HELIKOPTER – Motorral meghajtott forgószárnyakkal működő repülőgép. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia (görög elemek)] A HELKOPTER szónak a H.L – L.H a kezdőgyökszava: HeL – LeH (h > v: lev). A HELIO- a szóösszetételekben a Napra vonatkozik. A Nap – HŐ, HÉV sugárzó. Ugyanakkor itt a LEH gyök LEVegő is. Az ősmag-nyelvben a növekedést jelentő NŐ, NŐL mintáján a HŐ, HŐL szóalak is létezett, amely az ógörög nyelv kialakulásakor azt az alakot őrizte meg, É-re váltva. A HÉL – LÉH, mint HŐ hatásra emelkedő LE(h)vegőre is érthető. Az L hangcsoport – ELI –, a fELÜl forgó kELEp által képződő légörvény emELŐ hatása érvényesül. A PT hangcsoport – OPTE – a szint hirtelen, meredek emelkedését is jelenti a kAPTAtó szóban. Felfelé KAPTAt, azaz meredeken emelkedik. Idegen szavakban ugyanezt, például a román treAPTA = lépcső szóban a meredeken emelkedő szintet. A helikOPTEr esetében is a hirtelen meredek emelkedést jelenti. Ha a KOPTER szórészt külön elemezzük, úgy elforgatva a REPTOK alakot adja, és itt a REPül REP gyökszava jelenik meg. A REP – PER fordítás a PERdül szóban a HELKOPTER tetején forgó PERgő, PÖRgő légcsavar jellemzője. Összegezve: a HELIKOPTER világosan magyarázható, érthető ősmag-nyelvi szóelemekből épülő szó. Utódnyelvekre vonatkozó alapelv: nincsenek más szóalkotó elemeik csak a megörökölt ősmag(yar)-nyelviek.