GYŐZ – Küzdelemben minden ellenségénél, ellenfelénél erősebbnek, jobbnak bizonyul. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A GYŐZ GY.Z – Z.GY gyök: GYőZ – ZüGY (z > sz). Jobban fŐZ, jobban nŐZ. A felszabaduló gŐZ erejének értelme is jelen van a szóban. A GY itt a cselekvést jelentő dia, dja dj hangja. Az Ő a bő erő magas jelzőhangja, a Z hang, mozgás, izeg-mozog. Az ŐZ olyan ősgyök, mint a zöngétlen párja, az SZ hanggal alkotott értelemadó gyökök (ász, ész, ősz) szerepében itt a meghaladhatatlan magasság. A GYŐZelem a csúcs. A fordított gyök: ZÜGY > SZÜGY azt mutatja, hogy a végső GYŐZelemhez teljes SZÜGY, elkötelezett kebelállapot szükséges. Azaz SZŰ kell. A régies SZŰ = szív.
GYÚJT – Előidézi valaminek a meggyulladását. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A GYÚJT GY.J – J.GY gyökből: GYúJ – JúGY. A CzF Szótár szerint a GYU hangutánzó, a hirtelen GYÚlás hangja. Itt lehet J > GY hangváltás is, hiszen a meglepetés ösztöni felkiáltása: JÚJ! A JT páros esetenként alapkezdet értelmét hordozó: ajtó, bujt, hajt, ojt, nyújt, rajt, sejt. A GYÚJTás az indulás, a tűz kezdete: GYÚJ – JÚGY. A tűz vége a J > H hangváltás nyomán: HÚGY, HÚD, amely az UD, ID, ÖD ősgyök H előtétes szóalakja és víz jelentésű. A magyar nyelv kifejezési eszköztárában nagy szerepet kapnak a hangváltások. A lágy hangok egymás közti cseréjének példája itt is előjön. A beGYUlladás más értelemben is heves inDUlást (djulás, gyulás) jelentő kifejezés. Innen a Gyula, Júlia nevek eredete.
GYULA – A honfoglaló magyarságban a legfőbb bíró vagy hadvezér. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A GYULA szó GY.L – L.GY gyökből jön: GYuL – LuGY. Itt az eredetet etruszknak is írhatták volna. Azonban a szó ősmag(yar)-nyelvi. Ha a GY hang DJ összetevőit vesszük, a GYULA, mint hadvezér hadba inDULÓ, lóDULÓ, mozDULÓ. A hadviselés DULAkodás. Ugyanakkor a DU gyök nagy mennyiséget jelent DUna, DUzzad stb. Ez a hadra is jellemző. A GYULA sok ember fölött rendelkezett. A GYU ősgyökből induló GYÚr – a tömörít, GYŰjt értelmet is takarja. Ugyanakkor a GYÚL bővítményeiből következtetve, mint hadvezérnek a harci kedvre GYÚjtás, GYULLAsztás, hevítés is alapvető feladata volt. A szó gyökfordítva: GYU-LA – LA-GYU, azaz érdekes ellenpélda: LÁGYUl. De hát a GYULA is ember volt. Mind a rangot jelentő szó, mind az ebből kialakult személynév ősmag(yar)-nyelvi eredetű, a török nyelvek megörökölték. A szóra csak a mai magyar nyelven van teljes, átfogó magyarázat.
GYŰRŰ – Ujjon viselt karika alakú ékszer. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A GYŰRŰ GY.R – R.GY gyökből induló: GYüR – RüGY. Alapértelme: egy fém rudacska összeGYŰRése két végének összeéréséig KÖR alakúra. Ám van más értelme is. Amikor először így leírtam, akkor még nem tudtam egy másik vetületéről. A GYŰRŰ valamilyen szövetség jelképe is. A mai ismereteink szerint a házassági jegyesség is GYŰRŰvel van megpecsételve, és ez nem véletlen. A szó fordítva: ŰRŰGY, ÜRÜGY = OK. Tehát ez komoly OK. A házassági FRIGY azaz szövetség egy életre köttetik, ezért megfontolandó! Ez okon volt régen az udvarlási idő, kivárások stb. A CzF Szótár szerint a frigy: „Jelent tulajdonkép szövetséget, kötést, kölcsönös szerződést, melynél fogva ketten vagy többen szoros barátsági viszonyba állanak, ügyök közös előmozditása, főleg pedig a végett, hogy egymás elleneit közös erővel és akarattal visszaverjék. Frigyet kötni valakivel. A frigyet megtartani, felbontani. Frigybe állani valakivel. Szent frigy. […] Ha a frigy szót a magyar nyelvből elemezni szabad, az annyi volna, mint: vérügy = vrügy = vrigy = frigy. […] őseinkről pedig ki nem tudja, vagy ki nem hallotta? hogy frigykötéskor, illetőleg ennek esküvel megerősitésekor, saját testökből valamely edénybe vért bocsátottak, annak jeléül, hogy épen úgy folyjon annak vére, ki a frigyet megszegendi.” Tehát a FRIGY a VÉRÜGY, VRÜGY módosulata. VRÜGYet mindig komoly OKkal kötnek. Az OK = ÜRÜGY, szófordított alakja, a GYŰRŰ annak jelképes kötöttségét jelzi, mint végtelen kör. Ez jelzi, hogy nem megszakítható. A gyŰRű szóban a tŰR ige is jelen van, leGYŰRni a különbözőségekből eredő akadályokat és közös nevező keresése a jó eGYÜttműködéshez. Ugyanis a házassági VRÜGY, FRIGY GYÜmölcse a kis RÜGY azaz a kis büGYÜRke, GYERmek, és ő sínyli meg a szakítást a legjobban. Életre szóló ŰR keletkezik benne. Ez okon tart ott a mai társadalom ahol – a tönk szélén.