Aradi Éva dr.: Megjegyzések Alinei Mario: Ősi Kapocs című könyvéhez
Bakos Ferenc: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára 1992.
Bakos Ferenc: Román-Magyar Kéziszótár 2002.
Biblia Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai Botos László:
Vélemény Dr. Mario Alinei meglepő kutatási eredményéhez
Cherestesiu Viktor dr., Valentiny Antal: Román-magyar és magyar-román szótár 1927.
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára
DEX, a Román Nyelv Értelmező Szótára
Kiss Dénes: Bábel után
Kiss Dénes: Az ŐSEGY titka
Magyar Értelmező Kéziszótár
Marácz László: A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból
Radics Géza: Eredetünk és Őshazánk
Radics Géza: Környezet és létfeltételek hatásai a nyelvek kialakulására
Szabédi László: A magyar nyelv őstörténete
Szili Péter-Csillag Imre: Dicţionar Romăn-Maghiar, Maghiar-Romăn
Tomory Zsuzsa: Kezdeteink
Tomory Zsuzsa: Szerves magyar nyelvtudomány
Tomory Zsuzsa: Magyar – etruszk rokonság kérdése magyar szemmel
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve
Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv
Varga Csaba: A magyar szókincs tika
Bakos Ferenc, Budapest, (1922 – 1996) Nyelvész, Szegedi Tudományegyetem, a nyelvtudományok doktora, Magyar Nyelvtudományi Társaság (1951-1996), Société de Linguistique de Paris (1960-1996)
Botos László, Simontornya (1935 – ) 1956-ban kivándorol, több kitérő után végül az Egyesült Államokban telepedik le. A Magyarságtudományi Intézet igazgatója, több tudományos mű szerzője, a Magyarságtudományi Tanulmányok című kiadvány főszerkesztője.
Tomory Zsuzsa, Budapest (1930 – ) 1956-ban kivándorol, az Egyesült Államokban telepedik le. Régész, nyelvész, történész, levelezői kapcsolatban volt Magyar Adorjánnal. Több könyvet írt: Magyar-angol szóazonosság (1994), Kezdeteink (1995) Szóbokraink (1996), Szerves magyar nyelvtudomány stb.
Kiss Dénes, Pacsa (1936 – ) Költő, műfordító, nyelvész, a Trianon Társaság elnöke, egy 1956. okt. 24-én megjelent verséért az ország összes egyeteméről kizárják. Művei: Az ősegy titka, Bábel előtt, Bábel után, Ősnyelv-nyelvŐS stb.
Dr. Marácz László-Károly, Utrecht, (1960 – ) Szülei 1956-ban menekülnek Hollandiába. (A szülők nemzethűségéről mindent elmond a fiúk neveltetése, munkássága.) Egyetemi tanár. Művei: A hunok öröksége, Magyar újjászületés, A finnugor elmélet tarthatatlansága, A magyar nyelv eredetéről, Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága stb.
Radics Géza, Bodrog-Bű (1932 – ) 1956-ban kivándorol, az Egyesült Államokba. Művei: Ember és társadalom, Őseink és hőseink emlékére, Az új ezred hajnalán stb.
Varga Csaba, Mezőcsokonya, (1945 – ) Budapesten él, igazi többrétű tehetség: számtantanár, nyelvész, író, filmrendező, producer, könyvkiadó. Főbb művei: JEL JEL JEL (2001), Az ősi írás könyve (2002), A kőkor élő nyelve (2003), A magyar szókincs titka (2005), Ógörög: régies csángó nyelv (2006), Az angol szókincs magyar szemmel (2007), A nyelvek anyját tudtam én (2008)
Székelyek, a Kárpát medence őslakói!!! „A rómaiak előtti korból a secanus, sicamber, görögülszigüni népesség, a székelyek’gyanúsíthatók’ azzal, hogy aKárpát medence magyar nyelvű őslakosai lennének.” (Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai)
Íme egy őshonos nép, mely külön országot érdemel!!!
Siret, Ceahlău, Bacău, Trotus, Tarcău, Chişinău, Buzău vagy Şimleul Silvaniei,Oradea, Sighişoara, Carei, Timişoara, Haţeg, Odorhei, Tălişoara, Vârghiş, Brăduţ, Făncel, Ciuc, Suplacu de Barcău? Mondják, hogy ősi román nevek volnának! Mit jelentenek románul? Semmit!!!
Napoca – Nap-oka, dák település a mai Kolozsvár helyén. Ez magyar szó (!), jelentése napnyílása, napablaka. Ok régiesen magyarul fényáteresztő luk, lyuk. Ebből ered az okos (világos elméjű) szó. Oké?! Magyarul olvasható, érthető, románul nem mond semmit. Miért? Azért, mert a dákok magyar nyelvű nép volt! Bizony.
vornic – országbíró, udvarnok-ból, a nádor megfelelője. Moldvában gyökerezett meg előbb udvornic, majd rövidítve, vornic alakban, ahol Báthory erdélyi fejedelmi udvarának mintájára adták a címeket.
ceramie (cserámie) – kerámia, a fazekas körforgó korongon készülő kör keresztmetszetű égetett agyagedénye, jöhet a kör gyökből, de benne van az am gyök is, mely az em, im változata, és jelzi, hogy simogató művelettel készül az edény. Ker – kör, im – am, körsimítás, keramítás. A cserépedények feltalálóitól, első készítőitől nem lehet elvitatni a névadás jogát. Ne feledjük, ez elsősorban cserépedény, és latinba átmehetett az ősmagyar-etruszk cser gyökből is.