Kolumbán Sándor honlapja

A b hang az egyik legfurcsább hangunk. Értelmezési iránya bizonytalan. Ha kiejtjük, még nem tudható, merre visz el, attól függ, milyen hang követi. Ellentmondásos kifejező hang. Boszorkány, banya, babona, az érzelmek rosszabbika a borzalom, a rossz irány, a balosság kifejezője: gubanc, bonyodalom, baleset, bosszú, a bizonytalan járásmódok mind b hanggal kezdődőek: baktat, botorkál stb. De az ember számára legfontosabb jó dolgok: boldogság, bölcsesség, becsület, béke szavakat is a b hang indítja. A hangkörnyezet fontos, de inkább a b hang a meghatározó ott, ahol jelen van. Mondhatnánk: az bánja, aki a társaságába keveredik. Talán több kifejezés van az érem helyzetbonyolító, balosan kicsengő, kedvezőtlen, mint kedvező oldalán.

baba – bába, a ba, ab ősgyök, a kisbaba által kiejtett első szavak egyike, és a rá rendkívüli hatást tevő, vele szembenálló felnőttek kerek arcára (ab) mondott megjegyzése. A kisbaba mondta ki először saját megnevezését. A bába szó ebből alakult.

babord – baloldal (hajó), a b hang balos kicsengésének érezhető bizonyítéka, rd páros

bacăul* – bakó DEX, a Moldvában levő Bakó város neve valaha, valamilyen megtörtént eset kapcsán bakóról kapta nevét magyarul. Ma Bacău a neve.

baci – bacsa, bacsó – öreg, számadó juhász, a szó a perzsáknál is jelen volt, a hun-magyar Csaba név (fordított gyök) a valaha volt egynyelvűségből eredően hasonló jelentésű. Talán a bácsi szavunk is innen maradt fenn?

baia* – bánya DEX, az erdélyi bányavárosok románosított nevei őrzik a torzítás nyomán előállt előnevet: Baia Mare – Nagybánya, Baia de Arieş – Aranyosbánya, Baia Sprie – Felsőbánya stb.

bal – bál, olaszba etruszk-magyarból, ballata – tánc, lábbal járják baladă – ballada, balos végkimenetelű, tragikus történet

balangă – kolomp, olyan, ami beleng, ng páros

baldachin – díszmennyezet, a boltozat szóból, lt>ld váltás

balansare – himbálózás, lábbal egyensúlyozás, an ingás, ringás in gyökváltozata, pl. tántorog, de az en is: leng, lendül

balanţă – mérleg (műszer), billencs, a magyar himbáló kifejezésből, mely szó viszont a képi látvány: egyik lábról a másik lábra nehezedés átváltó, himbáló látványa nyomán jött létre. (Varga Csaba: A kőkor szava: kép)

balerin /ă – táncművész/nő (ballata – tánc olasz), a bál – láb nyomán, a táncot lábbal járják, balet – táncjáték, balett

Balcan – Balkán, a Bal Baál isten nevéből, a kán, kan, hímségi jelentésű, az lk páros kapcsán alkotás, nemzés

balot – nagy csomag, bála, göngyöleg, a nyaláb gyökfordított alakjából, mely az alányúlás, ab, áb, körülölelés műveletéből tevődik össze. Vitathatatlan tény, hogy magyar gyökre épülő kifejezéssel állunk szemben.

balta – a mocsár, láp, ingovány, tócsa, pocsolya, ha a gyökfordítás törvénye szerint megfordítjuk a szót, és magyarul olvassuk átláb. Székelyföldi kifejezés szerint a fent nevezett vizes helyeken átlábalunk, a sárból, vízből, bajból kilábalunk. Ez gyakran használt kifejezés más magyar nyelvterületeken is.

baltag – balta, vágó, szétválasztó hasító szerszám, v>b hangváltással a valta ősi alakból, hasításra, szétválasztásra használatos. A szó második fele a tagló gyöke. Az lt azonosító páros.

Banat – Bánság, Temesi bánság, közigazgatási terület a történelmi Magyarországon. Legnagyobb városa: Temesvár, mely előbb teljesen magyarlakta város volt, de a tatár- és törökdúlások miatt megritkult, kiveszett magyar ajkú népessége, melynek helyét besurranó szerb, román lakosság váltotta fel. A török végleges kiűzése után a hazaáruló Habsburgok meghódított területnek nyilvánították, és németajkú svábokat telepítettek oda. Valaha magyar királyi székhelyként, Károly Róbert itt indította első udvartatását. 1884-ben a kontinensen itt volt először villanyárammal ellátott utcai világítás.

ban – pénz, a föníciai, fön, pun magyar nyelvű nép által feltalált fizetőeszköz a pénz, mely különböző szóalakokban él különböző népeknél. Az angol penny, a román ban, magyar pénz, a német pfennig, spanyol peseta, és a spanyol nyelvterületen sok országban peso.

bancă – bank, pénzintézet. Az nk hangpáros majd minden esetben kellemetlen kicsengésű jelentéshordozó: csonk, kankó, link, mankó, rönk, tönk, vinkó. A bankintézmény az uzsoraszedésre államilag jóváhagyott forma.

bancher – bankár, hivatásos uzsoraszedő, „nevében az íze”: kártevő, a világ kártevői.

bandă – banda, a ban gyökből, nd páros. Valamilyen megvalósítandó cél érdekében összeállt társaság. A bankár, rablóbanda szavakon kívül vannak jó értelmű bandák is: aratóbanda, zenészbanda stb.

bandă – szalag, hosszan elnyúló sáv, szállítószalag. Az nd páros az inda, vándor szavakban a hosszúra elnyúlás fogalmát is adja, banderolă – zászlócska, jelzőzászló, zárószalag, karszalag, bandieră – zászló, lobogó

bandit – bandatag

bang – bang, ősnyelvi hangutánzó. Az ng a hanggal kapcsolatos kifejezések jelentés meghatározó hangpárosa.

bantă – szalag, csík, sáv. Ez vagy d>t hangváltás, vagy talán a bontani ige torzója, csíkokra szedett valami.

baptist – baptista, azaz vízbemártott: ba-, be-, ap – víz – püpü, ebből az olasz Pó, Piave folyók neve is, és a pia. A t – tett, az -ista, st párosa elkötelezettség, szt páros, beillesztett, pt páros a kaptár, mint belső tér.

barbar – barbár, rb páros. A borotvált képű, magukat műveltnek mondó, de durva, kegyetlen, embertelen rómaiak így nevezték a kívülálló, szakállas, természeti népeket, akik sok esetben emberségesebbek voltak a rómaiaknál.

barbarism – barbárság, mint eszme, -izmus, sm – szm páros

barbă – szakáll. Az rb páros a dorbézol, görbe, csorba, korbács szavakban is „szúrós”.

barcă – csónak, a bárka szó nyomán, rk páros

barcod – vonaljel, a bar a barázda szóból jön – éles, jól kivehető vonaljelölés

bardă* – bárd DEX, az rd jelenlét kellemetlen kicsengésű a mord, zord, horda, ordít szavakban is

barză – gólya, valószínű a felborzolt tollazata miatt, mint a varză – káposzta esetében

basc – baszk, csak az szk páros kapcsán. Eredetükre magyarázat az szk kötött páros kapcsán is kereshető, mely nem véletlenül jelent meg és maradt fenn mai napig nevükben. Az szk páros a magyar nyelvben az: ászkol, deszka, eszköz, piszka, üszkös szavak tengelyhangzója. Tevékeny, mozgó (szk>zg), alkotó nép, akár az etruszk.

bastard – fattyú, korcs (bitang). Csak a két páros kapcsán. Az st – szt páros jelzi a házasságon kívüli, tisztességtelen, ösztöni fogamzásból eredést, a közösség által megvetett, kasztból kirekesztett, a tisztelettől való megfosztottság érzetével élő fattyú zord kilátásait.

baston – bot, pálca, valójában a bot és ösztöke összevont alakja

baştină – eredet, ősi, az st páros a nőstény fogalmához köti

batardou – medenceelzárás, ideiglenes gát, csak az rd páros okán, mely a borda, korda szavakban hasonló értelmű

bate – ver, botol, a bot gyökből

baton – rudacska, pl. csokoládérudacska, a bot gyökszóból

bavură – varrat, fánc, sorja, azaz bevarrás, széllel kapcsolatos

băiat – fiú, régiesen tanonc, pl. ügyvédbojtár (bojtár, e tőről az angol boy, cowboy is) lásd még a boitar címszónál

bălăban – himbál, lóbál, tántorog

bălăngăni – szól, kong, zúg, lóbál, himbál, a hanggal, lengéssel kapcsolatos kifejezések ng hangpárosa, és nagyon hasonlít a belengeni magyar kifejezéshez. Összetettségében talán a lengés nyomán előálló haranghang.

bălci*– búcsú, régiesen: bulcsú DEX

bănuţ – pénzecske (fön, pun)

bănat* – bánat, szomorúság DEX

bărat* – katolikus szerzetes, barátpap DEX

bărbat – férfi, az em-ber összetett szó ber fele (băr) férfit jelöl, az em a nőt, a második szótag: –bat, a bátorság bat gyöke. Ez onnan tudható, hogy a bărbat – bátor, vitéz, dolgos, szorgalmas jelentéssel is bír. Az egyik legvonzóbb férfiúi erény, a bátorság ősnyelvi gyökszava áll a román kifejezésben. A bărbătesc – férfias az rb párost tartalmaza még: árboc, csorba, dorbézol, görbe, korbács szavak, melyek eléggé „férfiasak”.

bărbier – borbély

bărcuţă – kis bárka, rk páros

bărdacă – bögre, göbre, ibrik. Az rd páros mindenképp jelzi az ősnyelvi eredetet, és a faragás műveletére utal – bárdol. Ez nem latin kötődésű szó. Eredeti magyar megfelelőibe is beépültek a pároshangzók, melyek azoknak kézügyességet igénylő bonyolult elkészítési módjáról vallanak.

bărdui – bárdol, farag, az rd hangpáros is utal a kemény ráhatás jelenségére (mord, zord), bărduire – bárdolás, faragás

bărnaci* – barna, emberre vonatkozó jelzőként használt, szemre, bőrszínre, DEX. Az rn páros birtokolt tulajdoság, célirányos felhasználás, alkalmazható képesség jelzője.

bărzoi – hím gólya, csak az rz páros kapcsán

bătaie – verés, ütés, botolás

bătălie – ütközet, csata, a bot szóból indulva

bătătoare – sulyok, verőgép, tiloló, ütő, bot

bătrân – öreg, botra jut (bâtă, bâţ – bot), ez elsősorban a tr páros kapcsán volt figyelemfelhívó, mely a magyar nyelvben kulcs-hangpárosa kellemetlen kicsengésű kifejezéseknek: a hátrány, botrány, gyötrő, otromba, ketrec, fetreng stb. Az ősnyelvben egyik kifejező szava lehetett az öregségnek, a botra támaszkodó idős ember képi látványa nyomán. „A kőkor szava: kép.” Varga Cs.

bătut – megvert, megbotozott

băutură – ital, lásd: beutură (beudură – ud – idal – ital)

bâlci*– búcsú, régiesen: bulcsú DEX

bântui – pusztít, dúl, rombol, azaz bánt, bont-ront, nt páros

bârzoia – felfuvalkodik, idegileg felborzolódik

bârdan – bendő, az itt jelen levő rd páros a hordóra utaló

bârliga – felkunkorít, felkunkorodik, az rl páros a sarlóban is

bârlog – barlang, rl páros

bârnă – gerenda, régiesen borna, borona, rn páros, lásd Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényében.

bârnui – házat felépít bornából, gerendából

bârzoit – borzolt, az rz páros rendkívüli jelentés meghatározó: borz, borzas, borzad, érző, érzés, érzelem, torz,

bâţ, bâtă – bot, pálca, fütykös, bunkósbot

bâtlan – szürke gém, a botló szó hasonlata. Közmondás, ha nem sikerül valami: a da cu bâta în baltă – bakot lő, a gém a mocsárba (baltă) dugott csőrével a botlás képi látványát nyújtja. A megnevezés ősnyelvi lehet

belea – balhé, kisebb, nagyobb. A két világháború közti időszak neve: perioada interbelică, de egy kocsmai verekedés is belea vagyis balhé, azaz balos végkimenetelű esemény.

belşug* – bőség DEX. Az itt levő lş – ls páros a belső szót is idézi, bár meglehet, hogy a bőség szó ősnyelvi alakja bőlség volt, azaz anyagilag mindenből elégségesen volt, sok volt. Ugyanakkor a lelki oldalon is van érzelmi belső bőség. Elmeileg is van bőlség, ez a bölcsesség.

berbant – kicsapongó, feslett, szoknyavadász. Az rb páros erre vonatkozó jelentése: a dorbézol, görbe (esték), korbács, turbékol szavakban. Az nt páros jelző.

berbec – kos, berbécs, hím júh. Nem román gyökerű szó, ahogyan a MÉKsz írja, mert az rb páros magyar eredetre mutat.

berbinţă – fahordócska, berbence, fadoboz, szelence. A MÉKsz szláv eredetre esküszik, csak hát a szlávokhoz, a hagyományaikat őrző székelyeknek semmi közük, ám a berbence szó, mint kis edényt jelző szó jelen van náluk, sőt Erdővidéken így neveznek egy magvától könnyen váló szilvafélét is, melyből kitűnő ízet, befőttet és pálinkát készítenek. Az rb és nc párosok

berc* – berek DEX

beteag* – beteg, nyomorék, DEX. A be gyök a belsővel, a teg a távolítással kapcsolatos gyök Czu-Fo. sz. (tegnap, a távolodó nap), mivel a b hang az élettel kapcsolatos uralkodóhang is: bio, buja életerő, annak tegnapi, eltávolodott volta: be-teg, de utalhat a kórtól való szabadulás, attól való távolodás vágyára is. A b hang a balosságot is jelzi. Van Erdővidéken egy kifejezés, a balul járás esetére: na, e’ betett nekünk, bétette az ajtót nekünk, béteszi az ajtót. Ezt mindig olyankor mondta nagyanyám, amikor rendkívül súlyos helyzettel álltunk szemben: szárazság, betegség, elhalálozás, állatelhullás, jégverés, árvíz, kommunizmus, pénzbeváltás, téeszesítés, letartóztatás stb. Talán valahol itt kell keresni a megnevezés, a kifejezés a gyökerét. Az ajtót néha bevágják, de a g hang leszögezett állapotjelölő véghang is. Mintha azt mondaná: bétegé bévágá az ajtót. Lásd még alább a bolnav szónál.

betegeală* – betegség, DEX

betegi* – beteggé tenni

betegie* – betegség

betejeală* – betegség

betejit* – nyomorékká vált (beteg)

beteşug* – fogyatékosság, betegség DEX

beutură (băutură) – ital, két szó: be és t>d hangváltás ud (üd), vagyis bevitt folyadék (beat). Hasonlít a magyar ital szóhoz, mely valaha lehetett idal, a víznek id megnevezése nyomán.

bibic* – bibic DEX

bidon – bödön, doboz, magyar nyelvben ennek több gyökváltozata is él: bod, fordított gyökként a döb, dob, mely nincs a román nyelvben, a francia nyelv is ezt használja, mint ősnyelvi eredetű torzót

bilanţ – mérleg (könyv.), billenés, egyensúlyra törekvés szógyökéből

bilet – levélke, cédula, a szó a papírlap könnyed, libbenő tulajdonsága alapján képződött fordított gyökkel

bilşug, bielşug* – bőség DEX

bimotor – kétmotoros, a motoszkál, motollál, (mozog) mot gyökéből

binefacere – jótett, jótétemény, a fak/ad, cse/lekvés gyökökből

binefăcător – jótékony, hasznos tettek tevője (ték), hasonló példa: áldás fakad keze nyomán (fak)

bio – élet-, szóösszetételekben előtag, a buja szó ógörög alakja Minden összetett szó, bármely nyelven, mely az élettel, életjelenségekkel kapcsolatos, bio- kezdetű, magyar gyök.

biochimie – biokémia, élettankutatással kapcsolatos vegyészeti ágazat (bio, buja)

biocurent – bioáram, a test által termelt áram (bio, buja)

bioenergie – életerő (bio, buja) rg páros

biofizică – biofizika, életerőtan (bio, buja)

biogaz – biogáz, szervesanyag bomlásából képződő gáz (bio, buja)

biogen – élő anyagból származó (bio, buja)

biogeneză – biogenezis, életteremtés, meghaladott elméletnek vélik, hogy csak élőből jöhet élő, de minden tudományos erőfeszítés ellenére még nem sikerült bizonyítani ellenkezőjét, és soha nem is lehet. Életet teremteni isteni felségjog! A többi: üres okoskodás volt és marad. (bio, buja)

biograf – életrajzíró (bio, buja)

biografie – életrajz (bio, buja)

biolog – biológus, élettankutató (bio, buja)

biologic – élettani (bio, buja)

biologie – élettan (bio, buja)

biomasă – biomassza, szerves anyagtömeg (bio, buja)

biopolitică – biopolitika (bio, buja)

biosferă – élőlények fenntartására alkalmas tér (bio) stb. stb. stb. az összes bio– (buja) kezdetű kifejezés a világ minden nyelvén

bir* – úrbér, DEX

birău* – bíró DEX

birjar* – bérkocsis

birjă* – bérkocsi

birui* – legyőz, bír vele, bírlal DEX

biruinţă* – győzelem, diadal, azaz az ellenség lebírása, nţ páros

biruitor* – győztes, bír vele

bitang* – bitang DEX, a csordától elbitangoló marha példájából vett kifejezés, és nem az eltévelygő nőre, hanem a zabigyerekre alkalmazzák. Akár a bi gyököt vesszük, mely a bizonytalan, bicegő, billegő gyöke, akár a tan gyököt, mely a tántorgás gyökszava, mindkettő az egyenes tartás elvesztését, a jó útról letérést jelenti. A g hang a megbélyegzés (bilog) vagy az állapot jelölőhangja lehet ez esetben. Az ng páros.

bizui* – bizakodni DEX

blând – szelíd, szende, csak az nd páros kapcsán

bob, boabă – bogyó, a bab az ősmagyar ab – kerek bővített alakja, oda-vissza – ba – ab, olyan, ami nem csak kerek, gömbölyű is. A kisbaba a ba-ba szavait a vele szemben levő felnőtt kerek arcára, ábrázatára mondja. Az ő szemszögéből a felnőttek babák.

bocanc* – bakancs, bokancs, bokát takaró lábbeli, DEX. Az izületet megnevező bog, bok, boka elvitathatatlanul magyar szó.

bogat – gazdag, a bog, göb, gub csomót jelentő. A meggazdagodás egyik módja a javak csomóba, bogba gyűjtése.

boitar* – bojtár, fiú, ma pásztorlegény, DEX. a ba, bi, bo, bu ősgyökből. Ismert mondás: most bújt ki a tojásból. A kicsit jelentő ba/ba, bi/mbó, bo/ci, bu/ba. A ba, bi, bo, bu ősgyök bővítményei jutottak többi nyelvekbe: olasz bacca – bogyó, boccio – bimbó, bocconcello – falatka, de a bocca – száj is, ahonnan előbújnak a szavak, a román băiat – fiú, boboc – bimbó, bucăţică – falatka, darabka, az angol boy – fiú.

bolboroc – buborék, bugyborék

bolborosi – hebeg, makog, buzog, bugyborékol

boli – betegeskedik, a gyök az ősi bal fogalmi értelméből sarjadt szó, balul jár, megbetegedik. A másik magyarázat lehet: a betegség lázzal, régiesen lobbal jár, ennek a gyöknek a fordítottjából alakult ki a bolnav szó, lob, bol.

bolişte – járvány (bal, bol)

bolnav – beteg (bal, bol). A betegségre nem csak egy kifejezése volt az ősnyelvnek. Az ln páros jelenléte igazolja ősnyelvi eredetét. Jelen volt a beteg szó változataként, akár a láz – lob fordítottja bol, előtagként, akár a balosság és a nyavalya összevonásával.

bolnăvi – megbetegedni (bal, bol)

bolniţă – ispotály, kórház (bal, bol)

boltă* – boltív, borít, bolít, bolt, égbolt, boltív, lt páros. A DEX szerint is magyar. A domboruló szóból kivehető, hogy föléboruló félkör alakú borítást jelent.

bolund, bolând* – bolond DEX, nd páros

bolundariţă – maszlag, ami úgymond megbolondít, és tévútra visz

bombaj – domborodás, d>b hangváltással mb hangpáros

bombiţă – gömb, gömböcske

boroană* – borona, rögtörő földmegmunkáló eszköz, mely fogaival vékony barázdákat húz

bornă – jelzőoszlop, cölöp, rúd, lásd a bârnă címszónál

borviz* – borvíz, ásványvíz DEX

botă* – bot

boxă – ez a francia box átvétele, mely elkülönített helyet, ládát jelent, a magyar do-boz szóból, a magyar kifejezés végződéséből indul, leharapott szóvég jelenség, melyre annyi példa van az átvevő nyelvekben: –boz – box.

branşa – vezetékrendszrre kapcsol, alapgondolat szerint egy zárt (áram)kör, vagy víz-, gázvezetékbe. Az abroncs szó nyomán, mely egy zárt övet, kört jelent, és az ab – kerek és a rán/t, ren/d, szo/ron/gat gyök bizonyos körön belültartásra utaló értelméből jön. Régiesen: abrancs. Innen a brancs szó, mely csoportosulást jelent, és ebből a

branşă – foglalkozási ág, szakma, egy céhen belüliség

braşoavă – hazugság. Ez azért érdekes, mivel még a Trianon előtti időből való. A román (inkább betelepült zsidó, görög, örmény) kereskedők átjártak Brassóba áruért, mely város az ők rendezetlen, mocskos helységeikhez viszonyítva maga volt a mennyország. Hazamenve meséltek az itteni állapotokról, melyet otthon kétkedve hallgattak, hihetetlen volt számukra, mert nem tudták elképzelni, hogy van a földön olyan hely, ahol rend, tisztaság, tisztesség, becsület van, és nem lopnak. Ezért az egészet mesének, nagyotmondásnak, hazugságnak, üres beszédnek vélték.

braşovenie – brassói áru, ez olyan minőségű, keresett portéka volt Havasalföldön, mely nevet, rangot vívott ki magának.

Braşov – Brassó. A városnak soha nem volt román neve. A betelepített szászok által lakott barcasági céhes város magyar neve előbb Korona volt. Később különböző szakmák jelentős céhei jöttek létre a városban, melyek messze földön híres termékeket állítottak elő. A városfalakat erősítő őrtornyok egyes céhek tulajdonai voltak, ők építették, és ott is tartották védve a céh minden tulajdonát zár alatt. A szászok, a magyar királyok jóvoltából maguk által belsőleg megszervezett, messzemenő kedvezményekkel bíró önrendelkezési rendszerben (autonómia) éltek. A szakma(i tömörülés), üzletág, céh, németül Branche szó is a tömör kötést jelentő abroncs, brancs ősmag(yar)-nyelvi kifejezésből való. Valószínű, hogy idővel a Korona városnév azért változott Brassó névre, mert ők maguk közt így nevezték saját céhes városukat, és engedélyt kaphattak a királytól a névváltoztatásra. Az erre vonatkozó okmányok elveszhettek a történelem viharaiban, de a nyelv megőrizte, őrzi, mert a nyelv sosem hazudik! A br kötött mássalhangzó páros jelenléte is erre utal.

brazdă – barázda, bemart nyomvonal. Csak a szlávos mássalhangzó torlódást kell megszüntetni – b/a/razda, s már érthető. Ők a szavak elején zsúfolják a mássalhangzókat, az átvett magyar kifejezésekkel is ez történt. Román nyelvbe szlávból került szó. Erdővidéken borozda a neve, a Czu-Fo szótár szerint rokon az irt, orot (mar gyökből kiinduló) szavakkal. A barázda, az eke által húzott éles, mély vonal – bemar –, mely mélyedésbe a vetőmagot szórják, majd a következő barázdából ráforgatott földdel betakarják. Nem szláv! Sosem is volt. Magyar gyökről indul. Az zd páros a barázda, garázda, gazda, gerezd, pozdorja stb. szavak, a földművelési tárgykörben a magyar nyelviséget igazoló meghatározó hangok. A Kárpát-medencében ősidők óta élő magyar nyelvű népre rátelepülő szlávok, rátóduló tótok, azoktól tanulták el a földművelést, és így minden eszköz nevét a magyaroktól örökölték. Egyetlen egy sem a sajátjuk! Erre bizonyíték azon szavak indító gyökei, melyeknek csak a magyar nyelvben van értelmük. A Ma. Ért. Kéziszótárban felhozott, szláv eredetet igazoló „bizonyítékok”, inkább a szerkesztők szégyentelen nemzetáruló voltát igazolják.

braţ – kar, az abroncs hasonlatából, körülölelő karok, melyek befognak, és szorítanak

briceag* – bicska, összecsukható, bicsakló, csukló zsebkés, vágószerszám, Csíkban bicsaknak is mondják. A DEX török eredetet jelöl: csaki, de az is a csa ősgyökből ered, mely az egyenestől eltérés kifejezésének alapszava. Pl.: csára áll a csákója, csámpásan lépve csára hajt, és letér az út melletti csárdába. A MÉKsz a csárdát is szerbnek, perzsának írja. Azt sem tudják, hogy milyen eredetet hazudjanak, csak épp magyar ne legyen. brişcă – bicska

bucla – hullámosít, göndörít, a kl páros a csikland, csikló, csukló szavakban játékos mozgásra, hajlásra utal

buclă – kapocs, csat, horog, itt a csuklósan elhajló értelmét adja

budăi* – bödön DEX

budoar – intim női hálószoba, ez valóban a francia boudoir-ból, ám mindkettő az ősmagyar odúból

buhav – puha, mondják ezt a felpuffadt bőrfelületre is

bumb – gomb, gömb, mb páros

bumbac – gyapott, pamut, vatta, valószínű a gömb alakban összeálló gyapottcsomó látványi képe adta az ötletet a megnevezésre valaha. Az mb párosnak ez a jelentése

bundă* – bunda, DEX, az nd páros kellemes, jó érzést keltő szavakban: rend, csend, andalító, mendegél. Kellemes érzést kelt a bunda, ha magunkra vesszük, ha simogatjuk is.