GYERE – A jön ige felszólító alakja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A GYERE szó GY.R – R.GY gyök: GYeR – ReGY (gy > dj: eredj). A GYERE GY hangja mozgásra (gyí), elEREdésre sERkentő. A lovat bíztató GYÍ is mutatja. Valaki kéJRe (kényre), kedvre újra és újra hív. A GY hang J (dj) alkotója szintén: JER, JERE. A JER gyök érthetőbbé teszi, mivel ez a JÁR ige rokona, mindkettő lévén a J.R gyökből eredő. A GY.R – R.GY gyökből: GYeR – RüGY, a GYERmeket, a kis RÜGYet is GYERe szóval hívják, szólítják, hogy ne maradjon el túl távol a szülőktől, felnőttektől. Az R hangcsoport – ERE – a mozgásra, indulásra biztatás EREdj, ERIdj, gyERE, jERE, de az EREgel, elEREd szavakban is. Ugyanazokkal a hangokkal hív és küld: GYERE – EREGY – GYEREK. A GYeRe – eReGY– GYeReK hangváz: GY-R – R-GY- GY-R-K GYERMEK – Nem felnőtt személy, gyerek. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:?] A GYERMEK szó GY.R – R.GY gyökből indul: GYeR – RüGY. Ez a gyök rendkívül sokatmondó a GYERmekkel kapcsolatosan. A GYER gyök fordítva, hangzóváltással RÜGY. A kisGYERmek kis RÜGY, GYERkőc, a kis vasGYÚRó, kis GYÜRke, aki „nekiGYÜRkőzve” GYORsan növekszik. Ennek ellentéte az öREGkori ROGYás, megROGGYanás. A gyERmek, gERjed, ERjed, ERed, sERdül szavakban benne az ER gyök, amely ERedetet, s a sERény növekvő életERőt jelenti a szóban. A GY itt a GYönge jelzőhangja is lenne, tehát GYönge ERedet, a kár a pislákoló GYERtyaláng, amely a remény szikja. De a kis MAG növekvő állapota is, a fölfelé hajtás rejtett biztatása: GYERünk, nőni! A MaGOR névben a GERjedő, felfelé tÖRekvés, a bÉRc, ORom értelme van jelen. Az ősi nyelvben a GOR, GUR kiemelkedést, hegyet jelentett: MaGURa. Az utódnyelvek némelyikében ma is. A JERe, GYERe, hívó szavak a szülőtől elmaradozó GYERmek felé. A küldés: eRIGGY, eREGGY (eridj, eredj. kis rügy). A gy > j váltással a JÓ hatást emeli ki: ifJú, fiJú, sarJ, Jermek, Jerkőc, Jány, Jányka vagy állatok kicsinyére: JÉRce, JERke. Mondták régen: RAJkó (székelyül helyenként ma is). A méhek kiRAJzása is a fiasítás után következik be. A CSERje, SARja, cseRJe, saRJa – R.J – J.R gyök: RaJ – JeR,– RAJkó, JERke, JÉRce, JERkőc, aki RAKoncátlan (gyerek) és RÉKcumolni (regulázni székely változata) kellett, szintén hasonlók. A székely GYERMÓKa szóban a GYERmek állandó játékosságra, MÓKázásra való hajlama is jelen van. Az EM gyök (emő – szopó) fordítva ME, a K, Kicsi. A kelta eredetű brit nyelvekben a családnév előtti MAC (mek) – FI, a valaha közös nyelv gyerMEK szavából ered, MEK. Mac (mek) Arthur – Arthur gyerMEKe, MAGva, fia. De a gyerMEK szóból ered a román MIC (mik) szó, amely kicsit jelent. Az RM hangcsoport – ERME – az eredetre, kicsinységre a csERMEly, gyARMAt, hARMAt, spERMA, sURMÓ, szÁRMAzik, tERMÉs és más szavakban ad párhuzamot. A maGYAR, meGYER szavakba a GYARapodás, a GYERmekáldás fontossága is bele van sűrítve, nem GYÉRen, hanem GYORsan egymásután.