HASZON – Anyagi előny, nyereség. Szellemi nyereség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből] A HASZON szóban is benne az alkotó, cselekvő kéz, a kar (han, hón) jelentése: HA, mely HOz, innen a HOzam, mely HASZON is. Az ASZ kiterjedés, ez esetben az érett termés ÖSSZessége (asztag), a SZON a SZOrgalom, az alkotó, cselekvő kezek munkájáN alapuló nyereség.
A SZOrgalmas ASSZONy a legnagyobb hASZON, egy egész életre való erkölcsi NYEReség. Az ASZ gyök beérett, SZÉlesedő terjedelem, a SZO SZOrzati jelentésű is: SZOrgalom. Ha a HASZONszerzést NYEReségként értelmezzük, akkor a keNYÉR jut eszünkbe. Régen a NYEReséget a fő táplálék, a keNYÉR jelentette – /ke/NYER/eség. Ma is keNYÉR-keresetre megy a magyar ember, ha dolgozni jár. A nyelv örökre rögzítette az emberi munka a fő célját, mely nem a meggazdagodás, hanem az ésszerű szükségletek kielégítése volna. Arra viszont biztat is a HASZON szó fordítottjával: NOSZAH. Bővebben a kenyér és a tenyér címszavaknál.
HAT1 – Valami a természetének, rendeltetésének megfelelően működik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HAT HA gyöke a kéz, a kar (hón), ami az ötön felül van. Úgy is érthető, hogy az öt ujj folytatása a HATó han (kar). Amihez nem elég a kéz öt ujja, ahhoz be kell lendülnie a HATodiknak, a karnak is. Szerintem, itt van a tétovázó tervező ötölés HATára! Tehát innen jön a szerepe a HATó hannak, hónnak (A hón alatt: a kar alatt értelméből kikövetkeztethető régies megnevezés. Innen a germán hand – kéz). Ami HATékony, az HATást fejt ki egy bizonyos HATárig. Ám csak addig fejthet ki HATást, ameddig ereje van, ameddig elér, és érvényesítheti megtervezett HATásfokát. A HA védőkar, mely eltakar a veszély előtt (hón) A hóna alá vesz valakit, takarja, karjaival megvédi. A jelképes és valós erős kéz szerez érvényt a HATalomnak. A H a belső indíték is, az A mindig a mérték szerinti nAgy, a T a TeTT. Ez az egész összefolyik a HAT számmal. Lásd alább.
HAT2 – Ötnél eggyel több. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HAT tökéletes szám, mivel osztható alkotóival: 1 + 2 + 3. A HATalom HATóerő, az erős kéz, kar. A szó eredete a Szemúr népéig visszavezethető. Idézet Tomory Zsuzsa egy korábbi leveléből: „A szemerék (sumérok, sumírok) a hatos számrendszer szerint számoltak – náluk a hat és ennek hatványai voltak a tökéletesség számai.” A HAT az ötletek kiötölése utáni HATékony tettek sorát indítja. LeHET elkezdeni a megOLdás (nyolc) tetteit.
HATALOM – A kormányzásnak és az igazságszolgáltatásnak a lehetősége, joga, gyakorlása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A fentiekből kiindulva a HATALOM szó valószínű eredete: HAT törzsi vén HAT ülőALMON ülve, tárgyalva hozta meg döntéseit. A HAT ALOM, a HAT vezető vén ülőhelyének szentélye – akár a trónterem – a kötelezően tiszteletben tartandó döntések meghozatalának színhelyeként értendő. Ami a HAT ALOM színhelyéről származott az a HAT ALOM kötelező érvényű utasítása volt, és HATALOMmal bíró az emberek mindennapjai, élete fölött. Bizonyíték a HAT (szám) megnevezésének karral való kapcsolatára még a karHATALOM elnevezés is (a hatalom karja). Ez lehet kutatás tárgya a továbbiakban, de a nyelvből erre lehet következtetni, és a nyelv téves megállapításokat megHATározásként nem enged rögzülni!
HÁT – A törzsnek a hasi résszel ellentétes, a nyaktőtől a gerincoszlop végéig terjedő része. Akkor lássam, amikor a hátam közepét. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A H, mint elHaló hang, a mellkasi mélység, lelkiség, érzelmek belső összességeinek legkifejezőbb hangja (h tünet). A HÁT hasonlata: a vállunkon ÁT-, túlvetett, vége nem lÁTHató, nem látHATó vége, olyan fonal, melynek állapotáról nincs lÁTHató képünk, HATékonyságát nem lÁTHatjuk. A HÁTunkat sem lÁTHatjuk szabad szemmel. Ezért van, hogy a hasonlatokban a bizonytalan képpel kapcsolatos megjegyzések kezdőszava: HÁT (hát, nem tudom, hát, ki tudja). Mintha azt mondaná: HÁT ti tudhatjátok, milyen a HÁTam, mert én még nem láttam. Ellentéte e téren a tenyér: úgy ismerem, mint a tenyeremet. Színtiszta ősmag(yar)-nyelvi eredet, érthető, magyarázható.