HARISNYA – Lábra simuló, térden felül érő, kötött páros ruhadarab. Fehér házi posztóból varrt szűk székely férfinadrág. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ukrán] A HA ősgyök bővítményei közül egyik a HAJ (héj) – burkolat. A HAR már említett értelme: takar, borít, véd, óv. Például a HÁRászkendő. A HARISNYA is H.R – R.H gyökbővítmény: HaR – RuH. A HA gyök része a ruHA szónak, amely fordítva HARu. A HAcuka, ciHA, dunyHA, ciHElődés mind tartalmazza az ősgyököt. A HÁR gyök a CzF Szótár szerint egyenlő a HÁM gyökkel. Vagyis felszíni burok. Ugyanakkor a CzF Szótár a HAR gyök kapcsán a szőrből is eredezteti: „Eredetileg szőrből szőtt vagy kötött lábravaló. Gyöke egy a hars szóéval. V. ö. HARA. Eléjön a szláv nyelvben is harusnya alakban. Különösen. 1) A székelyeknél am. szőrnadrág, mely durva szűrposztóból készült, milyent az erdélyi köznépek viselnek.” A tarisznya, mely székelyül kiejtve TARisnya, szűrposztóból készült zsákszerű füles táska, melyben TARtani, ISmételten NYAkba vetve szállítani lehet valamit. Tehát a TARisnya szótöve használati, bővítményei annak módját leírók. Így a HARisnya szótöve (har) eredői és használati jellemző. A lágyított mássalhangzók laza, puha dolgok megjelenítői. Ilyen női ruhadarab a szokNYA, amely szintén a lábakat (kényes részek) takarja, védi, szintén NYA végződésű. Van női HARISNYA is. A NYA mindenképp a NYÚjtott hosszúság (nyak). Az ISNYA esetében az I hang a mozgás (izeg, iklat), az IS lehet ISmétlő, gyakorító. A HARISNYA – hosszú RUHAdarab (ha-ru), amelyet mindennap, ISmét és ISmét, felhúznak a lábakra. Fölöttébb érdekes, hogy a zárt társadalmi szervezetben élő székelység a legjellegzetesebb ruhadarabjai egyikének a jóval később kialakuló ukrán nyelven adott nevet, a szerkesztők szerint! Írhattak volna eszperantó eredetet is. Ha az ukránoknak megvan ez a szó, ily értelemmel, akkor az ősmag(yar)-nyelvből (amely egy és ugyanaz a székely nyelvvel) örökölték. Hasonló a takocs* szavuk, mely patakocskát jelent. A patak szót szláv eredetűnek írják a szerkesztők. Azonban a magyar szóban a pa gyökben a víz is jelen van (pa, pi, po, pü), és a tak is értelmes oda-vissza gyökszó. A kis patakocska vize csörgedező hangján duruzsol, beszélget, tukmál, pattog (kattog) ide-oda tekeregve, kacskaringózva a köveken, kacarászva folydogál. Ismerős név: Tekerőpatak, székelyföldi Gyergyó-medencei falu. Csodálom, hogy a kacskaringó szót nem ukrán német, északamerikai-latin eredetűnek írták: kacska az ukrán, a ring német, g/ringó észak-amerikai latin. Óriási nyelveredeztető lehetőségek! Csak épp magyar ne legyen!
HARKÁLY – Tarka tollazatú, fákban élő rovarokkal táplálkozó, a fák törzsén kúszó és kopácsoló madár. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HAR hegy, ez a hegyes csőr. A HARKÁLY is H.R – R.H gyökből indul: HaR – RaH. Az RK páros a madár jellemzőinek felsorolásában kulcshangzó. A HARKÁLY taRKa ruhájában ott saRKal a fán, a faRKára támaszkodva füRKész, mintha az eRKély páRKányán kapaszkodna, és a fát szuRKálva toRKoskodik. A CzF Szótár szerint: „Nevét vagy az erdőt jelentő har, vagy hihetőbben a hangutánzó har szóktól kapta.” Ehhez még annyit: székelyül némely helyeken HOROKÁLY a neve, s ez hangutánzónak tűnik. Sok a névadó jellemző, de mind magyar.
*takocs: A moldvai Tekucs város nevének eredete: http://lexikon.katolikus.hu/T/Tekucs.html