Kolumbán Sándor honlapja

Az f hang a törzsi erőre – fa,férfi; keményre – fal, élesre – fen; magasra – fa, fent, fény, finom, fin – vég stb. vonatkozó. Esetenként kellemetlen fogalomra utal. Idegen nyelvekbe is átment az erő értelmű kifejezés kezdőhangjaként szintén a fa, férfi jellemzői nyomán: férfi – forte – erő. Vagy: fa – erdő – forest, foresta. Az f hang fontos figyelmet felhívó kezdőhangként ott van földben,fűben, fában, felhőben, folyóban, a szél fuvallatában, a forgalomban, tehát olyan hang, mely a fő életfeltételek fontos tényezőinek kezdő- vagy uralkodó kulcshangja.

fabrica – gyárt, előállít, fabrikál. Az f hang az alkotóerő kifejező hangja (faktor) a fa ősgyök jelenléte cselekvésre utal. A fa, ab (kerek) összevont gyökként jelen van a latin fabricare szóban. Az ab, ábrázat, kép. Valamit alkotni a saját képre, annak hasonlatosságára. Isten az embert a maga képére, hasonlatosságára alkotta. A br páros az ábra, babrál, fabrikál, ibrik szavakban alkotás útján való tartalommal tölthetőséget említ. Az ember a Földön mindent a maga képére, hasonlatosságára alkotott, hogy hasznát vehesse. A szépet szeretők csodálatos műalkotásokat – olyan az ő képük. A gyilkos hajlamúak fegyvereket, s ahogy romlottak erkölcsileg egyre hatékonyabbakat. A legaljasabbak már tömegpusztító fegyvereket. Az ő képük azt tükrözi vissza. Fab, e szó fejezi ki mindezt. De tovább menve, a ric – rik tartalmazza az erőt jelentő r hangot, mely önmagában gyököt képez, az ic – ik a mozgást: iklat az, aki nem ül helyben, hanem állandóan mozog. Az ik ősgyök, jelenti a személyt is. Ki vagy? Ik vagyok, aki itt iklatok. Sokszorozó, azaz szorzati értelmű, tehát az alkotás sokszorozója: iker, ikra, sokadik. A fabrikál szavunkat a latinutód nyelveken kívül más nyelvek is megörökölték. Így ha magyarul valaki azt mondja: fabrikál, nem megy ki a magyar nyelvi gyökterületről, hiszen négy összevont ősgyök: fa, ab, r, ik. Ám ezen kívül van a cselekvésre nekünk annyi kifejezésünk, amennyi egy nyelvben sincs, és bár az ősmagyar nyelv része volt, mégsem kell erre a – kissé idegenül hangzó – szóra szorulnunk. Ámbár vissza is hozhatnánk közhasználatba.

fabulă – állatmese, tanítómese, fabula, a fab gyök ab ősgyöke (ab – kerek: ábra, habar, kavarog stb.) a képzeletben élénk képsorok (ábra – kép) létrejöttét, elmében kivetíthető elvont ábrázolást, végső tanulság levonását lehetővé tevő oktató történet elbeszélését sejteti. A latin nyelv még a kialakulásakor megörökölte a gyököt, hátrahagyva fióknyelveinek is, bár külön-külön sem a fa, sem az ab gyök értelmét nem ismerik Az ul igeképző, így a tanul, okul értelmét hordozza, fabulist – állatmese, tanítómese író

fabulos, -oasă – mesés, meseszerűen hihetetlen (fabulázás)

face – cselekszik, csinál, készít, alkot, hátravetett ce gyökkel: csenál, csinál, csefál, a fak és a cse gyök jelen van (fak, cse)

facere – teremtés, cselekedet, facere de bine – jó cselekedet. Itt megemlíthető egy párhuzam a fak és a ták gyökök kapcsán. Mindkettő alkotást kifejező gyök, de a fak f hangja megvillantja a háttérben levő alkotóerőt (faktor), míg a ták t hangja a tettre (tákol) és annak eredményére (tákolmány) mutat. Minden fac gyökkel induló szó cselekvési, vagy cselekvéssel kapcsolatos, kivéve talán a facial, facsimil, melyek a faţa – arc szó bővítményei.

facil – könnyű, a kifejezés cselekvéssel kapcsolatos, olaszul: facile – könnyű, a fak – cselekvés és ill – illan gyökökből, a fac mindkét nyelvben érthető, de a magyar il csak az olaszban sejtet könnyedséget, ilare – vidám

faclă – fáklya, a szó eredete – úgy tűnik – egyértelműen fa, vagyis a fával kapcsolatos (fa, fe, fé, fi, fo). Gyantával átitatott éghető anyag egy farúd végén. De mivel az f és v hang rokonhangzók, mindkettő figyelmi hang is (vigyázz! figyelj!), ugyanakkor a figyelemfelhívó fény és világosság fogalmak kezdőhangjai, és mivel a fáklya a fekete sötétség, vakság elleni tényező (faktor), így itt is lehetne keresni a szó eredetét. Azonban, lévén, hogy egy adott magyar ősgyök (fa) kibővülve, bokrosodva több értelmezés kezdőszótagja lehet, úgy talán itt is a szétágazás jelenségével állunk szemben. A kl hangpáros vegyes értelmezésű. A baklat, iklat, sikla (régiesen: boka, szép siklájú nő, esetleg ló) szavakban a járással, a csikland, felvillanyozó kellemes érintéssel, öklel, szikla viszont keménységgel kapcsolatos. Az kly páros a csáklya, csuklya, ereklye, fáklya, mereklye szavak tengelye.

factaj – kézbesítés, postai kézbesítés (fak, csel)

factor – faktor, tényező. Az f hang egy rendkívüli fontosságú hangunk az erőkifejtés forrásának kifejezésére, de ez teremtői, alkotói fő tényezőként nem tud e kezdőhangon nyelvünkben ma megnyilvánulni. Úgy tűnik, mintha egy fontos kifejezésünk elveszett volna, vagy megfelelő helyen való használata mellékvágányra futott nyelvünkben. Az f az erő hangjaként a forte kifejezés kulcshangja. A for gyök megvan a: forr, forrad, fortyan, förmed, forog, fúr, fárad stb. szavakban, azonban alkotóerő megnevezésére forte alakban már nem illik bele nyelvünkbe. A fak ma is ott van a fakad szóban, de nincs nagy szóbokra. Arra a sorsra jutott, mint a ták, mely az ógörögben, latinban tovább élt, de a magyar nyelvben ma már a rosszul végzett munka megalázó jelzőjeként használatos. Hadd idézzem Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyve 216. oldaláról. Íme: „…a tákoló nem csak mesterembert, hanem művészt jelentett, tehát csak kései értelmezés, hogy a tákolmány rossz, ügyetlen munka… (A takács is tákoló: tákász, a szövet is tákolmány, de a szöveg is az, innen a latin szóegyezés: textor – takács, textum – szövet és textus – szöveg.) Tehát nagyon is rosszul tesszük, ha így írjuk: technika. Nem technika, hanem teknika az, mert a ták ősi magyar szó.” Eddig Varga Csaba. Ehhez még hozzá tehetjük a jó játéktaktikát (a játék a kisgyerek munkavégzése, játékosság, jó ték, jó munka, „Játszva neveld gyermeked.” de a jótékonyság, jótékonykodás is.), a jó zene taktusát, a teknőt, tekerést, tékozlást és egyebeket. A fak, fák gyökünk még úgy sem járt, mint a ták, mert nagyon leszűkült a kifejezési területe. Ha nem vigyázunk, a mai szenny-nyelvi irányzat bozótjában más kifejezéseink is elveszhetnek, eltűnhetnek.

factotum – mindenes, tótumfaktum, aki minden fölött rendelkezik, cselekvéssel kapcsolatos kifejezés (fak, csel)

factura – számláz, elvégzett munkát, kifizetést, cselekvést (fak, csel)

facultativ – tetszés szerint, szabadon választható (fak, csel)

fag – bükk, elsősorban fa, a g hang jellegéből adódóan, keményen rögzített, kemény gyökerű, törzsű, anyagú fafélét jelent

fain – kitűnő, finom, ezt a DEX a német feinből származtatja, ami épp annyira vakvágány, mint a rengeteg egyenesben francia nyelvből eredeztetés, holott a román nyelvnek csak a latinon át van köze a franciához. Fain – finom, a finomság az élet megszépítője, bővebben lásd alább a fin címszónál

falcă – állkapocs, a fal igéből, a da fălci – habzsolva fal (nem falka)

faleză – tengerparti szirtfal

faliment – csőd, bukás, ha humorosan gondolkodunk, hangzásilag: falnak ment, ami végzetes lehet, habár nem ez a való értelmezhetősége a ment képzőnek, mely az olasz nyelvből jött át a román nyelvbe a –mânt helyébe (mente, mento, menta – -ás, -és, -ság, -ség). A falla olaszul hiba, fallire téved, vét, fallimento tévedés (tév, vét), tévútra, rosszútra, álútra (drum fals) futott, kétes eredményt hozó tékonyság, tevékenység, mely végső soron akadályba, gátba, falba ütközött. Tehát a kifejezésben azért képletesen mégis jelen van buktatóként a fal.

falnic – pompás, gőgös, kevély, akár egy hivalkodó, bevehetetlennek látszó, magas várfal, az ln páros az álnok szóban hasonló

fals – ál, hamis, cheie falsă – álkulcs, az f hang jelenléte cselekedetre utal, kizárja a véletlenszerűséget, a fa/k, ál összevont alakja

falsifica – meg/hamisít, falsitate – hamisság (ál)

falş – ál, ua., mint a fals és bővítményei, falşitate – hamisság (ál)

familial – családi, e fogalom a magyar nyelvben a cselekvéssel vethető össze (Czu-Fo sz.: cseléd, család). Az a face – készíteni, csinálni szó a cselekvés főnévi igenévi alakja, összevonva az em gyökkel, femeie – nő, em, e>a, familie – család. Tehát a román nyelvben is cselekvés. A francia familial is tartalmazza a cselekvésre utaló faire (face) szóban is jelen levő fa ősgyököt.

familiarism – engedékenység, közvetlenség, az érem másik oldalán elvtelenség. Az sm – szm, familiarizmus, kommunizmus stb. eszme mind, még ha rossz is, familie – család (am)

familist – családos. Az st – szt-nek valami köze van itt az osztályozáshoz. Vagyis egy többitől való szétválasztás esetén a családosok osztályába tartozónak minősül.

fantă – csalafinta hasíték a szoknyán, ez egy jelzés a csintalan nő részéről a férfi irányába. A férfit onnan érinti meg a varázslat fuvallata. Erre mondják viccesen, hogy amerről van a hasíték, a nő ott kínálja a csalit, vagyis onnan nyitott, és abból az irányból is várja a simogató férfikéz érintését.

faptă – cselekedet, tett (fak), pt páros, faptic – tényszerű (fak)

farfurie – tányér, magyar megnevezése a tenyérből jön, mivel az első tányérok fából készültek, tenyérbe illő, azt helyettesítő evőeszközként. Biztos, hogy faragás, fúrás műveletével készült. Mivel minden tárgy, fogalom, állat, személy stb. megnevezése annak tulajdonságaiból, jellemzőiből indult ki („A kőkor szava: kép.” V. Cs.), így elképzelhető, hogy a tenyérszerű evőeszköz neve faragottfúrt tenyérbe való volt először. Aztán a ma is gyakorlatban levő rövidítési, egyszerűsítési hajlamtól vezérelten alakult át a megnevezés farfúrt és tányér alakra. Majd ki ezt, ki azt használta. Az utódnyelvek aztán vagy egyiket, vagy a másikat tartották meg. Jó példa erre az egér megnevezése annak négy fő tulajdonsága alapján. Lásd a şoarece címszónál. Később már cserépből is készültek tányérok, de a megnevezés annyira rögzült a tudatba, hogy megmaradt akár a fazék esetében, mely faragott (fa-rag – fát rág) főzelékhez való edény lehetett. A DEX, török és újgörög eredetet kínál, ami lényegtelen, hiszen megmagyarázni csak a magyar nyelvi gyökök alapján lehet. Azok csak átvevő nyelvek voltak.

farmaceutic – gyógyszerészeti. A latin pharmacia is a varázs var gyökéből indul, régebb varázslók próbáltak gyógyítani, a gyógyítást varázslatnak hitték, sőt a varázslók maguknak tulajdonították a jogot (far, var). Az rm páros magyarázata az ermetic címszónál, farmacie – gyógyszertár (far, fer, var)

farmazon – varázsló, az f>v rokonhangzói módosulat nyomán a gyök ugyanaz, megfigyelhető több far, fer gyökű szónál is:

farmec – varázs, farmecul feminităţii – a nőiség varázsa. E szónál érvényesül az rm páros erőteljes érzelmi jelentése. (far, var)

faşă – pólya, f>v rokonhang váltás és gyökfordítás nyomán a sávból, fásli, sérülésre alkalmazott, szalag-, sávszerű kötözőpólya

făcăleţ* – puliszkakeverő, a DEX a magyar fakalán (fakanál) szóból eredezteti. A fakalánban a fak gyök értelme is ott a háttérben, hiszen alkotó munkához, az első – a magvak mállasztásából létrejött – lisztből készült étel, a málé habarásához, kavarásához való. A fakanál, eredetileg, és magyarázhatóan: fakalány – fa-, fak-, kal-, -lány, melyből a fa és a fak már érthető. A kal körértelmű: kalányol (kanalaz), kavar, ebből a gyökből indul a kalimpál, kalács stb. A lány, gyökfordítással: nyál, nyel, nyelv, valamennyi a szájjal, evéssel kapcsolatos, făcălui – fakalányoz, fakanalaz

făcător – tevő, csináló, făcător de bine – jótevő (fak)

făclie – fáklya, kly páros, făclier – fáklyavivő

făcut – elvégzett (fak)

făgaş* – (kerék)nyom, kerékvágás, vízmosás (olyan fogás, melyből nehéz szabadulni. ‚Nem jön ki a kerékvágásból.’)

făgădău* – fogadó DEX

făgăduie* – megfogad, megígér, făgăduială* – fogadalom

Făgăraş* – Fogaras, ez a történelmi neve a hegységnek, tájnak, helységnek, mely a fog magyar gyökre épül, ebből torzították a Făgăraş-t, făgărăşean* – fogarasi.

făget – bükkerdő, făgeţel – kis bükk, csemete (fa)

făină – liszt, ez a finom fin gyökéből indulva alakult ki, innen a fain – kitűnő, finom, bár a DEX ezt is a német feinből származtatja, oda is az ősmagyar nyelvből jutott

făpăduş* – fapados, tudomásom szerint így nevezték a románok a Kolozsvár – Felek – Torda ingajáratot Trianon előtt. A DEX nem tud róla.

făptaş – elkövető, tettes, făptui – elkövet, făptuire – cselekedet (fak)

fărădelege – elvetemültség, gaztett, alapértelmében: törvénynélküli (fără – nélkül), törvényen kívüli (eg, ig)

fărâma – forgácsol, széttör, szétmorzsol, fărâm összevont gyökök: făr-râm – for-mor, râm a mor fordított alakja

fărâmă – forgács, morzsa, fărâmător – szétforgácsoló, morzsáló

fărâmătură – morzsálás, szétmorzsált kenyér

fărcaş* – farkas, rc – rk páros

fărdelege – elvetemültség, gaztett, alapértelmében: törvénynélküli, törvényen kívüli (eg, ig)

fărma – forgácsol, széttör, szétmorzsol, fărmă – forgács, morzsa

fărmăca – elbűvöl, elbájol, megigéz, elvarázsol, rm páros, lásd a fermeca címszónál, fărmăcat – bűvös, elvarázsolt (far, var)

făşie – csík, szalag, sáv, innen a fásli, a sérülésre alkalmazott, szalagszerű pólya, lásd a faşă címszónál

făt – magzat, a fa gyöknek a facere, teremtésre vonatkozó értelméből, hiszen új élet születik a világra

făta – ellik, világra hoz, fătare – ellés, fiallás (fak)

făuri – alkotni, kovácsolni, făurire – alkotás, kovácsolás (fak)

fântăna – kút, forrás, latinul fontanus, olaszul fontana, franciául fontaine. Az nt páros a fontos szóban is tengely. A víz a levegő után az élethez szükséges legfontosabb elem. A víz lelőhelye, forrása, fontos pont volt, és valaha az ősnyelvben is jelen kellett lennie ilyen megnevezéssel.

fârşit – vége, az rs páros a koporsó szóban utal a végre

fârtal – fertály, negyedrész, az rt páros az érték mérték, tört stb. szavakban ad hasonló értelmet

fâşie – csík, szalag, sáv, fásli

fâşâie – suhog, susog, fâşâială – suhogás, susogás,

fâţă – halacska, a fickándozó tulajdonságából eredő

fecale – ürülék, széklet, ez a fertőző fekély értelmét hordozó (fek),

fecior – fiú, legény, mely más, mivel a fak, fek gyökök teremtésre, teremtményre vonatkozó értelmét adja, az alábbiak is:

fecioraş – kisfiú, legényke, feciorie – legénykor, ifjúkor (fak, fek)

fecund – termékeny, melyben befektetett magból, csírából élet fakad, a latin fecundus, a francia fécond szintén az ősmagyar fak, fek gyökökből sarjadnak. Ez a teremtés művének (facere) folytatása. Az nd páros jelen van a kelendő szende kis tündér, a kaland, örvend, ondó szavakban is.

fecunda – megtermékenyít (a befektetett mag)

fecunditate – termékenység, termékenyítési fogadókészség (fak, fek)

fedeleş* – csobolyó, víz tartására alkalmas ivóedény, természetesen fedéllel ellátva, azaz fedeles. DEX Ez a magyar nyelvből vett kifejezés az edényen jól záró fedél példájából, vagy valamilyen furcsa történés, benyomás kapcsán a román nyelvben még jelent kemény, szoros körülkötést is.

feeric – tündéri, a tündér összetett szó: tün–dér, melyből a tün jelenti a tüneményt, a dér a fehéret, tehát fehér-tünemény. A feeric a fehér szóból alakult, kimaradt a h hang. A fehér könnyű szín, a felhő neve is rejti a szó gyökét, ámbár a felhő felszálló hő, azaz pára is, mely előtűnik és eltűnik, mint a dér. A fehér dér könnyedségét hordozza a ledér is, de mind a tündér, mind a ledér esetében a légiességet is jelenti – aér. Ez nem kivételes eset, hiszen több ezrével van olyan magyar nyelvi kifejezés, mely több értelmezést takar, s kialakulásakor egy pontból, a gyökből több irányba indul.

fel – féle

feldspat – földpát, a kifejezés a német nyelvben is megvan, a DEX onnan eredezteti, csakhogy a feld az ősmagyar föld szóból vétetett. Hogy magyar eredetű, azt az ld páros bizonyítja, mely a biztonságos, kellemes környezetet jelentő szavaink kulcs-hangpárosa: old, áld, zöld. Érdekes módon ezekkel a kifejezésekkel kapcsolatos az oaz, azaz oázis megnevezés is – old, áld, zöld –, mely a felüdülés kellemes szigete.

feleşag* – féleség, természet, szokás DEX

felie – szelet, felvágott, felszeletelt rész

feliurime – sokféleség

feliuşag* – féleség, természet, szokás DEX

felurit – sokféle

femeie – nő, asszony (em), Az em ősmagyar ősgyök a nővel kapcsolatos: emlő, emes, ü/nő, nőstény. A nő emel terhet áldott állapotban. Ebből az Emese, Emőke, Enéh, Enikő (ógörögben Eunika alakra torzult), Ena, Ana, Anna, Éva, emik, tehát szopik, enni eszik, evő, Éva. De ebből van az ember kifejezés is, a nő és férfi egy szóban: „ketten lesznek egy testté”, melynek egyike lehet a félfi, l>r hangmód., férfi (az r az erőt jelenti), a másika nő, azaz feleség. Ezt egyetlen európai nyelvben sem lehet így levezetni! Hogy miért? Mert a ma magyarnak mondott nyelv az eredeti első nyelv, amelyen elsőként neveztettek így, a valós képviselt értelmük, értékük szerint a dolgok! A többi ebből vette át. Az m hang, vagy módosulva n, majd minden nyelvben ott van az embert, nőt, nemzetet jelentő szóban.

femeiesc – nőies, femeieşte – nőiesen, feminin – nőies (em)

femelă – nőstény (em)

feminism – női egyenjogúságért való küzdelem. Az sm – szm párosról a familiarism címszónál. (em)

feminist – női egyenjogúsági harc elkötelezettje. Az st – szt párosról a familist címszónál. (em)

femural – orv. comb-

fentă – csel, csalafinta, az nt páros jellemzőre utaló

fentă – cseles, csalafinta hasíték a nő szoknyáján, lásd fantă

feredeu* – fürdő, fürdőhely, DEX, a népies feredő szóból

feredui* – fürödni, fereduire* – fürdés

ferăstrău* – fűrész, Dex, a fer, für az erőt jelentő for gyök változatai. A tr páros a hátrányos értelmű kifejezések erőteljes jelentéshordozója. A törés st/ö/r is idetartozik. A fűrészelés is egyfajta törés.

fereastră – ablak, a fe gyök a latin nyelvben bővülve: fenestra, és a fényre, fényesre utal. Az szt az osztás, ez esetben fényosztás. A román fer, feer, fe/h/er, inkább fehér, így világos jelentésű. Trianon előtt a Segesvár melletti Fehéregyházát a románok egymás közt Ferehaza-nak mondták. Innen is vehető, hogy a fere a fehér torzója lenne. Ha a tr páros e szóban jelentéshordozó, akkor ez azt jelenti, hogy a kifejezés az üveg feltalálása után képződött.

ferestrău* – fűrész DEX, ferestrui* – fűrészelni (fer, für, for)

ferici – boldoggá tesz, ez a fer gyök már a farmec – varázs fogalomkörbe tartozó, fericit – boldog (far, fer, var)

fericire – boldogság, bár a latin nyelvben a felicitas a megfelelője, mégis úgy tűnik, mintha a román nyelvben a varázslat fer gyökéből indulna a kifejezés, annak szellemében, vagy esetleg valamelyiknél l>r hangváltás van

fermeca – elbűvöl, elbájol, megigéz, elvarázsol, a gyök magyar eredete a var gyök szóbokrának kiterjedtségéről ismerhető föl, itt a magyar gyökből indulva, v>f hangmódosulat van, mint a farmec esetében. Ugyanakkor magyar eredet azonosító az rm páros is. (far, fer, var)

ferment – erjesztő, az f hang a for gyökből, és az erjedés is egyféle forrás, mindkét gyök az erő kifejezője: er, for. Az rm itt az átalakulás jelentését hordozza. Az nt – benti folyamat.

fermenta – erjed, forr, fermentare – erjedés, forr (er, for)

feud – föld, a francia főd-nek olvassa, főd volt nagyapámnak is

feudalism – földbirtokon alapuló társadalmi rendszer. Értékeket megőrző, és a mainál igazságosabb rendszer volt, így sokkal hosszabb ideig maradhatott fenn. Az szm, eszme (-izmus).

fiastră – mostohalány, a tr hátrányos, fiastru – mostohafiú, (fi)

fierăstrău – fűrész, tr – tör (fer, für, for)

fierbător – forraló eszköz, forralást felügyelő munkás. Az rb páros kellemetlen dolgok jelölője: görbe, csorba, fierbe – forr

fiert – főtt, forralt. Az rt páros az árt, irt, tört, ért, tart kifejezésekben vegyes végkimenetelű eredményre utal, fiertură – főtt étel

fiică – leánygyermek (fi)

fidel – hűségben, meggyőződésben kitartó, megbízható. A szó eredete a figyelmes, fegyelmezett figy, fegy gyöke.

filial – fiúi, gyermeki, filială – fiók, tagozat

fin – finom, ez a gyök nagyon sok nyelvbe jutott át, az angol, máltai, német stb nyelvekben is megjelennek a fin gyökre épülő szavak, finom jelentéssel. Mivel az f hang a fő dolgok megnevezéseinek kezdőhangja, azért került a ínyre ható íz inger megnevezésének élére, mely így alakul: íz-íny-inger, finom. Az i az n hanggal elringató, hintáztató – nóta, ének, nő – hangulat kifejezője is. A rejtélyes zöngéjű n hang jelenléte a nő, ring, inger, finom szavakban nem véletlen, sőt természetszerűen mély jelentést hordozó kulcshang

final – befejező, záró. A final szónak köze van a finom fogalmához. Ha egy műveleti sorrendről van szó, az mindig a durvából indul, és a végső cél a finomítás. Egy munkadarabot a munkafolyamat végső szakaszában csiszolnak, fényesítenek, finomítanak, hogy illeszthető legyen a többi alkatrészhez. Visszatérve a finomhoz, az étel is akkor éri el a finom ízek teljességét, amikor minden ízesítés véget ért. Az utolsó csipetnyi só, és kész, vége, finom! A latin gyökerű nyelvek zömében a fin, fine – vége.

Kissé parlagias kifejezés, de nyelvileg ide kívánkozó, mivel igazolja, hogy a fin szó, vég jelentéssel valaha a magyar nyelv szókészletéhez tartozott. Egy végtermék: fing. Ez semmiképp nem finomat, inkább véget jelent, mivel az emésztési sor végterméke. Az ng páros a hangra utal: véghang, finhang, fing.

finală – befejezés, döntő, finaliza – befejez, véghez visz

fineţe – finomság, ínyre kedvezően ható inger

financiar – pénzügyi, a föníciaiakról nevezve. Magyar Adorján szerint a föníciaiak, akárcsak a punok a ma magyarnak mondott nyelvet beszélő nép voltak. A hangok és a gyökök elemzése folytán rájöttem, a föníciaiak és a punok nevükben is rokonok. A finomítás és a pontosság rokonfogalmak a műszakiságban. Ezeket a népeket is a pontosság jellemezte. A föníciaiak elszámolásaikban pontosak voltak, ezért tartották fontosnak a valós értékek fontra aprólékosan pontos arányítását, átválthatóságát aranyra. A punok építészete, irigylésre méltóan megszervezett állami berendezkedésük sértette, az akkor már világrendőri álmokat dédelgető Rómát. Az nc/i a magyar nc párosnak felel meg

fito- – szóösszetételek előtagjaként növényekre utal. Az f kezdet jelenthet fa, fű ősgyököt.

fitofag – növényevő állat, növényekben (fák, megművelt területek növényei) kárt tevő, fitogeografie – növényföldrajz (fű)

fiu – fiú, hangzásilag fijú, szétválasztva is: fi, jú, if, jú. Az új, ifjú (hangátvetés), innen a latin juvenis – ifjúság és a filius – fiú is, a ju, uj, jú, új kifejezésekben levő széles kiterjedtsége igazolja a vitathatatlan ősgyöki voltát.

fiuleţ, fiuţ – fiúcska

flăcăi – legényélet, legényként élni, flăcăiandru – legényke, nd páros

flăcăiaş – legényecske, flăcăime – legénység, flăcău – legény

flămând – éhes, tehát falna valamit, hangátvetés flă, făl – fal/ni. Az nd páros a magyar nyelvben vegyes értelmű kifejezések jelentéshordozója, de közülük az üres bendő az éhes, éhező ember nagy gondjai közé tartozik.

flămânzi – éhezik. Az nz páros is kapcsolódik a fentiekhez, mivel itt csak d>z hangváltás van, de az nz külön értelmet is hordoz: kínzó, önző, vonzó, és ezek is ott vannak az éhező ember gondolatai közt, sőt ma már a pénz is. Különben a z hang az érzéseket, érzelmeket kifejező szavak kulcshangja. (fal)

floare – virág, a flo hang együttes hangzása, hangátvetve, fol, a virágszirmok fülformáját idézi (latinban: effloresco – virág, a florulent – virágzó, de, a virent, virens – virágzó, virágos is). A másik a szirmok kapcsán, a simogatásra ösztönző finom szőrzet, a …

floc – szőr, és a szirom mássalhangzói egyezés, a szirom és a cirógatás összhangja, a következő a …

flama – láng, a világosság forrása (virágok világa), és végül a …

flora – flóra a növényvilág. Lehetne még sorolni a …

fluture – lepke, melynek szárnyai szirmokhoz hasonlóak, a …

flamura – lobogó, de ezek már kissé átmennek a fújni ige, a fuvallat, a légmozgás értelmi körébe.

fluid – folyékony, cseppfolyós, A flu is hangátvetett, mint a flo, fla. A fluid összetett szó, flu – foly, id – víz régies változatban, bár az id jelenthet ügyet, módot, állapotot is (hideg, ideg).

fluvial – folyami, a flu ugyanakkor áramlatot is jelent, de az is a fol, foly gyökszó nyomán, fluviu – folyam

flux – áramlat, ez lehet víz vagy légáramlat, de innen a foly fordított, hangátvetett fol gyökéből az angol Golf-áramlat neve is

foc – tűz, a tíz golyót magába foglaló tűzháromszög, vagy a piramis, azaz tűzgúla hegyes fokának nevéből eredő (foc, fuego, fuoco) Varga Csaba: A kőkor élő nyelve 275. oldal

focal – gyújtóponti, focar – gyújtópont, fochist – mozdonyfűtő, (fok)

foişor* – pitvar, figyelőhely, a DEX szerint a magyar folyosó szóból

fol* – fal, eszik

folclor – folklór, néprajz. A DEX bizonyítéknak az angol, francia, német eredetet hozza, holott ez ősi magyar gyök. Az lk páros az alkotni ige kulcs-hangpárosa, mely jelen van az előszóban említett: folka, falka kifejezésekben, s mely elvitathatatlanul igazolja a folk ősmagyar eredetét.

folclorist – folklorista, néprajzos, folcloristică – néprajztudomány

folie – levélszerű, levél alakú, fülhöz hasonló, lásd a floare címszónál, de a felület is közeli értelmű

foliaţie – a levelek elhelyezkedése a rügyben

for – fórum, köztér, ahol döntéseket hozott régen a helyi hatóság, a hatósági erő érvényesítésének helye. A for gyök a magyar nyelvben is megvan: forr, forrad, fortyan, förmed, forog, fúr, farag, fárad stb., azonban alkotóerő megnevezésére forte alakban már nem illik bele nyelvünkbe.

foraj – mélyfúrás (for, kör)

forfotă – sürgés, forgás (kör)

forma – alakít, mintáz, körértelmű, benne van a fak és erő azaz for gyökök összevonva, hozzá az am gyök fordított alakja. A for – alkotóerő (fúr, farag, forral), a ma – érzelmi töltetű, mondhatnánk – művészi, valami olyan, ami egy megálmodott szépséggé idomított, tudatosan kiképzett, teremtett alkotás. Körülírva: művészi alkotóerő által alakított alakzat. Az rm páros is ősnyelv azonosító. (for, am)

formalitate – formaiság, külsőség, formă – alak, forma (for, am)

formular – űrlap, nyomtatvány formaív (for, am)

formulă – minta, szabály (for, am)

forul suprem – felső hatóság, tehát erő

fort – erőd, vár, az rt páros az erő által végzett tettek megjelenítője: árt, irt, tört, tart stb. (for, kör)

fortăreaţă – erődítmény (for, kör)

fortifiant – erősítő, az nt páros t hangja mindenképp tettet jelöl, az n lehet helyrag, de van ahol az utánzást intésnek mondják, talán mert tetteiben érinti a másik által mutatott mintát. A bont, dönt, ont, önt, ront, érint, hint, int, ment szavakban valaki által végzett tettről van szó. A pont, helyet jelöl, a tettek végének helyét. A mint, minta, hasonlító. A szent szorzati értelmű, és egy folyamatos, tiszta isteni minta sze/ri/nt viselkedést jelent, megfelelni valami gyanánt. Az nt mindenképp ősnyelv azonosító mássalhangzó páros.

fortifica – megerősít (for)

forţa – erővel kényszerít, forţare – kényszerítés (for) rţ – rc páros

fotbal – labdarúgás, futball, az angol foot – láb nyomán, lábbal futnak, ebből az angol szó. A fu ősgyökből.

fractură – törés, a mássalhangzó torlódást egy a hanggal megtörve f/a/rac, farag, ez is egyfajta kettévállás

fragil – törékeny, rék, rag, rög, rog, rogy, a törékeny összerogyhat. De ha a törékeny nőre, annak megejtő szépségére gondolunk, akkor a szókezdő fr páros jelentőséget kap

frumos – szép, csak az fr páros kapcsán, mely a magyar: cafra, cafrang, cafrinka, cifra stb. szavak meghatározó tengelye, ugyanakkor a görög Afrodité, az egyiptomi Nofretete nevek meghatározó párosa, és mindkettőben a szépséggel kapcsolatos!

fugar – futó, menekülő, a fürgeség fogalmával is egyezik, mint az agár. A fúj, fuvallat, fut, fürge fu, fü gyökéből. (fu)

fugarnic – tovatűnő, futó, szaladó (fu), az rn páros az alapszó utolsó hangja és abból valamivé válást leíró képző n hangja: barna, cérna, mérnök, párna, tárna, torna, tornác

fugă – futás (fu)

fugător – futó, mulandó (fu)

fuge – fut (fu)

fugit – elfutott (fu)

fugitiv – futó, múló, röpke (fu)

fuga-fuguţa – gyorsan-gyorsan, futás

fuleu – futólépés

fulger – villám, f-ről v-re módosulva u-val. Az lg a szolga, dolgozó szavak tengelyében, teendőkkel megbízott személyt írja le. A villám is természetalakító munkát végez, gyorsaságát (fu-, futás) hasonlatként használjuk személyi vonatkozásban.

fulgerat – villámsújtott

fulgerător – villámgyors

fulgerătură – villámlás, villámcsapás

fulgereşte – villámgyorsan

fulgurant – villódzó, villanó

fulguraţie – villódzás, villogás

fund – fenék, e>u hangváltás, bővítményeiben a mélység, hátmögötti, megfeneklő és minden, ami az alapról indul. Lásd még az afund címszót. Az nd páros a gond, rend, csend értelmét hordozza a fund szóban.

funda – alapít (fen)

fundament – alap, alapzat (fen)

fundamenta – megalapoz (fen)

fundamental – alapvető (fen)

fundare – megalapítás (fen)

fundator – alapító (fen)

fundaţie – alapzat, alapítvány (fen)

fundătură – zsákutca (fen)

funduară – telekkönyv (fen)

fundul grădini – a kert vége (fen)

funie – kötél, a fonal fon gyökéből, o>u módosulattal

furtun – tömlő, locsolócső fur, kör keresztmetszet. Az rt páros a tart, értelmet sugallja itt, alább az árt, irt, tört.

furtună – fergeteg, vihar (kör)

furuncul – kelevény, kör alakú

fus – orsó, kör keresztmetszetű, fonásnál használt forgóeszköz, melyre a fonalat csavarják

fus – orsó, csap, tengely (kör)

fusiform – orsóalak (kör)

fustă – szoknya, kör alakú, a for, fur, fus mind a fúrás, forgás vagy a kör alakzatok k>f>h>d, r>s vagy ö>o>u hangmódosult gyökszava fustély, husáng, furkósbot, dorong mind gömbölyű (kör). A fustély gyökszava választ ad erre, de csak a gyök körértelmére vonatkozóan, mert azért nem mindegy, hogy egy fustély, vagy egy szép fusta, azaz szoknya. Az st – szt páros a szoknya vonatkozásában az osztó, posztó, ösztön, tiszta, tisztel szavakban tartalmaz értelmi hasonlóságot.