HIDRO-

HIDRO- – Idegen szavak előtagja, vízzel kapcsolatos.  [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög szóból] A HIDRO- szó H.D – D.H gyökre épül: HiD – DüH. Az ID, HID = víz, ez ősmag(yar)-nyelvi gyök, a H előhangos változatából van még a HÚD, azaz húgy szó is, de hát az is víz. A d és gy rokonhangzók, az i hangot gyakran váltja ü, pl.: idves, üdvös.

A HÜD ÜDítő víz. A valóságban: az ID ösztöni ősgyök, az első szavak egyike. Belenyúlt a folyóvízbe: ID! Miért? Mert HIDeg volt, és hatott IDegeire. A folyót így elnevezte ID, HID névvel. A bibliai Édenkertből eredő Hiddekel (ma Tigris) folyó igazi régies neve: HIDegel azaz hűt, üdít, ugyanígy az Eufrátesz (Balkányi Sz. Lajos szerint Jóforratú) kellemesen FRiss vizű folyó is –, amelyek Mezopotámiát (mezo = mező, pot = víz), azaz a Vizek Mezejét, Síkságát öntözték – ősmag(yat)-nyelvi szavak. Az ID folyamat is, innen az IDő meghatározása. A D és GY rokonhangzásból eredően ÜGY, amely szintén folyamat. Így lett a FeketeID-ből, FeketeÜD, FeketeÜGY Háromszéken, amely annak jellemzőit leíró: sötétes vizű (fekete) folyó (ügy – üd). Ez éppen olyan, mint a fenyők tövéről fakadó sötétes vizű erdővidéki Kormos. A HIDRO- szóelőtagként van jelen a vízzel kapcsolatos kifejezésekben a világ minden nyelvén, s az ősmag(yar)-nyelvből indul. Az R hang ERőre – IDRO-, HIDRO- – tehát a víz (folyadék) soDRó ERejének kihasználására, az első – vízre, IDRE épített –, víz erejét, úgymond, DÜHét kihasználó szerkezetre is mutat. A CzF Szótár a HIDOR szóról: „[…] hidrott. A hangugratók osztályába tartozik, s kétfélekép ragozható, pl. hidorok, hidorsz v. hidrok, hidrasz stb. hidorék, hidorál v. hidrék, hidrál stb. htn. ~ni v. hidrani. Eredetére és értelmére rokon a magashangu heder, és mélyhangu hadar, s némileg a sodor igékkel. Jelentése: folyó vagy omlékony részekből álló testet forgat, tovább hajt. A szél hidorja a habokat. Az árvíz partra hidorja a gizgazt, homokot. Kézzel öszvehidorní a kidőlt gabonát, babot, borsót. Elhidorni ház elől a sarat.” A HIDRO szó DR párosa, mint D.R – R.D gyök: DuR – RuD, hangjaival alkothatók eRő jelentésű különböző szavak: DURva, DURRan, DÉR-DUR stb. Ugyanakkor a D.R – R.D gyök: DéR – RiD, a DÉR, RIDeg szavakban kötődik a kellemetlen HIDeg érzetéhez. A DÉR szóban a víz jelentése szintén benne van. A folyó feletti átjáró HÍD jelentése: Hágó az ID, azaz HID (víz) fölött. Tehát hiábavaló a nagy „tudományos” magyartalanító küszködés, a HIDRO, HIDRÁL szavak is ősmag(yar)-nyelvi eredetűek.