GYŰRŰ – Ujjon viselt karika alakú ékszer. [bérnyelvész: török] A GYŰRŰ GY.R – R.GY gyökből induló: GYüR – RüGY.
Alapértelme: egy fém rudacska összeGYŰRése két végének összeéréséig KÖR alakúra. Ám van más értelme is.
A GYŰRŰ a kezdetek idején nemcsak dísz, hanem valamilyen megkötött szövetség jelképe is. A megállapodásokat is a GYŰRŰn levő bélyeggel érvényesítették.
A mai ismereteink szerint a házassági jegyesség is GYŰRŰvel pecsételtetik meg, és ez nem véletlen. A szó fordítva: ŰRŰGY, az ÜRÜGY = OK. Tehát ez komoly OK. A házassági fRIGY, azaz szövetség egy életre köttetik, ezért megfontolandó! Ez okon volt régen az udvarlási idő, jegyesség, kivárások, hogy megfontolható legyen.
GYűRű – üRüGY – FRiGY hangváz: GY-R – R-GY – F-R-GY.
Az R hangcsoport – ŰRŰ – a kEREk, ARAny, ARA, gyönyÖRŰ, ÖRÖk, ÖRÖm és más szavakban.
A CzF Szótár szerint a frigy: „Jelent tulajdonkép szövetséget, kötést, kölcsönös szerződést, melynél fogva ketten vagy többen szoros barátsági viszonyba valakivel. A frigyet megtartani, felbontani. Frigybe állani valakivel. Szent frigy. […] Ha a frigy szót a magyar nyelvből elemezni szabad, az annyi volna, mint: vérügy = vrügy = vrigy = frigy. […] őseinkről pedig ki nem tudja, vagy ki nem hallotta? hogy frigykötéskor, illetőleg ennek esküvel megerősitésekor, saját testökből valamely edénybe vért bocsátottak, annak jeléül, hogy épen úgy folyjon annak vére, ki a frigyet megszegendi.”
Tehát a fRIGY szó, a vérÜGY, VRÜGY módosulata. VRÜGYet mindig komoly OKkal kötnek. Az OK = ÜRÜGY, szó-átfordított alakja, a GYŰRŰ annak jelképes kötöttségét jelzi, mint végtelen kör. Ez jelzi, hogy nem megszakítható.
A gyŰRű szóban a tŰR ige is jelen van, leGYŰRni a különbözőségekből eredő akadályokat és közös nevezőt keresni a jó eGYÜtműködéshez.
Ugyanis a házassági VRÜGY, FRIGY GYÜmölcse a kis RÜGY azaz a kis büGYÜRke, GYERmek, és ő sínyli meg a szakítást a legjobban. Életre szóló ŰR keletkezik benne. Ez okon tart ott a mai társadalom ahol – a tönk szélén.
Valaha személy szerint én sem ismertem fel a GYŰRŰ szó valódi jelentését, s a kifejezést körülölelő mondanivalót, a mögötte rejlő értelem fontosságát. Ebben is segített a gyökelemzés, a nyelvi bölcsesség mélysége.