Hivatásos akadémiai nyelvészekhez:
A zárójelben levő nyelveken kérnénk átfogó magyarázatot a szavak eredetére.
ARROGÁNS – Kihívó, szemtelen, pökhendi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia < latin] Az ARROGÁNS ember magasan (AR) hORdja az ORRÁt (orra – ARRO). A GÁNY (gény, gúny stb.) a magyar nyelvben minősítő értelemadó hangnyaláb: poGÁNY, ciGÁNY, szeGÉNY, NYEGle stb. E minősítő hangnyaláb az utódnyelvbe távozott szavakban is megmaradt ugyanazzal a jelentéssel, de csak a magyar nyelvbe visszahozva magyarázhatóan. Ilyen a GANgster (GONosztevő), GUANo (GANéj), GENtilesco (poGÁNY ol.) stb. Az ARROGÁNS = az ORRÁt fennhordó GANéj (GANYé) ember. ARTÉRIA – Verőér. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] Az ARTÉRIA olyan fő (AR) szállító zÁRT TÉR (ér), mely vÉR továbbítására alkalmas. Az RT páros hangjaival alkothatók a TéR – RéT szavak.
ARTIKULÁCIÓ – Beszélő szervek működtetésével beszédhangot képez. A szavakat tagolva ejti. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] Az ARTIKULÁCIÓ szó ősmag-nyelvi elemek eltorzított szóalakja. Vehetjük úgy, hogy a kezdő A hang E volt és az RT páros közt helyezkedett el. RET. Ami RÉTegelt az TAGolt is. RETIKULÁCIÓ. (A női RETikül is RÉTegelt REkeszes kis táska.) TIKUL – TAGOL.
RÉTEGELve, azaz TAGOLva beszél. A TIK – TUK – TUKmál = beszél régiesen. Ha az AR gyököt a régies VAR, VER (VARrog, VERbál = beszél) gyökből eredeztetjük, mint kezdőhang-vesztett szót, akkor V/AR (beszél) TIKUL (tagol). Sem az RT páros, sem a TIK gyök nem engedi ki az ősmag-nyelv eredetű szavak közül.
ARZÉN – Acélszürke, fémes fényű kristályos elem. Ennek gyógyszerként illetve erős méregként használt vegyülete. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < latin < … perzsa] Az AR gyök a tűzzel is hozható kapcsolatba, valami, ami éget, pARázsként pERzsel. Az RZ páros a borzad, borzalom, orzó, torz, zűrzavar szavakban képet ad az ARZÉN nem megfelelő használatának következményeiről. ARZENÁL – Fegyverraktár. Valaminek óriási készlete. Szellemi eszközök tárháza. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < olasz < arab] Az AR gyök itt jelenthet az A hang kapcsán rendkívüli fontosságot, de együtt az R hanggal fontos ERőt (fORca). Az RZ páros jelen van oly szavakban, melyek fegyverek használatával kapcsolatosak: berzenkedik, borzalom, viharzó, zűrzavar stb. vagy hangjaival alkotható a megRáZó szó, mint következmény fegyverek használata nyomán. Ha valami óriási készletre gondolunk, ott is lehet ZűRZavaR. Szellemi eszközök vonatkozásában érzelem, érző, szerző, viharzó, de az eltulajdonítást jelentő orzó is (plágium). ÁSPIS – Áspiskígyó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < görög] Az ÁSPIS ÁS gyökszava a kígyó földbe ÁSott lyukára célzó, az SP párosa feszességet és tekervényt jelent (SPárga, SPirál). Az ÁSPIS nem hátrál, nem menekül, hanem támad (aSPirál), verekszik (náSPágol), mar (ráSPoly), utána elnyúlva teSPed. Az ásPIS szereti a száraz, de a vizes (PI, PIS) helyeket is. Az ÁSPIS a földön SePer végig, majd szállásra földbe SüPped. Az ősmag-nyelvi és a mai magyar szavak, alkotó hangjaikkal magyarázatot adnak jelentésükről. ÁSZ – Kártyában a legnagyobb értékű lap. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A zárójelben említett nyelveken nem tudnak átfogó magyarázatot adni a jelentésére. Magyar nyelven viszont igen! Az ASZ, ÁSZ ESZ ÉSZ stb. vagy fordítottjuk SZA SZÁ, SZE, SZÉ stb. értelemadók. Jelentés meghatározók a mondanivalóban. Ahol jelen vannak, ott a lehetőség szerinti legnagyobb, legfontosabb kiterjedésről van szó. Ilyenek: arASZ, ASZtag, ASZtal, terpESZ, erESZ, ÉSZ, rÉSZ, vÉSZ, beSZÉd, SZÁll, SZÉl, SZÓ, SZAvak, SZÜl, SZOrzat, de sorolhatnánk a végtelenig. Sem a német, sem a francia nyelv nem tud magyarázatot adni rá! Hiába az ÉSZvESZejtő nagy hamisítási igyekezet, mindkét nyelv annyit birtokol, amennyit örökölt az ősmag-nyelvből. De nulla magyarázati lehetőséggel!