GERMÁN

GERMÁN – Az indoeurópai nyelvcsalád egyik ágát alkotó, tömegében Közép-, Észak- és Nyugat-Európában élő vagy onnan származó illetve e népekhez tartozó, velük, nyelvükkel kapcsolatos. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < ? germán] A GERMÁN szó a G.R – R.G gyökből indul: GeR – ReG. A GER gyök GERjedést, GERincből kiágazó, más GERincet alkotó, akár a GYERmek, amely új ág. Feltehető, hogy a GERMÁNok, mint törzs az egynyelvűség idején kapták ezt a nevet, mint elkülönülő, több sátoralja közösség egyetlen törzsbe töMöRülő népként. Az is kikövetkeztethető, hogy a hunGÁR, maGYAR meGYER vonal GYERMEke a GERMÁn ág (székely szó a gyermekre: germó, germóka). Tehát a GERMÁN nem eredő forrás, hanem elSZÁRmazó, elszÁRMAzó fonal! Az RM párossal sok szava van a magyar nyelvnek, de mindannyi egy fő eredőt sejtet, amelyből szaporodás, GERjedés következményeképpen kiáRaMlik, ÁRamlik, ERed a szó által leírt valami, s majd töMöRül. A kiáRAMló szóból módosult a latin RAMus = ÁG. Az RM hangcsoport – ERMÁ – többek mellett szÁRMAzást, de töMöRülést is jelent. A spERMA, a gyERMEki állapot a tERMÉszetes szÁRMAzás kezdete. A szARMAták neve is valahonnan való kiÁGazásukat, elszÁRMAzásukat (szár – ág) jelzi, akár a szkíta, szittya ÁGAtörzsé (agatirs). A gERMÁnok esetében több kiágazó törzs töMöRülését. Néhány szó, amely ilyen jelentésű: csERMEly, amely a nagy folyók, tengerek ERedő ERe. A gyERMEk –, mint nemi GERjedelemből ERedő – népek tERMÉszet szerinti gyökERe. A gyARMAt – fiókuradalom (Balassák gyarmata). A hARMAt, légköri nedvesség szétterülő lecsapódása. Az ERedő fonal másik végét, a töMöRülést jelenti a gARMAda, mint összehordott nagy halom. A lÁRMA több gAR azaz hang (garat, torok, ordít) összessége. Az ÁRMÁdia, a kisebb hadtestekből összeálló hadsereg. A gERMÁnok, több törzsből álló szövetség. A GERMÁNok sosem voltak egységesek. A nyelv a történelem üledékes kőzete. Sosem hazudik, csak a valót rögzítette, őrizte meg. Mivel legkevesebb három névadó jellemzőből alakultak ki tartós megnevezések, így nem kizárt, hogy GERjedező, ÁRMÁNYkodó tulajdonságuk is névadó volt. A GERMÁNok a késői ókor harcias katonanépeként ismertek.