IPARKODÁS – Igyekvés, igyekezet. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] Az IP – PI gyök az alap, de úgy tűnik, mintha ott lett volna az SZ hang is valaha SZ.P gyökként: szIPorkázóan szAPora. Az IPARKODÁS szóban a PAR gyök a PARázs gyorsaságot szemlélteti. A PARázs jelenet jelképesen égő és gyors. A PAR, per, pír, pör gyökök mozgalmas tevékenységet kifejező szavak tövei. PARázs módra PERdül, PÖRög már PIRkadatkor. A PIRuett (pörgés) is magyar ősgyökre épül. A P hangcsoport – IPA – az ÉPÍt, szÉPÍt, szAPOra, ÁPOl, tÁPOl, gÉPEl, csÉPEl és más szavakban szorgalomról beszél. Az RK hangcsoport – ARKO – mozgás, alkotás: ÁRKOl, bARKÁcsol, bURKOl, hURKOl, jÁRKÁl, mARKOl, mestERKEdik, sARKAll, sERKEn, szERKEszt stb. Az RK páros R.K – K.R alvógyök: RaK – KaR, hangjaival alkotható a tetterős KAR, amely ide-oda RAK. Az eleven életerőt jelző RIKkan, a frissességet feltételező KORán, REGgel (k > g) szavak. Szanszkrit nyelvben PAR – elő- (előremozdít). A PARipa is iPARkodik, parIPARkodik. A K.D – D.K gyök: KoD – DoK, a gondolKODás, tervezés (dokument), cseleKEDet, DIKicselés (ősi nyelven = szépítés) értelmét, a D > T váltással: KOT, alKOT. Ez a tak, ták, ték, TOK stb. tevékenységet, TÉKonyságot jelentő gyöksorhoz tartozó. A D hangcsoport – ODÁ – a cselekEDEtekben jó kEDÉlyű, vIDÁm ODAadó, odaADÓ hozzáállás. E jellemzők az összetevői az IPARKODÁS szónak.