A magyar nyelvben az s súlyos hang, oly dolgokat jelöl, melyek nehezek, vagy alant vannak, lefelé tartanak: súly, süllyed, suvad, só, eső, salak, sár, vas, sérelem és sok más kellemetlen, hátrányos dolgot is. A besározás, sérelem leki vonatkozású is lehet. Az -es, -os, -ás, a -ság, -ség képzők s hangja is a képzett szó ’súlyát’ akarja kiemelni. Az s hang a sima, sík felület, az ismétlés, a sok, sűrű,dús, bőség valamint a sebességgel kapcsolatos szavak: gyors, siet, sürgős, serény, sebes, lassú kulcshangja.
Ugyanakkor kulcshangja a hiányosságot, nélkülözést, kellemetlenséget kifejező szavaknak: sanda, sajnál, sajog, sanyarú, savanyú, seb, selejt, selyp, senyved, sikolt, sír, sorvad, sovány, sunyi, süket, süvölt, sors, sánta stb.
şalgău* – sóvágó DEX, az lg páros itt a dolgozóra utal
şalău* – süllő DEX
şalanger – kihívó, aki engedélyt kap a párharcra. Az angol challenger–ből (engedély). Ugyanakkor challen/ge – ellen/szegül, ellenáll.
şan* – sámfa, DEX, kitámasztó, kifeszítő, sám, tám, gyám, magyar gyök
şanţ – sánc, árok, nc páros
şapcă* – sapka, a csákó egyik változata, c/sapka, félrecsapott fejfedő kicsinyítős szóalakja
şarg/ă* – sárga, világos szőrű állatok, főleg lovak színére használt kifejezés DEX, rg páros
şarpe – kígyó, a kifejezés a szer gyökhöz kötődik. A fordulások szorzata, rp páros. A szerpentin, de a színpadi szerepjátszás esetén is a minden oldalról való megmutatkozás.
şatră – sátor, DEX, a tr páros hátrányos helyzetre utal, sátorban lakni nem kényelmes
şătrar – sátoros, sátoros cigány, sátoros vásári kereskedő
şănţişor – kis sánc, redő, barázda, şănţui – sáncol, barázdál
şcoală – iskola, oskola. Valaha a munkától való felszabadult állapotra, a kötöttségből iszkolásra, abból kiszállásra vonatkozhatott, szabadidőre, szabadon szállongásra, mely alatt kedvére való dologgal foglalkozott, képzelete szállt szabadon, valaki érett egyént hallgatott, annak esztendők alatt szerzett, vele megosztott tapasztalati elbeszéléseiből tanult, jelképes iszákjába tárolta szerzett ismereteit. Az ismeretek szerzése osztási és szorzati értelmű fogalom A szó >is szorzati, mint a szokotál, mely szóban a világosság is jelen van az ok ősgyökkel, szoktat, oktat, alkotásra nevel. Az szk kötött mássalhangzó páros alkotó tettek jelentéshordozója a szavakban, és gyökképző is. Bár később s hangra váltott a szó, itt az sz hang uralkodó jellegű. Talán eltávolodtam az is/z/kola szótól, de még egy födél alatt vagyunk. Lásd erről Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyve 231 – 234 oldalain, ahol az ősmagyarból levált ógörög nyelv e szóváltozatának görögföldi kialakulásáról értekezik. Érdekes párhuzam a nagy távolság ellenére. A szó képzése hasonlít a skatulya (doboz) szavunk kialakulásához. Volt iskotolya, kotolya (nagyanyám még így mondta), mely a tok gyökfordított változata, melyet az alkot, tákol gyökszava ural.
şerpui – kígyózik, kanyarog, şerpuire – kígyózás, kanyargás (szer)
şerpuit – kígyózó, kanyargós, şerpuitor – kígyózó, kanyargós (szer)
şede – ül, a g és d hangok gyakran váltják egymást, bármilyen illetlen kifejezésnek tűnik: ülni a seggünkön szoktunk. Az első kifejezés erre a testrészre: kerekség, ebből rövidült a ség, seg, aztán a két farpofára való tekintettel a kihangsúlyozás végett, vagy főleg csintalanságból a nőire értve, nyomatékkal ejtették ki, s végül két g-vel is írták le – segg. Ez a pofonegyszerű valóság. şedere – ülés
şedinţă – ülés, gyűlés
şef – főnök, ez a magyar nyelv gyökfordítási törvénye alapján alakult kifejezés: fő, fős, sőf, de mivel más nyelvek kissé bénák az ő hang kiejtésében, ez okból az ő hang, e, é hangra váltott idegen nyelvben. Nem a magyar szó, de a magyartalanítás „megnyugtató” részeként jelen van séf alakban.
şervet – asztalkendő, a szerv szavunkból alakult szervíroz – szolgál alapértelméből, az asztali készlet szolgálati része – rv páros
şezător – ülő, lásd fennebb a şede címszónál, şezut – ülés
şindrilar* – zsindelykészítő nd páros, şindrilă* – zsindely DEX
şindrili* – zsindelyez, şindrilire* – zsindelyezés,
şindrui* – zsindelyez, şindruire* – zsindelyezés,
şinor* – cipőfűző, zsinór DEX
şinşilă – csincsilla,
şir* – sor, şirag* – sor, füzér, sereg, DEX
şireglă* – saroglya DEX, gl páros
şiret – zsinór
şiroi – csorog, sorjáz
şoarece – egér. Megnevezése a fürge, (fireg), surranó, motoszkáló, mászkáló, rágcsáló tulajdonságaiból ered, az ősnyelv mindannyit használta, a magyar nyelv a fürgeség alapján kapott nevét őrizte meg, a románba, franciába (souris), olaszba (sorcino) a surranó tulajdonsága alapján kapott megnevezés került. A latin, angol, német a motoszkáló, mászkáló (mus, mause, Maus), de a spanyol a rágcsálás (ratón) tulajdonsága szerinti nevet őrizte meg. Különben sok más megnevezésnél is érvényes ez. Az ősmagyar gazdag nyelv volt, minden tárgynak, állatnak, fogalomnak több megnevezése lévén, azok jellemzői, hatásuk alapján. Ezek egy része kimaradt a mai magyar nyelvből, de tovább élnek az utódnyelvekben. Néha visszajött néhány közülük, erre mondják, hogy jövevényszó, holott a mienk volt, elment, majd hazatért idegenből egy kissé fura öltözetben.
şorecie – egérke, şoricar – egerésző, şoricel – egérke (sur)
şofran – sáfrány, fr, şofrănit – sáfrányos, şofrăniu – sáfrány színű
şogor* – sógorDEX
şoim – sólyom, şoiman – nagy sólyom, şoimuleţ – kissólyom
şoldan* – süldő DEX, kis disznó, a süldő szó a sündisznó régies megnevezéséből jön, süldisznót mondtak egykor, kis termete miatt hasonlították a malackort kinőtt növendék sertést a sülhöz, így lett süldő, ld páros
şomoiog* – csomó, DEX
şont* – sánta, DEX, nt páros
şoanta* – sánta, DEX
şontâc* – sántál, DEX
şontâcăi*– sántikál, şontâcăire*– sántikálás
şontorog* – sánta, béna, girhes, csontos, DEX
şontorogi* – megsántul, megbénul
şontorogire* – sántálás, şontorogit* – megsántult
şoşoti – suttog, şoşotire – suttogás
şoşoi – susog, şoşoit – susogás
ştangă – rúd, dorong, csak az ng páros kapcsán. Székelyföldön ha valakit elvernek, megruháznak, azt eltángálják.
ştemui – tömörít, ştemuire – tömörítés, ştemuit – tömörített
ştergar – törlő, székelyül: dörgölő, rg páros, şterge – töröl, dörgöl
şters – törlés (ige), az rs – rsz páros itt talán hangutánzó
şters – kitörölt, ştersătură – törlés, ştersură – törlés
ştirb – csorba(fogú), rb páros, ştirbenie – csorbaság
ştiub, ştiob – köpű, bödön, a csöbör gyökszavából
ştiutor – tudó, tudor
ştreang– kötél, istráng, ng páros, ştrengar– csibész, kötélre való
şubred – gyenge, törékeny, br páros, az ibrik br párosa. Az ibrik agyagból készül, és törékeny.
şugar* – sugár, vékony alkatú, DEX
şuier –süvítés, süvöltés, suhogás, şuiera –süvít, süvölt,suhog
şuncă* – sonka, tonk, csonk gyökből DEX, nc – nk páros
şură – csűr, nagy űrtartalmú tárhely. A cs hang a csépel szóból jöhet, hiszen régen a csűrbe hordták be a csépelni való gabonát, terményt, és a csűr földjén csűrték, csépelték ki cséphadaróval – cséplő űr. Gyermekkoromban már csak a paszulyt csépelték ki a csűrben. Ebből a német Schur és nem fordítva.
şurlui – súrol, rl páros
şurub – csavar, a csűrés-csavarás csűrgyökéből, şurubui – csavar
şurubuire – csavarozás, şurubuit – csavarozott
şuşoti – suttog, şuşotire – suttogás, şuşui – susog
şuvoi – hegyi patak suhogó, zubogó hangja, hangutánzó szó, Székelyföldön több helyen van Sugó nevű patak. A suvadás a székely szóhasználatban gyors csúszó zuhanást jelent. Földcsuszamlásnál mondják: suvad a főd.