Példaként a GYARAPÍT szó. GYARAPÍT – Valaminek nagyságát, mennyiségét, értékét növeli. [’gyarapodik’ < ?] A GYARAPÍT a GYA ősgyökből képzett GY.R – R.GY gyökből indul: GYaR – ReGY (gy > d: red). E szó régies változata GYAPorít (gy > sz: szap), és egyező a szaporít értelemmel. Aki GYAk (közösül), az is GYArapít, GYAPorít, SZAPorít. A megfordított gyök ReGY (gy > d: red), eREDményességet leíró. A GYAPorít GYAP gyöke a GYAPjú, GYAPot esetében a SZAPora mennyiségről szól, de a tépéssel fogyásról is. Az állaton levő GYAPjú, a növényen levő GYAPott tépéssel fogy (gyap – pagy, p > f: pogy > fogy), viszont GYAPorodik, GYARapodik a begyűjtőnél. A GYAP gyök a PÍT gyökkel PÓTlást jelentene: GYAPÍT, de nem elég kifejező. Így a nyelv önműködő vezérlő szóképző rendszere kéri az R hangértelem beiktatását. A GYA-PÍT közé a RÁadást: gya-RA-pít. Mintegy RÁPÓTol, RÖPÍT még hozzá. Ez az ősi GYAPORÍT változatnál szintén az R hang jelenlétét kéri, és a poR sokaságát hozza be képletesen: GYA-P-ÍT, gya-POR-ít. A GYARAPodás, gyaRAPODás, gyaRÁPÓTás (d > t), ráPÓTlás, hozzáADÁS: gyaRA-p-ODás – RÁ-ADás. Az R hangcsoport – ARA – a gyARApításról, mint EREdményességről, szapOROdásról beszél. Mintha csOROgna, csak épp tÁROlni tudja. Aki sERÉny, bőven ARAt, gyARApodik, ÖRÖmét leli, kenyERE biztosítva, ARAnya bőven. Az R.P – P.R gyök: RaP – PoR, a megszámolhatatlan sokra céloz a RÖPülő POR képében. A P hangcsoport – APÍ – a gyarAPÍtó anyagiakban csEPEredik, javai szAPOrodnak, csEPÜl, csÉPEl, tAPAd hozzá az érték. A szóvégi P.T – T.P gyök: PíT – TiP, a gyaraPÍTó ember, TIP-TOP, TIPeg, TOPog, PATtog azaz mozog.