Egy kevésbé ismert szó. IKLAT – Kerget. Valahova iparkodik. [A hivatásos nyelvészet szerint: ? <– iklik ’hőköl’ < ?] Az IK – KI ősgyökből. Az IKLATás gyors mozgás, bár lehet kergetés is, a mindennapok futkározása, célok kergetése, s miattuk hőkölés is. Az IK a személy és életteli mozgása. A személy aKI élete folyamán valahol lakIK, tÁKol, ÉKel, lÉKel, ÍKel, lIKal, szÖKdel, szökIK, dolgozIK, eszIK, iszIK stb. Az a személy, aKIt létének bizonyítása végett születésekor beIKtatnak, továbbá élete folyamán – mivel ő is valaKI – hol ilyen, hol olyan IKtatóban nyilvántartanak majd élete végén minden IKtatóból kiIKtatják. A születIK és elhalálozIK két fontos időpont. Ez marad utána, s jelzi, hogy e két időpont között itt IKlatott a Földön, jelen volt a többi IKlató közt, s ezért IKtatták nevét. A KL hangcsoport – IKLA – az IKLAtó ember minden iránt érdEKLŐdő, bÓKLÁszó, valamit birtOKLÓ, csIKLAnd és csIKLAndó, ha jellemes, kemény, mint a szIKLA, de van, aki sIKLÓ, mint a kígyó, másokat kisIKLAtó. A KL páros, mint K.L – L.K gyök: KeL – LéK, aki iKLató alkat, idejében KÉL, tudja, mi ilLIK, érzi tehetségéből, lehetőségeiből mire teLIK. A szóvégi L.T – T.L gyök: LaT – TaL, az ikLATás a LÉT jele, miaLATt, miközben rálelhet, ráTALálhat éLETe érTELmére. A KL – LK értelmi kapcsolat: mialatt itt iKLat, bóKLászik a Földön, gondoLKodik, aLKot, kihasználja a kínáLKozó lehetőségeket, a többi iKLatóhoz aLKalmazkodik, vagy utánuk óláLKodva les, ha olyan, hivaLKodik.