Érdekes szavak: HAPSI, IPSE, PASAS (pasi)
Mindháromban jelen van a P.S – S.P gyök: PiS – SaP, akár nyitva, akár alvógyökként. Az első két szó bizonyos mértékben megalázó, közönségességre utaló a PS páros jelentéséből eredően. Ez főleg a P > B, F, V rokonhangzók váltások nyomán alkotott szavaknál tűnik ki: (miféle) néPSég, de eBSég, csúFSág, híVSág (hivalkodó hiúság), föSVény, poSVány stb. A P.S – S.P gyökkel alkothatók a PES, PIS, PÖS, P > F váltás nyomán a FESs, FÉSű, FOS, FÜSt szavak.
Ezek akár jellemzőket is takarhatnak akár személyes tisztasági jelentéssel. Az ilyen alak FESSre rámolja magát, kiFÉSülködik, hogy mutatós SÁF (régies szép, mint sáfrány) legyen, de semmilyen más érték nem rejlik benne. A PASAS, PASI annyiban más, hogy ez a léPÉS, taPOS leharapott szóvég jelenség nyomán képződött kifejezése. Olyan férfit jelent, aki a nő életében csak alkalmi „átutazó”, majd lelépő, távozó.
HAPSI – Férfi, pasas. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: jiddis < héber] A HAPSI H.P – P.H gyökből indul: HaP – PuH. A szó kialakulhatott még az ősmag-nyelvben, annak törvényei szerint, a magyar nyelv nem hozta magával a közös örökségből. Az utódnyelvek némelyike igen. De még ha azok valamelyikén született volna, sem tudja nélkülözni a lekicsinylő értelmet közvetítő PS párost. Mind a HAPSI mind az iPSe a beugrathatót, vagy épp a beugratót jelenti. Sem a HAPSI sem az iPSe nem komoly, megbízható társak. A HAPSI PUHa jellem. A PS páros jelen van, némi lekicsinylő vagy tréfás jelentéssel a néPSég, poPSi szavakban, de a széPSég is lehet enyhén gunyoros értelmű. A poPSit megtaPSikolják akár a bezsírozott tePSit a liszt beleszórása után. Az S.P – P.S alvógyök: PuS – SuP hangjaiból alkotott: SUPákol kiSEPrűz, SÁPít, SÍPít, SOPánkodik, SÜPPed, POSvány, POShad, PASkol, PISi, PUSmog szavak sem felemelő értelműek. Tehát a szó bármely nyelven alakult ki, ősmag(yar)-nyelvi elemekből áll, amelyek értelemhordozók a szóban. Egy igazi egyenes jellemű férfi nem lehet sem pasi, sem ipse, sem HAPSI. Ez a gyökértelen jöttment néPSégből való szélhámosok jellemzője. IPSE – (lekicsinylő) Férfi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] Az IP – PI ősgyökből. Ez is ősmag(yar)-nyelvi eredetű, mivel a PS páros a csöpPSég, néPSég stb. szavakban is, esetenként a megvető lekicsinylést jelzi. Ugyanígy a haPSi. A P.S – S.P gyök: PaS – SoP, amely a PASas, SÁPol, SOPánkodó és más szavakban minősítő. PASAS (pasasér) – Utas, utazó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < olasz] A PASAS szó a P.S – S.P gyök bővítménye: PaS – SáP. A szó valóban nem magyar ebben az alakban, de eredete ősmag(yar)-nyelvi. A léPÉS, taPOS szavaink leharapott szóvégéből alakult: PES, PAS. Van jelentése fordított alakban is. A latin pasus, olasz passo, katalán, francia, román pas, spanyol paso. stb. Ebből alakult a PASAS, PASASÉR azaz utas, sőt az útlevél – pasaport, pasport, passport is. Megfigyelhető a hangváltások szerepe is. Az ilyen „átutazó” PASAS, PASI szereti tenni a SZÉPet, SÓVárog a nő testi, anyagi javai után, kiSÁPol amit tud, minél SOVányabban áll hozzá, nem POCSékolja saját POSványos lelki, de anyagi „készleteit” sem, aztán megteszi a számára „fontos” léPÉSt, eltaPOS. Mert attól PASAS. Természetesen, lehetnek kivételek, de a kivétel erősíti a szabályt. Akad olyan, aki a nő szerint PASInak tűnik, aztán később elnyeri a FÉRFI értékelést, nem lép le – marad. A mARAD szó megőrző, megőrzött védelmet jelent: ARAD, PARADicshon, ArARÁT (d > t), kARÁT, pARADicsom