatot elválasztó-összekötő határszócska: és. Erdővidéken, Bardoc és Erdőfüle közötti rövid szakaszra egy úgymond átmeneti, köztes kistelepülés épült. A neve Ésfalu. A román nyelv hangzástörvényei a mély hangok – u, a – irányába vitték el a kifejezést.
uz – használat, a húzás, nyúzás, szakmaűzés fogalomkörből
uza – használ, elhasznál, uzaj– elhasználódás
uzare – elhasználás, elhasználódás, uzat – elhasznált, használt
uzinal – üzemi, uzină – üzem, iparűző hely, uzita – használ
uzitat – használt, használatos, uzual – szokásos, használatos,
uzufruct – haszonélvezet, uzură – elhasználódás
uzură – uzsora régiesen
uzurpa – bitorol, rp páros
uzurpare – használat elbitorlás révén
uzurpator – bitorló, jogtalan használó