GYÖKÖK ÉS HANGCSOPORTOK SZÓALKOTÓ SZEREPBEN

A hangcsoport összeköt, áthidal két gyököt, mint a gyerek, a kis harmadik a két szülőt, vagy a falba rakott két tégla fölötti összekötő, borító harmadik. A gyökök, hangcsoportok együtt alkotnak szót, minden alapvető jellemzőt megjelenítenek. Komoly elemzésnél oda-vissza fordítva is figyelni kell az elemek mondandójára, mivel így kerekedik ki a szó teljes értelme. A szavak alkotó elemekből állnak. A gyökök szókezdők, de szóközi, szóvégi szerepük is van.

Az élő nyelv szavai gyökök és hangcsoportok füzéreiből állnak. A gyök olyan a nyelvben, szövegben, mint a sejt az élő testben. A nyelv szókészlete ily gyöksejtek hatalmas tömegéből áll. A hangcsoport a sejtközi anyag.

Czuczor és Fogarasi a kezdőgyökök fontosságát vizsgálták. Ők akkor egy adott szintig jutottak el a nyelvelemek vizsgálatával. Ám az idő nem áll le, az értelem bővül, világosodik. Más nyelvalkotó elemek is vannak. Mivel ők akkor nem ismerték fel e jelenséget – csak a kezdőgyökre alapozva – sok szót más nyelvekből vezettek le, vagy bizonytalanok voltak. Némelyek számára szótáruk a szentírás, nem fogadnak el újabb kutatási eredményt. Számomra is tiszteletre méltó szakmai tekintély a CzF Szótár, de elemzéseim nem engedik elfogadni idegen nyelvi szóeredeztetéseiket.

—————————————————————————————————————————————————-

A magyar szó ősnyelvi eredete csak az egész kifejezés összes elemeinek gyöknyelvészeti vizsgálatával mutatható ki.

—————————————————————————————————————————————————-

A ház, az épületek kövekből, téglákból, fából stb. állnak, amelyek egymást borítva kapcsolódnak egységbe, de a szemlélő láthatja, felismerheti: különálló összefűzött darabokból áll össze az építmény.

Ugyanígy a nyelv és annak szavai felépítésében is felismerhetők a különböző alkotóelemek, amelyeknek füzéreiből összeáll, egységbe kovácsolódik a szó és a szövegösszesség.

A szavak, nevek, megnevezések sohasem megmagyarázhatatlanul, véletlenül alakultak ki. Semmire nem dobtak rá egy szót: ez lesz a neve paranccsal. Mindennek a jellemzői, elkészítési módozatai, műveletei épültek be a neveikbe.

Megfigyelhető, hogy a természeti teremtett elemek nevei többnyire kéthangos ősgyök: FA, KŐ, SÓ stb. Legfeljebb háromhangos gyökszó: VÍZ, SAV, MAG stb. A hang a gyök alapeleme, a gyök a szó alapegysége.

Mit adnak tudtunkra a szóalkotó gyökök és hangcsoportok?

A szó alapgondolatának meghatározója a kezdőgyök. További gyökök, hangcsoportok többnyire a megnevezett lény, cselekmény, tárgy, anyag, jelenség, művelet jellemzőit, ha folyamat, az ahhoz szükségeseket írják le.

Sokan nem értik, de a gyökelemzésnél azt kell nézni, hogy a gyökök, hangcsoportok, mint szóépítő nyelvelemek, külön-külön, akár átforgatva, milyen értelmet visznek be a szóba, mert a szó azt a mondandót hordozza, amit a szóalkotó elemek bevisznek. Ezek beilleszkedve, egy szóvá kovácsolódva, sűrítik, összesítik, s kivetítik a közlendőt.

Olyan ez, mint amikor egy adott megbízás elvégzéséhez, szakmát jól ismerő csapatot állítunk össze. Favágáshoz nem hívunk pincért, könyvelőt, hanem hozzáértő fadöntő, fűrészes, fejszés, baltás embereket. A végeredmény megmutatja: jól vagy rosszul válogattuk össze a csapatot. Ha viszont ételt kell készíteni, akkor nem a favágókat, hanem szakácsot és kuktákat. Itt is az elkészített étel mutatja meg: jól vagy rosszul válogattuk össze a csapatot.

Néhány példa:

TALÁLKOZUNK szó első gyökszava: T.L – L.T gyök: TaL – LáT oda-vissza elmondja, a TALálákozásnál LÁTjuk egymást. Mivel az ember, társas lény: TALálkozni, egymást LÁTni, fontos LÉTfeltétel.

L.L gyök: LeL – LáL. Egymásra LELünk. úgy taLÁLkozunk. Szeretteinkkel TALÁLkozás olyan, mint egy kincsLELET.

K.Z – Z.K gyök: KoZ – ZöK. A szó harmadik gyökszava elmondja: találKOZásnál, mintegy összeZÖKkenünk, koccanunk kellemesen. Évtizedek utáni találKOZáskor néha ZOKogunk az örömtől, a megelevenedő emlékeink hatására. Ilyenkor rengeteg KÖZölni valónk van.

Z.N – N.Z gyök: ZóN – NéZ: találkoZÓN nemcsak NÉZünk egymásra, NÉZeteinkről is szót váltunk. A szerelmi találkoZÓN a NÉZésnek különleges ZÖNgéje van az érzelmi, érzéki öZÖN szabadul fel, önti el a szívet.

A szó összetett elemei: tALÁLKOZásnál ÖLELKEZnek az emberek, s ez LELKEZŐ hangulatot keltő.

Ily taLÁLKOzásnál felvidul a LELKE mindenkinek. Mikor közeliekkel találKOZUNK, érezzük, KÖZÜNK van egymáshoz.

Minden szóalkotó elem beviszi mondandója értelmét a szóba.

TALICSKA szó gyökei: TAL-LICS. A gyököket összekötő hangcsoportok: ALI-ICSKA.

A TALicska könnyed, DOLOGkönnyítő, TOLogatható, toLOGATható eszköz, üresen balra-jobbra LÓGATható.

T.L – L.T gyök: TaL – LaT, a TALicska TOLható, a rakomány súlya szemre LÁThatóan, emeléskor az erőkifejtés függvényében megLATolható, majd róla LETolható, leTOLható. A TALicska felülete TELjesen TELe rakható.

L hangcsoport – ALI – bILLEnő tALIcska ELŐnyei, dOLOgkönnyítő tALÁlmány, amelyből kibILLEnthető a rakomány.

L.CS – CS.L gyök: LiCS – CSiL, a taLICSka CSILleszerűen billenő, CSELesen CSALafinta, egyensúlyozható.

CSK hangcsoport – ICSKA – könnyed tolÓCSKA, az addigi kézben, ölben szállítást frICSKÁzva mutatta, hogy a csICSKA munkát is lehet könnyebbé tenni.

TALICSKA – AKCSILAT teljes átfordítás, A TALICSKA KICSi LÉTe segíti kevés, KICSI anyag könnyed mozgatását.

TaLiCSKa – KiCSi LéT hangváz: T-L-CS-K – K-CS-L-T

TÖREKEDIK szó gyökei: TÖR-REK-KED-DIK. A gyököket összekötő hangcsoportok: ÖRE-EKE-EDI.

T.R – R.T gyök: TöR – RúT, a TÖRekedő, TÖRi magát a cél felé, de nem teheti RÚTul.

R hangcsoport – ÖRE – a tÖREkedő tÖREt elŐRE, a tÖREkedéshez ERŐ kell, URA legyen a helyzetnek.

R.K – K.R gyök: ReK – KaR, a töREKedő nem RAKja ölébe KARjait, RAKnia kell a lábakat előre nagy aKARattal!

K hangcsoport – EKE – az építőkövEKEt rakni, a törEKEdőnek nem lehet EKEl-mEKElni, hatÉKOnynak kell lenni.

K.D – D.K gyök: KeD – DiK, a töreKEDéshez KEDv kell, ősnyelven a DIKicselés szépítést jelentett. A csizmadia a DIKiccsel utolsó szépítő lefaragásokat, mintázatot végzett. Ami DIKált, az tetszett, KEDvelte.

D hangcsoport – EDI – kEDŰ kell és ODAadás, odaADÁs. A szóból még kiérthető: a töREKEDő nem REKED meg félúton, leKÜzDi az AKADályt, nem jelent elREKEDŐT. TöReKeDő – ReKeDőT hangváz: T-R-K-D – R-K-D-T

A kígyó, ha előre TÖREKEDIK, ide-oda TEKEREDIK.
TöReKeDiK – TeKeReDiK hangváz: T-R-K-D-K – T-K-R-D-K

A fajának szaporodására TÖREKEDŐ a TÖKEREDŐjét igyekszik termékeny helyre ültetni, hogy TŐKEEREDŐ legyen, és további EREDŐKET hozzon a világra.

TöReKeDő – TöKeReDő – TőKeeReDő – eReDőKeT hangváz: T-R-K-D – T-K-R-D – T-K-R-D – R-D-K-T

A jól TÖREKEDŐ DERÉK ember, odateszi DEREKÁT a munkához. A TÖREKEDŐ addig DEKRET, ameddig eredményt ér el. DEKRET = zörget, ősi szó, a székelyeknél ma is használt.

TöReKeDő – DeKReT – DeReKáT hangváz: T-R-K-D – D-K-R-T – D-R-K-T

TÖREKEDŐ – ŐDEKERÖT teljes fordítás. A TÖREKEDŐ jelszava: TÖRÖK ODA, Teremtője is segíti: ADOK ERŐT.

TöReKeDő – aDoK eRőT – TöRöK oDa hangváz: T-R-K-D – D-K-R-T – T-R-K-D

TÖRE-KEDŐ KEDvvel, KEDŰvel TÖR előre. Aki TÖREKEDIK az KIDEKRETI az utat magának.

TöReKeDiK – KiDeKReTi hangváz: T-R-K-D-K – K-D-K-R-T

Aki nem TÖREKEDIK, jobb, ha elTAKARODIK a pályáról.

TöReKeDiK – TaKaRoDiK hangváz: T-R-K-D-K – T-K-R-D-K

SZÉPÍTKEZIK szó gyökei: SZÉP-PÍT-KEZ-ZIK. Az ezeket összekötő hangcsoportok: ÉPÍ-ÍTKE-EZI. Aki SZÉPÍTKEZIK, az SZÉPségét ÉPÍtgeti KEZével IKlatva (mozgatva).

Az SZ.P – P.SZ gyök: SZéP – PiSZ, a SZÉP kis PISZe, SZÉPítgeti, nem engedi lePUSZtulni küllemének kellemét.

P hangcsoport – ÉPÍ – ÉPÍti, ÁPOlja saját arculatát, kÉPI mutatósságát.

P.T – T.P gyök: PíT – TaP, széPÍTi, TAPogatja bőrét, PATtanásait eltünteti, TÁPolja, széPÍTőszerrel PÁTyolgatja.

TK hangcsoport – ITKE – a saját bőrének, alkatának külső-belső tITKAit ismervén, kiIKTAtja a kedvezőtlen külső képet mutató jegyeket. Aki széPITKEZIk kiPITYKÉZI magát.

TK páros, mint T.K – K.T gyök: TéK – KoT, a TÉKolás, szépet alKOTás.

A K.Z – Z.K gyök: KeZ – ZiK, szépítKEZés KEZek, keZEK munkája, minden nő ZOKszó nélkül, külső zavaró tényezőket KIZárva, csendben, nyugodtan szeret szépítKEZni, ZÖKkenőmentesen. Aki SZéPíTKeZiK SZéPségben éPíTKeZiK.

SZéPíTkeZiK – éPíTKeZiK hangváz: SZ-P-T-K-Z-K – P-T-K-Z-K

DEFEKT – a D.F – F.D gyökből indul: DeF – FeD. A másik: F.K – K.F gyök: FeK – KeF. A harmadik egy alvógyök: KT, azaz: KaT – TéK. Hangcsoport: EFE. E szó így nem magyar, ám összetevői ősnyelvi elemek. Gépkocsinál azt jelenti, hogy többnyire FEDett részen van baj: kerékbelső, motor, erőátvitel stb.. A DE ösztöni ősgyök, itt ellentmondó. Mehetne DE FEKTeti a hiba. A FEK, a FEKete szín gyökszavaként sötét jövőt ígér. FEKélyt, de a betegség FEKvő helyzetét is leírja. A DEFEKT a gép FEKélye, padlóra FEKüdt, elFEKTette, kiFEKÜDT, megadta magát. KATtani munkára, TÉKolni, javítani!

DEFEKT – TKEFED átfordítás mutatja: a TE KEFÉD ez az állapot: nyeljed a KEFÉDET, egyed.

DeFeKT – KeFéDeT – Te KeFéD – FeKüDT hangváz: D-F-K-T – K-F-D-T – T-K-F-D – F-K-D-T

DÉVAJ – JAVAD. A DÉVAJ menyecske JAVAD akarja, a legJAVAD.

DéVaJ – JaVaD hangváz: D-V-J – J-V-D

A szó közepében ott az örök nő neve: ÉVA, és az ősi üdvöt kívánó: AVÉ. A hűséges kis DÉVaj, VÉDene minden más nőtől. Ajkai testének legJAVa, olyanok, mint a csemegeVAJ. Testének ÜDVJÉt adja a szerelmi DUVAJban.

DuVaJ – üDVJe hangváz: D-V-J – D-V-J

A DÉVAJ szerelmi DUVAJ következménye a VAJÚDás.

DéVaJ – DuVaJ – VaJúD hangváz: D-V-J – D-V-J – V-J-D,

A kis DÉVAJKA DAJKÁVÁ lesz.

DéVaJKa – DaJKáVá hangváz: D-V-J-K – D-J-K-V

ELÉGEDETLENKEDVE – a szó elemei: ELÉG, ÉG, LÉGED, DETLEN, LENKED, KEDVE.

Hosszabb kifejezéseknél a szófelépítés minden jelensége megfigyelhető. Minél hosszabb egy szó, annál hosszabb idő alatt alakult ki, mivel az események nyomán az egyént ért különböző hatások, vegyes érzelmeket, érzéseket kiváltók, és ezeket kifejező szóelemek helyzethez viszonyulva épülnek a szóba.

E változó, változtatható, átrendezhető kifejezési sokrétűségre csak az ember Teremtője által pontosan megtervezett teremtés nyelve képes. Az utódnyelvek nem örökölték e rugalmasságot, vagy csak nagyon kis részben.

Hogyan alakult ki az ELÉGEDETLENKEDVE szó? Erre úgy derül fény, úgy válik világossá, ha elemeire bontjuk a szót.

A szót bonthatjuk gyökökre, több hangból álló hangcsoportra is a szóban-szó jelenség elvén. Összetevői külön-külön is értelemhordozók. Végkicsengése: nincs KEDVE ELÉGEDETTség NÉLküli. Eljön a pillanat, azt mondod: ELÉG! Ha valamiből ELÉG van, már nem kell több. Már ÉGető a hiány vagy a túltengés. Mert megELÉGelheted az addigi hiányt is.

Aki ELÉGEDETLEN, nincs KEDVE, ELÉGEDETLENKEDVE áll hozzá, s ELKEDVETLENEDVE fejezi be. Érzed, telítetten bőséges LÉGED, azaz LEveGŐD van, vagy azt, mintha elfogyna a LÉGED, s így megELÉGeled a hiányt. Eddig EDetlen, azaz ED, kEDv, kEDű nélkül voltál, d > t: ETetlen, éhes is lehetsz. DETLEN teljes átfordítása: NELTED, vagyis keDŰTLEN – N(y)ELTED az állapot előidézte gombócot. Ettől mélyen LENKEDVE, azaz LANKADVA vagy LANKADtan. EDVE önmagad, KEDV nélkül:
eLéGeDeTLeNKeDVe – eLKeDVeTLeNeDVe hangváz: L-G-D-T-L-N-K-D-V – L-K-D-V-T-L-N-D-V

Ez a kétvégletű állapot kifejezhető ugyanazzal a hanganyaggal, átrendezett gyök és hangsorral. Az ELÉGIA műfaj is e két érzelmi összesség végletet – bőség, hiány – öleli fel. Régiesen: ELÉGJE van már.

ELÉGEDETLEN KEDVE valamilyen jó hatás következtében, átválthat a másik végletbe, s ekként felélénkülve, a továbbiakban KEDVE LENDÍTI ELÉGGÉ előre. A szavak hangváza ugyanazon hangokból épül fel.

eLéGeDeTLeN KeDVe – KeDVe LeNDíT eLéGGé hangváz: L-G-D-T-L-N-K-D-V – K-D-V-L-N-D-T-L-G

A másik kifejeződés, amikor ELÉGEDETLENKEDVE KEDVETLEN, KEDVTELEN marad, henyél, népnyelven DÖGÖL.

eLéGeDeTLeNKeDVe – KeDVeTLeN DöGöLe hangváz: L-G-D-T-L-N-K-D-V – K-D-V-T-L-N-D-G-L

Rengeteg olyan kifejezés van a magyar nyelvben – mondhatnánk, ilyen az összes – amelyek a hang- és gyökátforgatással a másik végletet is leírják.

POLOSKA – kerek, barna színű élősdi rovar. – P.L – L.P gyök LAP, LEPedő, PÁLLó szavakban. A POLOSKÁnak PÁLLó szaga van: PÁLLÓSKA. A P és L hangok jelentése beleépül a PoLoska szóba. Mondhatnánk LOPÓSKÁnak is. Vérszívó lévén, LOP, vért LOP. Csípéseivel mintegy elSUPÁKOL.

PoLoSKa – LoPóSKa – SuPáKoL – PáLLóSKa hangváz: P-L-S-K – L-P-S-K – S-P-K-L – P-L-S-K

A POLOSKA a vérSÁPOLÓK, vérszívók közé tartozó.

PoLoSKa – SáPoLóK hangváz: P-L-S-K – S-P-L-K

A POLOSKA kedvelt helyei: FALak rései, LEPedők begyűrt peremei. Nappal megLAPul, meglaPUL, fedett, úgymond KALAPOS helyen rejtőzik, éjjel, sötétben LOPakodik vérszívó útjára. Formája alapján: LAPOSKA.

PoLoSKa – LaPoSKa – KaLaPoS hangváz: P-L-S-K – L-P-S-K – K-L-P-S

A POLOSKA gócpontokban él, úgymond PÓLUSOKban, és nem kizárható, hogy a történelem folyamán épp a nagy zsúfoltságú POLISZOKban zárt városokban ütötték fel PÓLUSAIKat.

PoLoSKa – PóLuSoK – PoLiSZoK hangváz: P-L-S-K – P-L-S-K – P-L-SZ-K.

ÉRC, ÉRCES – az ÉR ősgyökkel indul. A kőzetekben a fémÉRCek ERekben helyezkedve mutatkoznak. Az RC alvógyök: ReC – CeR, nemes ÉRC esetén lehet RECének tűnő, CÉRnavékony réteg. A bérnyelvészet német eredetű szóként jegyzi. Az ÉRCES ásványok olvasztáskor SERCEnő hangot adnak. Az ÉRCES szó hangjai jelen vannak az ősiségben bányával és olvasztó kúpkemencékkel rendelkező helységek: RESICA, BESZTERCE nevében. De a CISZÉR, CSISZÁR szaknevekben is.

ReSiCa – éRCeS – SeRCe – CiSZéR – CSiSZáR hangváz: R-S-C – R-C-S – S-R-C – C-SZ-R – CS-SZ-R

A BESZTERCE – ERCETSZEB szófordítás azt sejteti, hogy BESZTERCE, BESZT ÉRCE SZEBB volt.

BeSZTeRCe – BeSZT éRCe – éRCéT SZeBB hangváz: B-SZ-T-R-C – B-SZ-T-R-C – R-C-T-SZ-B

DONGA – a D.N – N.D gyök bővítménye: DoN – NeD. DOMború, DÖNgetésre kongó hangot ad – DONG. A fordított gyök: NeD, NEDűt tartanak benne. Azt is, hogy a DONGAhézagok tömítésére NÁDat használtak. Az ONGA hangcsoport, hanghatást leíró: csENGŐ-bONGÓ, csilINGEl, dONGÓ, dÖNGŐ, kONGÓ, pENGŐ és más szavakban. Az NG alvógyök: NeG, a NEGédes folyadék. Ha egy DONGA megromlik, nagy GOND, AGGÓDÓN nézi a gazda, cserélni kell. Ha a tested DONGÁi, bordái fájnak, NYÖGÖD, de lehet, hogy DÖGÖNYöző kúrával, divatosan: masszírozva helyrejön. A bérnyelvészet szláv eredetűként jegyzi. Egy idegen eredetű szónak, nincs ennyi magyar nyelvi vonatkoztathatósága.

DoNGa – DöNGő – DoNGó – NeGéD hangváz: D-N-G – D-N-G – D-N-G – N-G-D

DoNGa – GoND – aGGóDóN hangváz: D-N-G – G-N-D. – G-D-N

DoNGa – NYöGöD – DöGöNY hangváz: D-N-G – NY-G-D – D-G-NY

Kezdőgyök, -hangcsoport és a bővítmény értelemalakító szerepe

ESZTER-HÉJ, ESZTER-ÁG, ESZTER-GOM, ESZTER-GA

Azonos kezdet. Mi közös és mi eltérő értelmű bennük? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, felbontva: gyökönként, hangcsoportonként elemezzük a szavakat: az ESZ, ISZ = nedv, víz, felület, ESZTet, ISZTat – folyamat. ESZTER – lefolyási TÉR. Az ESZ TERe a HÉJ. Az ESZ TERén ÁGál. Az ESZ egy TÉRen GOMolyba gyűlt. Az ESZTER-ga, ESZ-terga, lásd alul.

ESZTER–héj – a bölcs, házépítő ember ÉSZterméke. Érezte, hogy kell egy védőhéj a lakhely fölé, víz leERESZTŐ TÉR. Az ESZTER szó: folyó, folyás, lefolyás, folyamat.. Az ESZTER ERESZTi le a HÉJon a vizet: ERESZTER.

Az ESZTER szó, jelent RESZTEtő, RESZkető azaz hullámzón villogó csillagot (sztár), így a vízfelület csillogását is. A képzeletbeli babiloni istennő, ISZTÁR nevének egyik jelentése is csillag, csillogó.

Az ESZTER–héj, olyan kiTERjESZTEtt, SZÉTTERülő, szilárd RÉTeg, TÉRRÉSZ, TERASZ, tetőRÉSZ, ERESZTető, leERESZTŐtető, er-ESZTER-héj, amely elRETESZeli a belső TERet, teRET a fenti külvilágtól, s amely RETESZként véd a csapadéktól, ISZTERtől, ESZTERtől, azaz víztől, hótól, és azt lefolyatja, leESZTEReli, leTEReli, levezeti, leERESZTi, kÉSZTEti lefolyni az ERESZen, a SZERen, SZERETen, TERESZen a földre. A házlakó SZERETi, ha az ESZTERHÉJ ép, és véd.

Jól látható a kiemelésekből, hogy az SZ, T, R hangokkal alkotott szavak körülírják a szó által megjelenített szerepet.

Az eszterHÉJ alatt védett a HAJlék. Kell a HÉJ, ha jön az ÉJ, hogy ne fázz, és ne fÉJJ (félj), s zavartalan legyen a kÉJ, s reggel pihenten kÉJJ (kélj) fel. Az ESZTER szó létezett Özönvíz előtt, de az ESZTERHÉJ már utána képzett szó, mivel előtte nem esett eső.

ESZTER-ág, a gólya – mára elavult – neve. A gólya, ESZTER–ág mocsaras, vizes, ESZTERes TÉRségeken RÉTeken SZERTEjár. Sok ESZTERág SZERTE-SZÓRTAn járva keresi táplálékát. Fészkét emberi települések területén, a magasba, oszlopokra, fák felső ágaira, kéményekre, a házak ESZTERhéjára rakta, SZÉTTERített ÁGakból máglyaszerűen (máglya – gólyám). Fiókáit SZÉTTERített szárnyaival védi esőtől, jégesőtől. Az emberek által SZERETett madár, keresi az ember közelségét. Tavaszi megérkezésük, őszi távozásuk eseménynek számít még ma is. E jellemzők beépültek nevébe.

ESZTER–gom nevében az ESZTER, ISZTER vizének folyama, csillogó felülete. Áradáskor vizének SZÉTTERülő látványa. Az ISZTER, ESZTER a Kárpát-tenger leERESZTŐ csatornája volt a Vaskapu alatt, de valamilyen okon a folyóra az ESZTER, ISZTER név használatos volt ESZTERgom település környékén is. Valószínű, itt kialakult egy nagyobb tó, GOMolygó víztölcsér a talaj sajátossága miatt, a kezdeti leERESZTő folyamat idején, és az abból ESZTERhéj szerűen lefolyó ERESZcsatornát nevezték a helyiek szintén ESZTERnek. Alább a Dunakanyar, de az némileg távol van. A GOMoly a település közvetlen közelében lehetett, onnan ERESZkedett, ISZkolt az ESZTERen lefelé.

Ettől felfelé Duna volt a neve a folyónak, amely nevet a forrásvidék felől érkező, egyre lejjebb költöző telepesek hozták magukkal.

ESZTER-ga, esz-TERGA megnevezés más értelmet hordoz. Az ESZTER itt is folyamat, hántolási folyamat. A szókezdő ESZ gyök a kimarás, harapás gondolatával egyező, de jelent felületet is.

A TERGA egy RÉTEG. A GÁTERfűrész is több TERGÁra, RÉTEGre szeli a tőkét.

TERGA a TEREGET szó változata. A RÉTEGET hasító GÁTERfűrész a tőkét deszkaként, TÁG TÉRRE szétTEREGETi, azaz nagy TÁG TÉR fedhető be vele. Az eszTERGA leESZi, a TERGÁT, RÉTEGET a munkadarabról.

Az ESZTERGA GÁTERSZERŰen RÉTEGeket SZEd le a gömbölyű felületről. A GÁTER szó sem német eredetű:

eSZTeRGA – GáTeRSZeRű hangváz: SZ-T-R-G – G-T-R-SZ-R

GáTeR – RéTeG hangváz: G-T-R – R-T-G

Az ESZ-TERGA fORGÁs közben leESZ egy TERGÁt, RÉTEGet a munkadarabról, mialatt ESZTERGÁL.

TeRGáT – TeReGeT – RéTeGeT – TáG TéR hangváz: T-R-G-T – T-R-G-T – R-T-G-T – T-G-T-R

Tehát, van azonos értelmet hordozó szóelem a szavakban, de a toldalékok más irányt szabhatnak.

KELLEMES

Ami KELLEMES, azt mindenkinek KELL, mindenki szereti. KELLEMES a szép idő, a jó levegő, látványként a táj, egy dallam és mások.

De mit tartalmaz a szó? Milyen szóalkotó elemekből áll? Mit mondanak e szóelemek külön-külön?

Előbb próbáljuk körülírni.

Ami KELLEMES, az csak jó minőségű lehet. A miNŐség a NŐiség értelmét rejti, abból indul ki, mintegy felkiáltva: mi NŐség! A férfi, BER számára nincs jobb, kívánatosabb miNŐség a NŐnél, EMnél.

A férfinek, BERnek NŐ a párja, EM. Ők ketten együtt EM-BER. Nem téveszthető össze az EMetlen társsal, a másik férfivel, BERrel. Nem BER-BER, nem EM-EM, hanem EM+BER.

„Ketten lesznek egy testté.”

EM = NŐ, ő EMes, EMlője van keblén, ő a NŐ, akiben NŐ a magzat, NEvesztaként, feleségként NÖveszti, EMESként EMEli, majd EMEti EMlőjéből ÖMlő tejjel a kis csecsEMŐt.

Az igazi férfinek NŐ, EM nélkül hiányérzete van. Hiszen teremtéskor az ő egyetlen sejtjéből épült, NŐtt ki.

A KE – ÉK ősgyök a K hangos KÉjes KÍvánatosság értelemhordozók közé illő. Itt mutatja is: KELL!

Mi KELL? Megfogalmazódik a kérés, kívánság: KELL EMES! EMES nélkül, EMetlenül SEMmi ő. Tehát KELL EMES, mert úgy vele KELLEMES, jól érzi magát.

Ez azért szép, jó, kívánatos, mert Ő, a NŐ is szeretné, sőt, vele kettesben, egy testben lenne csak igazán jó, mert így KELL EMESnek is.

Az is KELLEMES, ha EMEShez SIMULOK. Utána, már ha KELL, EMESEN vagyok.

KeLLeMeS – SiMuLoK hangváz: K-L-M-S – S-M-L-K.

BERnek a KELLEMhez a MELLEK is fontosak.

KeLLeM – MeLLeK hangváz: K-L-M – M-L-K

BERnek EMetlenül élni nem KELL! Mert EMETLEN, KELLEMETLEN. Nem tartalmazza a boldog állapothoz szükséges ELEMET, a KELLEMET. KELL EM, a gyönyörű EMES, és csak úgy KELLEMES!