GLANC – Ragyogás, valaminek a fénye, máza. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A GLANC a G.L – L.G gyökből indul: GáL – LeG. A GÁLA értelmét rejti, kialakulás: gáláns, galant, galanc, GLANC. A GLANC a Kislexikon szerint:” fény, ragyogás, tündöklés.
” http://www.kislexikon.hu/glanc.html A GáL – LeG gyök a GÁLa és a fokozó LEG szóban ad díszelemre vonatkozó párhuzamot. A GAL gyök hangjelentésű is: GALatyol, vagyis a díszes, fényes ragyogó elemek beszédesek. A feltűnő GLANCos ékesítettség beszédesen árulkodik: gazdagságról, fényűző életmódról. A fényűző életmód, a nagyviLÁGiság, a LEGekhez tartozás megköveteli a GLANCos, tetszetősen fényes KÖLÖNCök viselését, ám a túlhangoltság már alacsony értelmi, érzelmi, műveltségi szintet jelez. A GLANCos ékszerek, mutatós díszek a szépet szerető, tehetős, KÜLÖNC emberek részére. A szép, fényes GLANCokkal lehet flancolni. A GL hangcsoport – O/GLA – a bOGLÁr, nyEGLE szavakban fényűző díszelem, ahhoz mért viselkedés, de a nemesfémkeretbe fOGLAlt ékkő viselete is az úrhatnámságtól vonAGLÓ magatartás kelléke. Az L.N – N.L gyök: LaN – NaL (n > ny), fényjelentésű a LÁNg, vilLAN szavakban, és utal a fényben megvilLANó ékességekre, NYALkaságokra. Az NC hangcsoport – ANC/O – a glANCOs viselet külÖNCÖk magamutogatása: fényes kölÖNCÖkkel, nemesfémlÁNCOkkal díszített hENCEgő flANCOlók. A szóvégi NC páros N.C – C.N gyök: NőC – CiN, ezekkel alkothatók a NŐCi, CINi, CUNci szavak. A c > cs hangváltással: CSÍN, CSINos, c > sz váltással: NÁSZ, amely a díszes ékszerek felvonultatása. Lehet hozni a német nyelvi szókialakulás elemenkénti, fentiekhez hasonló magyarázatát. De joggal kétkedünk létezésükben. GL – LG: a dédeLGetett GLancos túlhanGoLtság, az érzelemviLáG nyeGLe hivaLGó beállítottságát tükrözi. NC – CN: a fényes glaNCok a flaNColók cifra, mutatós láNCai nem a mindennapi élet kellékei, csak díszes kölönCNek valók.
FLANC – Jómódú, fitogtató öltözködés, viselkedés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A FLANC szó szintén az F.L – L.F gyökből indul: FeL – LeF. A FLANColó FELvágós, ő nem akárki. Az FL hangcsoport – A/FLA – a FLAncoló önhittségében kissé mAFLA, mindenki FeLettinek érzi magát. Az L.N – N.L gyök: LaN – NaL (n > ny), fényesség, a LÁNg, vilLAN szavakban utal a fényben megvilLANó LÁNcokra s más, fülben LENgő, karon csengő-bongó ékességekre. Az NC hangcsoport – ANC/O – játékos hangvételű szavak értelemadója. A flANCOló feltűnő kölÖNCÖkkel, nemesfémlÁNCOkkal ékesíti magát. Cifra gÖNCÖket visel, kENCÉkkel ápolja arcát, feldíszítve, hENCEgve fINCÁl, vihÁNCOva. külÖNCködik. Az NC páros N.C – C.N gyök: NőC – CiN, ezekkel alkothatók a NŐCi, CINi, CUNa szavak. A c > cs hangváltással: CSÍN, CSINos, CSINtalan stb. FL – LF: a FLancoló nem egy megbízható erős jellemű, egyenes száLFa, többnyire csaLFa, baLFa. NC – CN: a flaNColó fiNCáló csak a gönCNek, cifra glaNCos kölönCNek áldoz.