HAJ – A fejünk bőrét borító, vékony szálakból álló képződmény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HAJ H.J – J.H gyök: HaJ – JaH. A HAJ szó H hangjának keletkezése magyarázza: mélyről, bentről tör fel, HAJt ki, de HAJlékony is. Innen a sóHAJ, az óHAJ megnevezés is. A takaró, borító értelmű HA ősgyök, a HAJ gyökszó, amely mint felületből előBÚJó, kiHAJtó jelenség megnevezésének alapja lett. Majd innen az egész felületet beBORító (borz) képződmény összességének, a HAJ (héj) jelenségnek a neve is. Fejbőrből, HÉJből (a bőr is héj) kiHAJtó, azt HÉJként teljesen beborító HAJszálak sokszorozott, HÉJszerű, burokszerű számszorzati jelentéséből a szőr, a borz megnevezés. A HAJzat, HÉJzat aztán minden fedett, borított felület borítójának megnevezése lett: HAJlék (fedett lakhely), HAJma (hagyma – egymást magukba foglaló hajak, héjak, rétegek) stb. Itt is –, mint mindenhol – érvényesül a legalább három jellemző alapján kialakuló megnevezés, több értelmezhetőség. A fordított JAH, legtöbb esetben a jelenség tudomásul vétele.
HAJNAL – Napkelte körüli napszak. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A HAJNAL H.J – J.H gyökből indul: HaJ – JaH. Mire következik a HAJNAL vagy régiesen: HOLVAL? Este leHALad a nap. A HALad szó gyökének értelme az elHAL, vagyis amikor már messzire HALadt, távol van, alakja elHAL, körvonala elmosódik, nem látszik, látHAtatlanná válik. HÉJat borít a fényre az ÉJ. Ám a VILágosságot NÉLkülöző, a mindent sötétség HÉJával, HAJával borító ÉJ után. HALványan derengeni kezd a fény. Jön a HOLVAL. HALadunk a fény irányába. A HAJnal megbontja az ÉJ sötét, fekete HAJát, HÉJát, lassan AJtót nyit a fényre. A HAJ gyöke indulás, kiHAJt a növény, növekedésnek indul, aztán HAJt, HALad tovább. A fordított gyök – JAH – a jelenség tudomásul vétele, az okozott öröm kifejeződése: JAHó, JÓ Istenem, JÖn a fény! A HALvány szó értelme ott rejlik, ez fehéret is jelentett az ősmag(yar)-nyelvben. A HOLVAL is több értelmet takar. A CzF Szótár leírásából kivehető: „Eredetileg időhatárzó, s am. reggel, korán reggel, nap költe előtt. […] „Tikszó koron, avagy holval.” […] Holval gyöke kétségtelenül hol, […] S hol-val épen úgy lett, mint reg-vel, éj-vel (v. éjjel), és napval (vagy nappal). Ellenben haj-nal gyöke haj, vagyis a nyilást jelentő aj, innen lett: aj-on-val v. haj-on-val, v. haj-on-nal, s öszvébbhúzva: haj-n-nal, haj-n-al. Innen e szójárás is: hajnal hasad, azaz nyílik. […] A sínai nyelvben is hiao am. hajnal, reggel; továbbá: világos, és hi am. kétfelé nyiló ajtó vagy ablak (valvae).” A HOLVAL HOL gyöke folytatódik az LV párossal, amely folyamat indulását és folytatását jelző az alvad, halvány, olvad, olvas, süvölvény szavakban. Ugyanakkor a páros hangjai, mint L.V – V.L gyök: LeV – VáL, a VÁLik, VILág, LEVő szavak alaphangjai. Az utódnyelvekben is VILágosság jelentésű. Az angol LIVe, finn VALo, észt VALgus, fehérorosz sVIatLo és mások. A szó a VAL gyökkel folytatódik, amely szétVÁLás, megnyílás, azaz a VILágosság, fény beengedése. A HAJNAL is beszédes szó. A HAJ HÉJ, a beborító sötét lepel NÉLkül. A HAJ, indulás után a JN páros érzelmi töltetű folyamatot jelent, amely körül értelemadó hangnyaláb is alakult. Ilyenek a kedveltséget kifejező: AJNÁroz, dAJNÁl, sAJNÁl. Aki a HAJNAL folyamatában, egymagában, a csendben valaha megfigyelte a természet, az élővilág ébredező életének apró, egyre erősödő jeleit, az nem tudja elválasztani a HAJNALhasadást az érzelemtől. Románul: jövel = HAI. A JN páros, mint alvó J.N – N.J gyök: JöN – NőJ, hangjai alkotják a JÖN, NŐJ szavakat. Az AJNA értelemadó hangnyaláb kedveltséget jelent az ősmag(yar)-nyelvű folyók: MAJNA, RAJNA, SzAJNA neveiben is.
HALÁL – A szervezet életműködésének teljes és végleges megszűnése. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor]
A HALÁL szó H.L – L.H gyökből ered: HaL – LeH. A HALÁL H hangja takart állapot vagy tovatűnő HALadás jelentésű. A HALÁL ilyen értelemben vett teljes tétlenségi, elfedett ÁLlapot. Végképp elALÉL, kiadja utolsó LEHeletét, úgymond ALÁszÁLL a nemLétbe. Ez esetben is érződik az L hang rendkívüli kifejező szerepe az éLet fogalmának minden vetületében. A megjeLenése, elmúLása (szül – hal) és a közé eső éLet legfontosabb szükségLetei (szükség-lét) megnevezésében: Levegő, Lé (víz), éLés (táplálék), de a haLL, Lát, gondoL, cseLekszik és mások is. A HALÁL ÁLLapotában már nem ÁLL, hanem FEKszik. Ez a MÁSodik ÁLLapot. A FEKete, feKETE szín, a KETTes szín ezért a HALÁL színe. Vannak népek, amelyek ülő vagy ÁLLó helyzetben temették halottaikat. Ez a HALÁL ÁLLapotába való bele nem nyugvás. A föld népessége jelentős hányadánál ezért a fehér a gyász színe.