———————————————————————————————————————
A magyar nyelvszerkezetváz szóalkotásra egy adott tárgykörön belüli olyan kulcshangokat használ fel, amely hangok teremtésileg önmagukban hordozott értelmükkel képesek leghűebben kifejezni az adott tárgykör mondandóit. Ezek a kulcshangok sűrűn visszatérnek a tárgyat kimerítően elbeszélő szövegben. A hangoknál figyelni kell a zöngés-zöngétlen rokonhangváltásra.
———————————————————————————————————————
Mit jelent a GESZT szó, amely a G .SZ – SZ.G gyök: GeSZ – SZeG alapjáról indul?
Előbb a szót alkotó hangokról:
G – a viláGegyetem középpontja, de a Gaj, azaz Föld kezdője is.
G – Gömbjelenség, Gördülő, Guruló pálya, de annak véGpontja is, Gát – nincs tovább, leraGad, röGzül, véGe!
G – a GéGefő első kiejtett hanGja. G nélkül nincs hanG, a hanGok Gesztje, kemény törzse. Nem konG a haranG, a GonG, nem penG a húr, nincs GéGehanG! Nincs kisbaba GőGicsélés. Messzire szálló, viláGmindenséGet körülutazó rezGő hullámhanG kifejezője is.
E – több mint hang, mély értelmű fogalmi tényező. EmbErsÉg, ErÉny, Erkölcs, EgysÉg, EgyEnsúly fogalmak kulcshangzója. Nélküle nincs ÉlEt, tEst, lÉlEk, ElmE, kEllEm, kEgy, EgyEnlEtEssÉg, EngEdElmEssÉg, szErEtEt, szErElEm….
Ha nincs E – minden –Etlen: kegyEtlen, szeretEtlen… élettElen szerelemtElen, esztElen állapot – béna lét.
SZ – a SZeR – RéSZ, a legfontosabb, legkifejezőbb gyök kezdője. SZorzati sokasodás, SZüret, aSZaló érés hangja. éSZ, náSZ, SZem, SZent…
T – a TéR – RéT, a másik fontos gyök kezdője, TeTTre paTTanó, TiszTesség, TiszTaság, a TeremTési TiTkok hangja…
SZT – kötött mássalhangzó-páros: hangkulcs az öSZTön, oSZTás, aSZTal, koSZTt (gaSZT), aSZTag, eSZTendő. geSZT és más szavakban.
—————————————————–
Utódnyelvekben más jelentésű, de minket a nyelvanyában hordozott jelentése érdekel.
A köztudat szerint a GESZT, a fatörzs belső, legerősebb része.
A valóságban a GESZT a fa eGÉSZe, törzse, ágai, levelei, virágai, gyümölcsei, teljes önmaga. Öntudatlan, de élő növény. Ágainak hajladozó mozdulataival mintegy integet, tag lejtve GESZTikulál felénk. A fák a mi barátaink, létfeltételeink részei. A növények megérzik a gondoskodó ember közelségét. A gyümölcsfa legkedveltebb GESZTusai felénk: árnyéka, illatos virágai, ízletes gyümölcsei, leveleiből kiáradó élet dús levegő (oxigén).
Építésre, bútorkészítésre legalkalmasabb a fa törzsének GESZTje. A deszka, gerenda, a fa GESZTjéből készül. A sűrű erdőben élő fenyőnél, növekedése közben, rendkívül tömören követik egymást törzse GESZTjének évgyűrűi, akár 1 mm-nél is sűrűbben. Ezek a legerősebb, legrugalmasabb fák, kiváló épületfa, deszkaanyag, ugyanakkor hangszerfaként is kiváló. Például, vonós hangszerek előlapjaként.
A tölgy GESZTjéből készítik a legkeményebb hordódongákat, hídlásokat. De más fafélék GESZTjéből is készülnek hordók, kádak, csebrek stb.
A háncs alatti SZEGélyrész, amit szíjácsnak is neveznek, tűzrevaló. A tisztáson nőtt fenyő GESZTjén az évgyűrűk kövérek, akár 1 cm szélesek is lehetnek. Nem alkalmas tehertartó épületfának, de díszelemként felhasználják.
A GESZTenyefa nem véletlenül kapta nevét. Kedvelt kellemi TÉNYEzői a TANYAvilágnak. Erős a TANYAkötődése. A TANYA illatos virágú, nagy koronájú árnyéktartó fáinak egyike vadGESZTenyefa, vadgeszTENYEfa.
A szelídGESZTenyefa, szelídgeszTENYEfa termése ehető, a TANYA lakóinak kedvence, esténként sülve eSZEGetik.
De nem csak a fa GESZTje, az emberi GESZT milyensége is számít! Az eGÉSZséges emberi GESZT, törzs, test fontos, hisz így számítunk ép, eGÉSZ emberként. Ily állapotban GESZTünk, törzsünk teljes önmagunk minden jelképes SZEGlete erőteljes. Az eGÉSZséges ember munkabíró, noSZOGatás nélkül SZEGül neki a feladatnak. Az eGÉSZség megSZEGett állapota, betegség.
Ám a lelki, érzelmi GESZT is fontos az emberré minősítéshez. Az egyenes GESZT, a gerinc, a becsület! Ez ad tartást, ez vagyunk mi! Személyünk, egyéniségünk, teljes eGÉSZ, testi-lelki-érzelmi önmagunk. E GESZTünk kiértékelendő megnyilvánulásai GESZTusainkban tükröződnek, a másokkal való bánásmódunkban, másokhoz viszonyulásainkban.
Az iGAZT a GAZtól tettei, GESZTusai különböztetik meg, ha tetteink iGAZTalanok, ízléstelen, GUSZTustalan senkik szintjére süllyedünk. Volt, akinek elvi, lelkiismereti próbatételnél kemény kérdést SZEGTek homlokához, megalázóan teGEZTék, árulásra KÉSZTették, ő viszont határozott becsületérzéssel, konokul megSZEGTe nyakát, és nem lépte túl elvi, lelkiismereti GESZTjének határait, nem fügGESZTette fel elveit megalkuvón, csak azért, hogy életben maradjon.
Az iGAZi család is egy GESZT. Amikor a szülőktől elválunk, fügGETlenek leszünk?
Nem!
Ha iGAZi a családi GESZT, akkor soha nem leszünk külön SZIGet, mindig félSZIGet maradunk. Fájdalomban viGASZT nyújtó testvéri szeretet, segít egy GESZTbe kovácsolni két embert, családot, közösséget. A lelki-érzelmi köldökzsinór köt a GESZThez, és sosem szakadhat el.
A kenyér – ha eGÉSZ – így kerek. Ha megSZEGTük, már nem kerek GESZT. Kenyerünk ép eGÉSZ kerekségét feláldozzuk testünk, GESZTünk eGÉSZségének fenntartására. A megSZEGett kenyér eGÉSZségünket szolgálja.
Valaki a messzi múltban eGÉSZ testét, GESZTjét kenyérként feláldozta értünk, ami megfizethetetlen, maGASZTos GESZTus volt részéről számunkra. Ő volt a Megváltó, Jézus Krisztus.
Más GESZT jelenségek
A világűr bolygótestei az űrben, mintegy a semmibe fügGESZTve keringenek, így alkotják összességben a nagy eGÉSZT, a teremtett világot, amely teremtői szemSZÖGből, egyetlen GESZT. Ő teljesen elvéGEZTe (sz hangzás) munkáját, összeGEZTe, létrehozta a jelképes GESZTet, az eGÉSZT. Mintegy beSZEGTe jelképesen.
A SZIGeT elvált a földeGÉSZTtől, s külön GESZT, földtest lett. A félSZIGeT viszont együtt alkotja a földGESZTtel a nagy eGÉSZT, a földrÉSZT. Az orSZÁG eGÉSZe, széltében, hosszában egyetlen GESZT.
Amit a mester összeheGESZT, az erőteljesen összeillESZTett. Olyan mintha ösSZEGezte, összeSZEGezte volna. Egy GESZTté, törzzsé vált. Amit megraGASZTunk, összeraGASZTunk, az is egy GESZTté válik.
Gerendába üt SZEGeT, s arra fügGESZT valamit.
A daGASZTás a GESZT állagának javítását szolgálja.
Faedényeket áztatva deGESZTik, s így minden erESZTékének SZEGe-lyuka bedugul, és újra ép GESZTű, eGÉSZ lesz.
Végül a latinból visszahozott GESZTA = egy nép viselt dolgainak leírása, azaz történelme!
Ha azt telehazudjuk – magunkat minősítjük!