A GYERmek szó a hívó GYER, JER megszólítással indul. A következő gyök: MEK, jelent MEKegő MAKogó kicsit, aki még nem beszél (románul: mic = kicsi). Tehát, a felnőtt, a szülő hívta a már saját lábán JÁRó kicsit:
– JER, GYER MEK! Aztán összenőtt a két gyökszó: GYERMEK. Ám a szó kialakulásával megjelent a szó tengelyében az RM kötött mássalhangzó-páros, amely a speRMa, száRMazás, suRMó (suhanc, kamasz) szavakban a teRMészetes eredetről, növekvésről ad képet. Mint R.M – M.R alvógyök: ReM – MeR, képet ad a szülő REMek érzetéről, de a kicsinyét féltő REMegésről is. Benne a kicsi jövője fölötti REMényteli MERengés, MÉRlegelés, néha egy kis MORgás stb. A skótoknál a MAC = mek alak használatos: valakinek gyerMEKe. A J.R – R.J gyök: JeR – RaJ, kerethangként (nyitó-záró) jelen van az ifJÚ jelentésű JUnior, szóban JunioR, de a szintén GYERmek jelentésű, örömtelien RAJcsujozó kis RAJkó megnevezésében is. Gondolom, a hivatásos nyelvészek ezt is a véletlen egybeesések számlájára írják.
A szótárból, itt a többi névadó jellemző alapján: GYERMEK – Nem felnőtt személy, gyerek. [?] A GYERMEK szó GY.R – R.GY gyökből indul: GYeR – RüGY. Ez a gyök rendkívül sokatmondó a GYERmekkel kapcsolatosan. A GYER gyök fordítva, hangzóváltással RÜGY. A kisGYERmek kis RÜGY, GYERkőc, a kis vasGYÚRó, kis GYÜRke, aki „nekiGYÜRkőzve” GYORsan növekszik. Ennek ellentéte az öREGkori ROGYás, megROGGYanás. A gyERmek, gERjed, ERjed, ERed, sERdül szavakban benne az ER gyök, amely ERedetet, s a sERény növekvő életERőt jelenti a szóban. A GY itt a GYönge jelzőhangja is lenne, tehát GYönge ERedet, akár a pislákoló GYERtyaláng, amely a remény szikje. De a kis MAG növekvő állapota is, a fölfelé hajtás rejtett biztatása: GYERünk, nőni! A MaGOR névben a GERjedő, felfelé tÖRekvés, a bÉRc, ORom értelme van jelen. Az ősi nyelvben a GOR, GUR kiemelkedést, hegyet jelentett: MaGURa. Az utódnyelvek némelyikében ma is. A JERe, GYERe, hívó szavak a szülőtől elmaradozó GYERmek felé. A küldés: eRIGGY, eREGGY (eridj, eredj. kis rügy). A gy > j váltással a JÓ hatást emeli ki: ifJú, fiJú, sarJ, JERmek, JERkőc, Jány, Jányka vagy állatok kicsinyére: JÉRce, JERke. Mondták régen: RAJkó (székelyül helyenként ma is). A méhek kiRAJzása is a fiasítás után következik be. A CSERje, SARja, cseRJe, saRJa – R.J – J.R gyök: RaJ – JeR,– RAJkó, JERke, JÉRce, JERkőc, aki RAKoncátlan (gyerek) és RÉKcumolni (regulázni székely változata) kellett, szintén hasonlók. A székely GYERMÓKa szóban a GYERmek állandó játékosságra, MÓKázásra való hajlama is jelen van. Az EM gyök (emő – szopó) fordítva ME, a K, Kicsi. A kelta eredetű brit nyelvekben a családnév előtti MAC (mek) = FI, a valaha közös nyelv gyerMEK szavából ered, MEK. Mac (mek) Arthur – Arthur gyerMEKe, MAGva, fia. De a gyerMEK szóból ered a román MIC (mik) szó, amely kicsit jelent. Az RM hangcsoport – ERME – az eredetre, kicsinységre a csERMEly, gyARMAt, hARMAt, spERMA, sURMÓ, szÁRMAzik, tERMÉs és más szavakban ad párhuzamot. A maGYAR, meGYER (megyer – gyerme/k) szavakba a GYARapodás, a GYERmekáldás fontossága is bele van sűrítve, nem GYÉRen, hanem GYORsan egymásután. RM – MR értelmi kapcsolat: a gyeRMek híMRe-háMRa ugyanaz, mint a szülő, mivel szülői aloMRa születik. Mondhatja: apáMRa, anyáMRa hasonlítok, az ő gyeRMekük vagyok.