GYÖMBÉR – Egyszikű ázsiai növény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < görög < … óindiai] A GYÖMBÉR a GY.M – M.GY gyök GYöM – MoGY. A GÖMbölyded GYÖkere okán, valószínű a két szó keveréséből: GÖMB, GYÖ- (k-, gö) KÉR. Ez a név minden eltérő vélemény ellenére ómagyar eredetű, ősnyelven adatott. Az MB páros is igazolja ezt. Az MB hangcsoport – ÖMBÉ – tömörült, csomók tÖMB, gÖMBÖlyű, bIMBÓ, dOMBOrú alakzatokat leíró szavak értelemadója. A gyömbÉR hatással van a vÉR, ÉRrendszer, ÉRzék, ÉRtelem egyensúlyban tartására. A gyömBÉR gyökere több kicsúcsosodó hegyben BERben (bérc) végződik. A férfi – emBER – nemiERőt növeli. Az óindiai eredet elé oda lehet írni az ómagyar ősnyelvet, mert abból módosult zingiber, gingiber alakra az ottani nyelvekben. A valaha volt Liptó vármegyében van egy GYÖMBÉR* nevű hegy. Ez nem az óindiai zingiber, gingiberből alakult, hanem magyaroktól, magyar nyelven kapta nevét GyömBÉR hegység BÉRceinek jellemzői nyomán, épp, mint a növény is. Vagy talán óindiaiak lakták Liptó vármegyét, és ők adták GYÖMBÉR hegy nevét? MB – BM: a gyöMBér BáMulatos hatást fejt ki a szervezetben.
/*/ Jöhet erre a hivatalos nyelvészet részéről a „klasszikus” válasz: véletlen egybeesés. Csakhogy e szótárban minden szó ilyen „véletlen egybeesés” esete lenne.