A hangok bűvös világa – Zs


Mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje között képzett réshang, az s hang zöngés párja.

A zs több mint a z hang, a zs majdnem egyértelműen utálatot kiváltó, nyugtalanságot okozó szavak meghatározó kicsengésű alaphangja. Ám itt is van kivétel.

Lehet válogatni, melyik utálatosabb: zsebes, zsaru, zsernyák, házsártos, zsémbes, zsémbelődő, zsémbelős, zsémbeskedős, zsörtös, zsizsik, zsivaj, zsinat, zsibaj, zsibvásár, zsír, zsúfol, zsibog, zsunnyog, zsug, zsába, zsibong, gúzs, zsugora. Esetleg a zsarol, kapzsi, zsarnok, zsugori, guzsori, zsivány, uzsorás, uzsoráskodás, uzsorakamat, bankuzsora, fukaruzsora (Fugger bankárokról) és más utálatot kiváltó zs hanggal kezdődő, azt tartalmazó szavak.  

Megfigyelhető, hogy a zs hanggal kezdődő szavainkból kevés a rokonszenvet kiváltó. A kezdőhang utáni hangpáros a meghatározó, merre megy el a kifejezés.  Ezektől kivétel a zsenge, zsendül és a zsong. 

Zsarát, zsarátnok, parázs, égő tűzhely magva. A zs itt a tűz zsugorító, megsemmisítő ereje, az ar az égő, maró hatás. 

Zsarnok. Hatalmi helyzetben levő, hatalmával visszaélő uralkodó. A zs a zsarátnok égő hatását sugallja, az rn hangpáros az erő és – ez esetben – rossz hangulat kapcsolatát. 

Zsarol. A zs a zsákolás, zsebelés, az ar ez esetben a harap, a mar. A megzsarolt anyagi javai, és az ő testi-lelki tönkretételét jelzi. 

Zsaru, ez a zsarnokból alakult, csendőrökre, rendőrökre használt rövidítés, az ar a marással kapcsolatos, az u a megvetés hangja. 

Zsenge. Egyik zs hanggal kezdődő rokonszenves szavunk. A zendül hasonlója, akár egy dallam, az új élet zsendülése, a zsenge sarj. A zs az élet zsongása, az en hangulati, a g akár a gerlice g hangja lenne. A kifejezés mögül az érződik ki, mintha a természet fennkölt dallammal ünnepelné egy új sarj születését. És így is van. 

Zsémbes, az ém szájtevékenységet, a b balos visszatetszést jelent. 

Zsong. A másik kellemes zs, zöngéje, zümmögó, dongó kellemes hang. Ősnyelvi szó. Zsong, bong. Ebből az angol sound, a francia son, az olasz suono, a román sunet, melyek mind hangot jelentenek.  

Uzsorás. Az u hang a legalacsonyabb fekvésű hang. Jellembeli megítélésnél a bányabéka feneke alatti szint. Ez esetben az uzsorás jellembeli szintjét, de az őt övező utálat érzését is kivetíti. Ha visszakeresünk a hangok közt, azok jellemzőit olvasva rájövünk, hogy ez a szó alacsonyfekvésű magánhangzókból és súlyos mássalhangzókból áll. Az ug páros a hazug része is. Innen érződik, hogy a zsugori uzsorás, a becstelenül, csalással összekapart vagyonát zugban rejtegető, dugdosó, az igazság elől elbújó, aljas, becstelen, jellemtelen emberszabású. Ami ezeknek a kezükbe kerül, azt fenekük alá rakják, és életükön át kotolják, ki nem engedik a markukból. Siralom, halál, gyász követi minden útjaikon. Sajnos nem ők pusztulnak, hanem azok, akiket megzsarolnak.   

Ha valaki teljes képet akar ezekről a nyákos, taknyos véglényekről, akkor olvassa el Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram című versét. Több évezredre visszamenőleg és előremutatva ad jellemrajzot ezekről az aranyborjút imádó mocskokról. A kórkép nem változik. A kapzsi akkor is, most is és ezután is kapzsi marad.   

Kapzsi. A kap-zsi összetett szó: az első fele mindent összekaparó, a második fele a –zsi eredete homályos, de hogy valami förtelmesen nagy szemét, az biztos. A zsi-vány szónál fordított, ott az első szótagjának eredete homályos, de a második világos: a hit-vány vége.

A zsugori, zsugorodás, egy kis helyre való összehúzódás, vagy kuporgatás. Gyökfordítással gúzs, ami körülköt, összeszorít. Ez esetben körértelmű.  

Zsúfol, valamit egy helyre, zsákba, ú (kút) mélyre vagy helységbe erővel (f) összetömörít.