HARISNYA

HARISNYA – Lábra simuló, térden felül érő, kötött páros ruhadarab. Fehér házi posztóból varrt szűk székely férfinadrág. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ukrán] A HARISNYA is H.R – R.H gyökbővítmény: HaR – RuH. A HA ősgyök bővítményei közül egyik a HAJ (héj) – burkolat. A HAR – RUH már említett értelme: takar, borít, véd, óv. Például a HÁRászkendő, RUHa. A HA gyök része a ruHA szónak, amely fordítva HARu. A HAcuka, ciHA, dunyHA, ciHElődés mind tartalmazza az ősgyököt. A HÁR gyök a CzF Szótár szerint egyenlő a HÁM gyökkel. Vagyis felszíni burok. Ugyanakkor a CzF Szótár a HAR gyök kapcsán a szőrből is eredezteti: „Eredetileg szőrből szőtt vagy kötött lábravaló. Gyöke egy a hars szóéval. V. ö. HARA. Eléjön a szláv nyelvben is harusnya alakban. Különösen. 1) A székelyeknél am. szőrnadrág, mely durva szűrposztóból készült, milyent az erdélyi köznépek viselnek.” Az R hangcsoport – ARI – a hARIsnya a ruházat részeként, a test bŐRÉnek ŐRE, takARÓja. A tarisznya, amely székelyül kiejtve TARisnya, szűrposztóból készült zsákszerű füles táska, amelyben TARtani, ISmételten NYAkba vetve, székelyül: nyakba SIRítve szállítani lehet valamit. Tehát a TARisnya szótöve használati, bővítményei annak módját leírók. Így a HARisnya szótöve (har) eredői és használati jellemző. Az R.S – S.R gyök: SéR – RuS. A friss condraposztóból készült férfihaRISnya, feszes lévén, RUSnyán vöRÖSre dörzsölte, esetleg felSÉRtette az ágyékot az első napokban. Az SNY hangcsoport – ISNYA – a tarISNYA, harISNYA, rUSNYA szavakban. Az S.NY – NY.S gyök: SeNY – NYüS, érzést, mozgást jelent: SENYved, NYÜSlet. Az I hang a mozgás (izeg, iklat), az IS lehet ISmétlő, gyakorító. A HARISNYA – hosszú RUHAdarab (haru), amelyet mindennap, ISmét és ISmét, felhúznak a lábakra. A lágyított mássalhangzók laza, puha dolgok megjelenítői. Ilyen női ruhadarabok: a szokNYA, a harisNYA is, amelyek a kéNYEs részeket takarják, védik, szintén NYA végződésűek. A NYA lehet a NYÚjtott hosszúság (nyak). Fölöttébb érdekes, hogy a zárt társadalmi szervezetben élő székelység a legjellegzetesebb ruhadarabjai egyikének a jóval később kialakuló ukrán nyelven adott nevet, a szerkesztők szerint! Írhattak volna eszperantó eredetet is. Ha az ukránoknak megvan ez a szó, ily értelemmel, akkor az ősmag(yar)-nyelvből (székely nyelv) örökölték. Nyelvészszomorító tény, hogy a román csoráp, szerb csarape = harisnya is a magyar PÁROS szó fordított alakjából módosult. Lehetett PÁROCS(ka) neve is valaha. PÁROCS – CSORÁP. Hasonló az ukrán TAKOCS szó, amely paTAKOCSkát jelent (http://lexikon.katolikus.hu/T/Tekucs.html). A patak szót szláv eredetűnek írják a szerkesztők. Azonban a magyar szóban a pa gyökben a víz is jelen van (pa, pi, po, pü), és a tak is értelmes oda-vissza gyökszó. A kis patakocska vize csörgedező hangján duruzsol, beszélget, tukmál, pattog (kattog) ide-oda tekeregve, kacskaringózva a köveken, kacarászva folydogál. Ismerős név: Tekerőpatak, székelyföldi Gyergyó-medencei falu. Csodálom, hogy a kacskaringó szót nem ukrán német, észak amerikai-latin eredetűnek írták: kacska az ukrán, a ring német, g/ringó észak-amerikai latin. Óriási nyelveredeztető lehetőségek! Csak épp magyar ne legyen!